Nagy mértékben nőtt a PCR-vizsgálatok száma, amelyből hétfőig 697 473-at végeztek el – mondta Müller Cecília országos tiszti főorvos hétfőn, aznap, amikor látványosan visszaesett a tesztelés, és a helyzet kedden sem változott. Amíg múlt szerdára egy nap alatt több mint 13 ezer vizsgálatot végeztek, addig hétfő reggelig alig több mint 7 ezret, az elmúlt 24 órában pedig szinte pontosan ugyanannyit. Orbán Viktor miniszterelnök múlt héten a parlamentben az ellenzéki képviselők azonnali kérdéseire adott válaszaiban rendre az Egészségügyi Világszervezet (WHO) protokollját emlegette, és erre utal majdnem minden megszólalásában Müller Cecília is, ha az itthoni tesztelések alacsony száma kerül szóba. A hivatkozással egyetlen probléma van csupán, hogy a magyar hatóságok hetek óta képtelenek betartani a WHO ajánlásait.
Az elvégzett tesztek alacsony számát jelzi, hogy a régióban egyedül Horvátországban tesztelnek kevesebbet. Az Oxfordi Egyetem égisze alatt működő Our World in Data adatközlő honlap szerint szeptember eleje óta ugyan Magyarországon is megnőtt az ezer emberre vetített tesztek száma, de még mindig messze le vagyunk maradva a környező országoktól. Nálunk ez a szám az elmúlt napokban 60 és hetven között mozgott, Szlovákiában és Lengyelországban 80 körül, Szlovéniában 100-hoz, Csehországban és Romániában pedig 120-hoz közelített, vagyis majdnem kétszer annyit tesztelnek náluk arányaiban, mint Magyarországon. Az Orbán Viktor által visszatérően laboratóriumnak nevezett Ausztriában – amelynek járványvédelmi gyakorlata mintaként szolgálna számunkra – 1000 főre immár közel 170 laborvizsgálat készül. kis híján háromszor annyi, mint nálunk.
Ez alapján nem tűnik túlzásnak kijelenteni, hogy keveset tesztelnek a magyar hatóságok. Ennek számos okára hívták fel a figyelmet az elmúlt napokban, sem az eszközök, sem az egészségégügyi személyzet tekintetében nem állunk jól, hiába hangsúlyozta ennek ellenkezőjét Orbán Viktor többször is. Ami azonban még ennél is nagyobb baj, hogy rendkívül magas a pozitív tesztek aránya az összes elvégzett vizsgálaton belül. A sokszor emlegetett WHO-protokoll szerint ennek az aránynak nem szabadna 5 százalék fölé mennie, itthon pedig jellemzően 10 százalék körül mozog, kedden pedig át is lépte azt, kicsivel több mint 7 ezer tesztre 851 fertőzött jutott. A most regisztrált 12,09 százalék a járvány kitörése óta a legmagasabb arányszám, és átlépi a WHO által kijelölt felső értéket, vagyis azt jelzi, hogy a fertőzés elszabadult, a hatóságok képtelenek követni a vírus terjedését.
A pozitív tesztek arányát tekintve sem állunk túl jól a régióban, csupán Csehország és Románia produkált rosszabb számokat. Csehországban, mint ismert, Andrej Babis miniszterelnök bocsánatot kért, amiért rosszul kezelték a helyzetet, lemondott az egészségügyi miniszter, Adam Vojtech, utódja, Roman Prymula pedig már a szükségállapot bevezetését javasolja. Romániában is eldurvult a helyzet, a hétvégén vett minták ötöde pozitívnak bizonyult. Ebben a mezőnyben tehát nem túl nagy dicsőség kitűnni, különösen, ha a régió többi országát is számításban vesszük. Magyarországon az elmúlt hetekben 5 és 8 százalék között mozgott a pozitív tesztek aránya, Szlovéniában, Szlovákiában, Lengyelországban és Ausztriában 3 és 5 között, és csak összehasonlításképpen, Németországban 1 százalék körül.
Ez azért problémás, mert minél magasabb az arány, annál biztosabbnak látszik, hogy a hatóságok nem képesek kézben tartani a helyzetet, és a regisztráltnál lényegesen több valós új fertőzött van, akik – hatósági kontroll hiányában – könnyedén adhatják tovább a vírust. Ennek veszélyét, nem szándékosan ugyan, de még a kormány is elismerte. Rétvári Bence államtitkár Szabó Tímea, a Párbeszéd országgyűlési képviselőjének kérdésére válaszolva hangsúlyozta, hogy a WHO ajánlása szerint nem szabadna meghaladni az 5 százalékot a pozitív tesztek arányának. S bár a hazai adatokat nem részletezte, annyit elárult, hogy a „PCR vizsgálatok elvégzéséhez a nukleinsavak kivonásához szükséges reagensek és a nukleinsav kivonó automatákhoz szükséges műanyagáruk importja szükséges.”
A tesztelési kapacitás kapcsán fogalmaz meg kritikát Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő is. A Facebook-posztjában azt írja, megkereste a WHO-t az ajánlások és a magyarországi tesztelések ügyében, a „válaszuk megérkezéséig” pedig összeszedte a sokat emlegetett protokoll elemeit. – A gyanús eseteket a tünetek kezdetétől számítva 48 órán belül fel kell deríteni és 24 órán belül tesztelni. Ez jelenleg nem történik meg a tesztre néha több, mint egy hetet is várni kell – írja. – Amennyiben a diagnosztikai kapacitás nem elégséges, akkor a teszteket priorizáltan kell elvégezni. Elsősorban a veszélyeztetett csoportokat (idősek), egészségügyi dolgozókat stb... kell szűrni. Ezzel szemben országosan nincsen tervezett szűrés az egészségi dolgozókra nézve, ezt egy-egy munkahely maga, mint a SOTE végzi el, szervezetten ilyen nincs – teszi hozzá.
A posztja végén Kunetz Zsombor felhívja a figyelmet, hogy a WHO szerint amennyiben a helyi labor kapacitások beteltek, akkor nemzetközi kapacitásokat is igénybe kell venni, sőt lejjebb még arra is hivatkozik, hogy állatorvosi laborokat is be kell állítani a tesztelésre. – Tekintettel arra, hogy mást el sem tudok képzelni, mint a laborkapacitások tetőzését, így nem marad más megoldás, csak a nemzetközi segítség kérése. Tehát nincs más megoldás, mint az Unió, vagy a V4-ek segítsége, a WHO ajánlások szerint ez szükséges – olvasható a bejegyzésben.
Orbán Viktor korábban arról beszélt, az országnak nem szabad leállnia, a nemzeti konzultáció alapján az emberek nagy része azt szeretné, hogy a gazdaság működjön, ezért a legfőbb feladat most nem a járvány megállítása, hanem a kordában tartása. Ennek pedig a halálozások száma a legfőbb mércéje, ha ezt alacsony tartjuk, akkor sikeresen védekeztünk. Az elmúlt hetek adatai azonban e téren sem ígérnek sok jót. Két hét alatt 306-ról 755-re nőtt a kórházban ápoltak száma, és vészesen közelíti a tavaszi csúcsot. Ugyancsak nagyot ugorva, 17-ről 51-re emelkedett a lélegeztetőgépre szoruló betegek száma két hét alatt. Szeptember 15-e óta 111 ember hunyt el a fertőzés következtében, utoljára áprilisban volt ilyen sok áldozat ennyi idő alatt.
Szakértők többször figyelmeztettek, és már Müller Cecília is arról beszélt, hogy bár a második hullámban eleinte csak a fiatalok körében terjed a fertőzés, a nemzetközi példák alapján elkerülhetetlen, hogy a vírus ismét megtámadja a leveszélyeztetettebb korosztályokat is. Orbán Viktornak egy dologban azonban biztosan igaza volt: nehéz időszak előtt állunk.
