Lépni sem lehetett az emberektől azon a Citadella Intercityn, ami hétfő reggel kilenc után indult a Déli pályaudvarról a szlovéniai Ljubljana felé – tudta meg a Magyar Hang. A lapunkhoz eljuttatott fénykép és információk alapján az IC-re jóval többen zsúfolódtak fel, mint ahány hely van a járaton, a hőség pedig nehezen volt elviselhető, elérte a 35 Celsius-fokot is. De nem ez volt az egyetlen ilyen járat. Olvasónktól tudjuk, hogy a napokban egészen hasonló állapotok uralkodtak a Budapestről Balatonra tartó egyik Vízipók vonaton: a szerelvényen ott is jóval többen voltak annál, mint amennyi ülőhely volt, a kánikulában pedig semmiféle hűtés nem volt.
120 százalékos terheltség
Hogy miként alakulhatott ki ilyen tumultus a vonaton, arról a MÁV sajtóosztályát kérdeztünk – válaszuk szerint a kérdéses Citadella összesen hat vagonnal és 120 százalékos telítettséggel indult útnak, amiből 100 százalékot a külföldi utasok tettek ki. „A külföldi utasok mindegyike Interrail bérlettel, de helyjegy nélkül utazott. A vasúttársaság nem adott el több helyjegyet, a zsúfoltság a helyjegy nélküli nemzetközi utasok miatt alakult ki” – írták.
Ez történt például július 7-én is, amikor 300 spanyol diák özönlötte el Kelenföldön az egyik IC-t, három órás fennakadást okozva. Kánikula pedig azért lehet, mert a szerelvény vagonjai közül csak az egyiken üzemel klímaberendezés – tudtuk meg. Utóbbi egyébként az országos átlagot is tükrözi, hiszen a MÁV korábban a Hvg kérdésére elismerte, négy vasúti kocsiból csak egyet tudnak megfelelően lehűteni klímaberendezéssel, a többin jó esetben is csak légforgató berendezés működik, ami nem sokat ér a sivatagi hőséggel szemben. Kérdésünkre a MÁV ezt most szintén megerősítette. „A vasúttársaság összes kocsijának – ülőhelyek számára vetítve – 42 százaléka rendelkezik légkondicionáló berendezéssel, míg a távolsági forgalomban közlekedő járművek negyede rendelkezik az előbb említett, hatékonyabb klímaberendezéssel. Ezt az arányt a lehetőségeinkhez mérten természetesen folyamatosan javítani igyekszünk" – írták, hozzátéve, az elmúlt években összesen 92, modern klímával ellátott IC+ vasúti kocsit vásároltak, amelyeket a távolsági intercityjáratokon használnak.
A kisebb rosszat választani
Általában két fő okra vezethető vissza, amikor ilyen nagy a tömeg – mondta kérdésünkre Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke – az egyik a fent is vázolt szituáció, amikor egy népes turistacsapat „szállja meg” a vonatot, és van érvényes nemzetközi jegyük, de nincs helyjegyük. A másik, amikor egy vasúti kocsi meghibásodik, és az utasokat át kell küldeni a megmaradt kocsikba, ilyenkor pedig közel száz plusz ember keresi helyét a rövidülő szerelvényen. És ritkábban, de előfordul az is, hogy valamilyen adminisztrációs hiba miatt több utasnak is eladják ugyanazt a helyjegyet. – Történjen bármelyik, a vasutasnak két rossz közül kell választania a kisebbiket. Vagy otthagy száz utast valamelyik állomás peronján, vagy elvisz mindenkit kényelmetlenebb körülmények között is – mutatott rá Dorner.
Mint a VEKE elnöke megjegyezte, a vasúti közlekedés Európa-szerte újra egyre népszerűbbé válik: a máshol is népszerű országbérletek, a 26 éven aluli utasoknak kínált uniós kedvezmények, vagy éppen a megpályázható és teljesen ingyenes utazást biztosító Discover EU bérlet nagy tömegeket mozgósítanak. „Nagyobb számban érkeznek hozzánk is a turisták, a MÁV viszont nem tud mit kezdeni ezekkel a helyzetekkel” – mondta.
Gőzrobbanás és elterelt utasok
Emellett, gondot és egyre több balesetet okoz a vasúti flotta romló állapota is: egy hete több utas is égési sérüléseket szenvedett, amikor a lerobbant mozdony felforrt hűtővize gőzsugárként robbant ki a tartályból. A közelmúltban a MÁV-nak azért kellett belső vizsgálatot indítania, mert a Zürichbe és Münchenbe közlekedő Wiener Walzer – Kálmán Imre járaton meghibásodott egy kocsi, a rossz vagont pedig utasokkal együtt vontatták tárolóvágányra – mindezt a legnagyobb hőségben, így a beszorult embereknek ablakokat kellett kitörniük, hogy levegőhöz jussanak.
A sorozatos meghibásodások a karbantartás, pontosabban a karbantartók hiányára vezethetők – vissza véli Dorner Lajos – nincs elég szakember, a MÁV pedig fejlesztés helyett többnyire elvonásokra, megszorításokra készül. Emlékeztetett rá, hogy (a vármegyebérlethez is ötletet adó) Deutschland Ticket bevezetésével párhuzamosan Németország országos vasúti fejlesztési programba kezdett, és nem csak új vasúti kocsikat vettek, de bővítették a hálózatot is. Nálunk viszont inkább bezárnak tíz vasúti mellékvonalat, a járműpark és a személyzet hiányára hivatkozva.
