„Elhibázott brüsszeli szankciókkal” és a „szomszédban dúló háborúval” magyarázza kormány a Kézmű, Főkefe, Erfo Kft.-kből álló állami cégcsoport megrogyását. Az ország több mint száz településén mintegy tízezer megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató vállalatcsoport gazdasági nehézségeiről lapunk írt korábban. Most Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője tett fel írásbeli kérdést Pintér Sándor belügyminiszternek az ügyben. Noha az állami vállalatoknak tavaly összességében 2 milliárd forintnyi rendkívüli támogatással kellett a hónuk alá nyúlni, a tárca közlése szerint mára alkalmazkodtak a nehézségekhez.
Az állami vállalatok helyzetéről már több cikket írtunk. A társaságokat tavaly júliusig Csizi Péter – jelenleg helyettes államtitkár a Belügyminisztériumban – vezette, jelenleg pedig Koszorus László az ügyvezető mindhárom társaságnál. Közös bennük, hogy mindketten a Fidesz Országgyűlésből kiszorult politikusai, és mindketten kötődnek Pécshez is. A vállalatcsoportnál Koszorus színrelépése után komolyan meghúzták a nadrágszíjat: telephelyeket zártak be, dolgozók munkaviszonya szűnt meg. Előbb közérdekűadat-igényléssel próbáltuk megtudni, hogy hány telephelyét számolták fel az országban a cégek, de az adatok kiadását megtagadták. Ezért a cégbírósághoz benyújtott vezetői határozatok alapján számoltuk meg, hogy hány telephelyet végeztek ki a Koszorus-érában a Kézmű, a Főkefe és az Erfo Nonprofit Kft.-knél. Cikkünk júliusi megjelenéséig 23-at találtunk. Egyebek mellett Nagykőrös, Hajdúdorog, Balmazújváros, Szentgotthárd, Mezőkövesd, Poroszló, Érd, Esztergom, Pécs is a megszüntetett fióktelepek fekete listájára került.
Ungár Péter a belügyminiszternek az ügyben feltett kérdése nyomán azonban kiderült: ennél is több telephelyen húzták le a rolót. A kérdést megválaszoló Rétvári Bence államtitkár úgy fogalmazott: 30 telephely esetén hatékonyabb energetikai mutatókkal rendelkező üzembe történő átszervezésről született döntés. Az államtitkár azt is tudatta: az érintett munkavállalóknak fel lett ajánlva munkakör az új telephelyen is, amit jelentős többségük el is fogadott.
A valóság azonban ennél árnyaltabb az ország különböző pontjain élő érintettek elmondásai alapján. Mint arról beszámoltunk, kéttucatnyi dolgozó munkaviszonya szűnt meg furcsa körülmények között Hajdú-Biharban. A Kézmű Kft. balmazújvárosi dolgozóinak előbb egy másik telephelyre, Hajdúnánásra kellett járniuk dolgozni. Ehhez kezdetben biztosítottak szolgálati buszt, idéntől viszont maguknak kellett volna megoldaniuk az átjárást úgy, hogy közvetlen járat nincs a két város között. Később olyan papírt kellett aláírniuk, amely szerint maguk kérték szerződésük felbontását. Kiderült az is, hogy az esetük nem egyedi, hasonló történt Hajdúdorogon és ugyanígy jártak Mezőkövesden is. Utóbbi városban a Főkefének szűnt meg a telephelye. A dolgozók azóta is úgynevezett állásidőn vannak, és várják, hogy kiderüljön, hová kell menniük dolgozni. Közben azonban többen felmondtak.
A szóban forgó állásidőre küldést egyébként a rehabilitációs foglalkoztatás veszélyhelyzeti működéséről szóló tavaly októberi kormányrendelet tette lehetővé, fűtési idényben. Ennek értelme az volt – derül ki Rétvári válaszából –, hogy az akkreditált foglalkoztatásban dolgozó megváltozott munkaképességű munkavállalók a munkahelyük átmeneti bezárása mellett is megkaphatták a munkabérüket. Ezzel mindhárom cég élt a téli időszakban, ami fűtési és üzemanyagköltségek megtakarítást, ezáltal a munkahelyek megvédését eredményezte – írta az államtitkár. Az érintett mezőkövesdiek azonban azóta is ilyen állásidőn vannak.
Rétvári Bence válaszának azért is van jelentősége, mert ezzel a kormányzat először reagált érdemben a megváltozott munkaképességűek foglalkoztató állami cégcsoport megrogyására. A vállalatok problémái azonban már tavaly is nyilvánvalóak voltak: a kormány nyúlt a cégek hóna alá. A dolgozók után kapott durván 5-5 milliárd forintos rehabilitációs támogatás mellett ugyanis egy rendkívüli támogatás tartotta felszínen a cégeket. A Kézmű 850 millió forint működési támogatást kapott az időközben megszűnt Emberi Erőforrások Minisztériumától a koronavírus-járványra hivatkozva. A pénzt személyi költségek finanszírozására fordították. Durván 600-600 millió forint jutott a Főkefének és az Erfónak is – ez ugyanúgy működésre folyt el a pénzügyi beszámolók szerint.
Pedig Koszorus László, az új ügyvezető színre lépésével jelentős karcsúsítások kezdődtek. A cégek pénzügyi beszámolóiban úgy fogalmaztak: 2022 második félévében már „szűkített szervezeti és költségstruktúra” alapján működtek. Ezek együttesen is csak a veszteségek kozmetikázására voltak elegek: tavaly az Erfo 112 milliós, a Főkefe 306 milliós, a Kézmű pedig félmilliárdos veszteséggel zárt annak ellenére is, hogy értékesíti bevételeik az előző évhez képest növekedtek.
A cégek letérdelése apropóján a minisztériumi válasz felmondta a kormány politikai kommunikációját. Eszerint mivel a cégek nyíltpiaci környezetben látják el tevékenségüket, működésüket jelentősen befolyásolják az olyan külső gazdasági és környezeti tényezők, mint a koronavírus-járvány és az Ukrajnában dúló háború. „A háború és a háborúra adott elhibázott szankciós politika okozta megnövekedett fűtés, áram és üzemanyag árakra történő felkészülés már tavaly nyár elején megkezdődött. A cél a megnövekedett kiadások és működési költségek csökkentése mellett a bevételek megemelése és ezáltal nagyobb fedezeti szint elérése volt” – írta a válasz megfogalmazója. Felhívták továbbá arra is a figyelmet, hogy a cégcsoport aktuális üzleti eredményességét tükröző (értékcsökkentés előtti) EBITA eredménye pozitív, és nincs 30 napnál nem régebbi szállítói tartozása sem. Azt írták, a társaságok alkalmazkodtak a nehézségekhez és a piaci változásokhoz, ezért további jelentős átalakítást nem terveznek.
Azt ugyanakkor nem árulták el Ungár Péter kérdésére sem, hogy hány alkalmazott munkaviszonya szűnt meg a cégcsoportnál tavaly augusztus óta. Lapunk még korábban ennek az adatnak a kiadását is kérte a cégektől, de megtagadták az adatszolgáltatást. Az Opten céginformációs adatbázis alapján tavaly június óta a három cégnél összesen 1300-zal csökkent az alkalmazotti létszám.
