Megváltoztatta a Fővárosi Törvényszék a ligetvédők perében első fokon hozott bírói döntést: közérdekű munka helyett pénzbüntetést kell befizetniük a vádlottaknak, közülük két személyt pedig csupán próbára bocsátottak a 2017 júliusában történt kordonbontás miatt. A döntés jogerősnek számít.
A pénteki tárgyalási napon csak a Magyar Hang vett részt a sajtó részéről: a több órás esetismertetés során Dr. Koós Béla Gergely bíró nem csak a több mint öt évvel ezelőtt történt „ligeti csata” eseményeit elevenítette fel, de megismerhettük a nyolc vádlott mindennapjait is. Nyugalmazott tanár, villamosmérnök, hajléktalan, ápoló, romaügyi kisebbségi referens – a legkülönbözőbb élethelyzetű embereket kötötte össze a Liget százéves fáiért folytatott, olykor szó szerint vérre menő harc, és az a tény, hogy együtt kell felelniük az bíróság előtt.
„Mintha a saját lábamat vágnák le”
2017. július 4-én a Liget Budapest Projekt ellen tiltakozó ligetvédők kisebb csoportja csapott össze a rendőrökkel és biztonsági őrökkel az 1956-os emlékműnél. Az aktivisták a Liget Budapest Zrt. tervezett faátültetési akciója ellen tiltakoztak egy – a vádirat szerint spontán, a védelem szerint bejelentett – tüntetés során, amikor elszabadultak az indulatok. A fákat ugyanis nem csak professzionális kanalazógépekkel fordították ki helyükről, de láncfűrészt is bevetettek: „Láttuk, hogyan vágják át láncfűrésszel a százéves platánok combvastagságú gyökereit. Mintha a saját lábamat vágnák le” –emlékezett vissza könnyeivel küszködve az egyik idős vádlott, a 74 éves N. G, a tárgyalás során.
A beruházó emberei kordonfallal próbálták távoltartani az aktivistákat, akik azonban bontani kezdték a rögtönzött kerítést. A kordon túloldaláról rendőrök és biztonsági őrök kapaszkodtak a fémsövénybe, ám nem tudták megakadályozni több elem eltávolítását, az összecsapásban hat panel megsérült, és az igazságügyi szakértő értékelése szerint 66 ezer forintos összértékű kár keletkezett bennük A Fővárosi Ügyészség emiatt nyolc személyt garázdasággal, köztük egyet rongálással is vádolt – az első fokon eljáró Pesti Kerületi Központi Bíróság pedig minden érintettet 120-150 óra közérdekű munkavégzésre ítélt.
Ki mitől riad meg
A ligetvédő vádlottakat Matlák Gábor ügyvéd képviselte, aki védőbeszédében hangsúlyozta: már annak megítélése is kérdéses, hogy megállja a helyét a garázdaság vádja. Hiszen a garázdaság kirívóan közösségellenes magatartásforma, ami másokban riadalmat kelt – az aktivisták azonban épphogy a közösség és a Városliget értékes fáinak védelmében bontottak kordont. Maklár arra is emlékeztetett, hogy a Medián 2016-os felmérése szerint a fővárosiak 86 százaléka nem támogatta, hogy a kormány által tervezett múzeumnegyed a Ligetben épüljön fel – a társadalmi többség tehát a ligetvédők oldalán, és nem velük szemben állt, így az akciójuktól sem riadtak vissza az ügyvéd szerint. Matlák hozzátette: a beruházó egy hatóság előtt bejelentett demonstrációs helyszínt kerített le kordonelemekkel, és csupán jegyzői jóváhagyásra hivatkoztak – pedig a gyülekezési jog jóval magasabb szinten áll a jegyzői engedélynél, hiszen az alkotmány védi.
Az ügyvéd azt is hozzátette, benne sokkal nagyobb riadalmat keltett a Ligetben intézkedő rendőrök, és az aktivistákat tucatszor is bántalmazó szekuritisek látványa, mint az, hogy az, hogy a helyszínen kidöntöttek néhány kordont (emlékezetes, a 2016-os ligetes konfliktus közben az akkor 82 éves, idén elhunyt Mécs Imrét is fellökték a rendőrök).
A nyugdíja felét elviszi a pénzbírság
A vádlottak arról is beszámoltak, hogyan hatott ki életükre a Városliget védelmében folytatott több éves küzdelem. Antal Nikoletta, „Nikó” elsőrendű vádlott a rengeteg megaláztatásra és a vélt hatósági visszaélésekre – indokolatlan házkutatásokra, motozásokra, testüreg-vizsgálatokra – panaszkodott. Egy idős ligetvédőtől azt is megtudtuk: 75 ezres nyugdíjának felét elviszi, hogy a NAV behajtja rajta a ligetes büntetőügyekben rá kirótt pénzbüntetéseket. A biológia tanár végzettségű, madárszakértőként is ismert férfi azt mondta: az átültetett platánok egyike sem élte túl a procedúrát. „A klímakatasztrófa utolsó pillanataiban vagyunk, ilyenkor fákat kivágni esztelenség. Milyen Földet hagyunk majd a gyermekeinkre, unokáinkra?” – kérdezte a bírót a láthatóan megrendült aktivista.
Fiatalabb társa arra emlékeztetett: a dulakodás legfeljebb néhány óráig tartott, ők azonban már közel nyolc éve járnak emiatt bíróságra – és ki tudja mennyi idejüket, energiájukat veszi még el az ügy, beleértve a rájuk kirótt közérdekű munkát is.
A tárgyalás során az is elhangzott, hogy a kordonelemeket vizsgáló igazságügyi szakértő munkadíja 62 ezer forint volt – miközben a meggörbült kordonelemekben okozott kár csupán 66 ezer forint volt.
Matlák Gábor fellebbezett az első fokú ítélet ellen, és védenceinek felmentését kérte: a Fővárosi Főügyészség képviselője ugyanakkor egyetértett a nem jogerős ítélettel, és csupán a másodrendű vádlott esetében kért súlyosbítást, akit társtettesként elkövetett csoportos garázdaság és rongálás bűnével, valamint vétségével vádolt.
Munka helyett pénzt várnak
Dr. Koós Béla Gergely végül enyhítésnek is tekinthető ítéletet hozott: a közérdekű munkavégzést újabb, minden esetben 120-140 ezer forint közötti pénzbüntetésre váltotta, két idős vádlott esetében pedig ettől is eltekintett, és két, illetve másfél évre próbára bocsátotta őket. A jogerős ítéletet Koós a vádlottak egészségi állapotával, és életkörülményeivel magyarázta, igaz, a vádlottak közül többen jobban örültek volna a ledolgozható büntetésnek, mint az újabb csekkeknek. A másodrendű vádlott esetében a bíró elfogadta az ügyészi indítványt, így a férfinak a perköltségeket is ki kell majd fizetnie.
A Liget mutathatja meg az akkugyár jövőjét is?
Matlák a Magyar Hang kérdésére azt mondta, felemásnak érzi a jogerős ítéletet: részben enyhébb az első fokon hozottnál, és mutatja, hogy az államérdek az évek alatt hogyan erodálódik a korábban politikailag is fontos kordonbontás témájában. Ugyanakkor a másodrendű vádlottnál elfogadták a súlyosbítást, és végül senkit nem mentettek fel, a védelem szándéka ellenére. Matlák Gábor úgy érzi, ennek a pernek a különös aktualitást adhat a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyár ügye is. A debreceniek jó része egyáltalán nem lelkesedik a nagy energia- és vízigényű kínai gyárért, és hamarosan olyan súlyos konfliktus robbanhat ki a projekt miatt, mint amilyen a Liget beépítése során is történt.
A Ligetvédők között küzdött a Városliget megóvásáért Komáromy Gergely, vagyis ismertebb nevén a repper G Ras is. Ő szintén ott volt a kordonhajlítók között, ám ügyét nem a többiekkel együtt, hanem külön kezelte a bíróság. Komáromy az elhúzódó eljárás, és több kihagyott tárgyalás eredményeként végül egészen extrém súlyú büntetést kapott: másfél hónapot kellett töltenie fegyház fokozatú letartóztatásban, mindezt a 66 ezer forintos károkozás apropóján. G Ras a Magyar Hangnak részletesen beszélt a börtönben szerzett tapasztalatairól.
