Óriási sajtóérdeklődés mellett kezdődött meg péntek reggel kilenckor a Schadl György és 21 társa ellen indított büntetőper előkészítő tárgyalása. A monstre perben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) jelenleg is aktív elnöke mellett Völner Pál korábbi igazságügyi államtitkárt is korrupciós bűncselekményekkel, hivatali visszaéléssel és befolyással való üzérkedéssel vádolják.
A tárgyalást jelentős biztonsági intézkedések kísérték: a letartóztatásból a bíróságra szállított Schadl Györgyöt és R. Róbert másodrendű vádlottat vezetőszáron hozták be a büntetés-végrehajtás maszkos kommandósai; a harmadrendű Völner kezét azonban nem bilincselték meg, hiszen ő szabadlábon védekezhet. A tárgyaláson a 22 vádlottból huszan jelentek meg, köztük Schadl György felesége és apja is, ketten betegség miatt maradtak távol.
Schadl nem engedte a fotózást
A tárgyaláson szájmaszkot viselő Schadl György megtiltotta, hogy a tárgyaláson kép-és hangfelvétel készüljön róla, ami meglepő hiszen hivatalosan még mindig a végrehajtói kar elnökének, ezzel együtt közszereplőnek számít. A felvételek teljes tiltását kérte Schadl felesége és apja, ahogy a vádlottak többsége is. Völner Pál azonban hozzájárult a felvételek készítéséhez, ahogy R. Róbert, harmadrendű vádlott is - R. R. volt az, aki a sajtóban kiszivárgó lehallgatási jegyzőkönyvek és hangfelvétele alapján ironikusan "édes gazdámnak" szólította Schadlt.
Schadl György ügyvédje állítja, nem kaptak meg minden dokumentumot
Schadl védője szerint már az előkészítő tárgyalásnak is jogi-formai akadályai vannak, hiszen letartóztatásban lévő védence nem kapott meg minden nyomozati iratot, dokumentumot a vádirattal együtt. Tóth Erzsébet bíró válaszában jelezte, a bíróság minden, hozzájuk érkező nyomozati anyagot és kivonatot tovább küldött a vádlott felé - másrészt, Schadl esetére csak az eljárás végén kerül sor, így a vádlottnak lesz ideje felkészülni a nyomozás dokumentációjából.
A tárgyaláson az is elhangzott, hogy az ügyészség hiába adott volna le bűnjeleket a napokban a Fővárosi Törvényszéknek, a bíróság bűnjelekkel foglalkozó osztálya megtagadta ezek átvételét, arra hivatkozva, hogy március elsejéig leltároznak.
Alkalmanként 2-5 milliót kaphatott az államtitkár
Az ügyész ismertette a vádakat: előadásában kitért a Schadl és Völner közötti korrupciós kapcsolatra, melyben a végrehajtói kar vezetője alkalmanként 2-5 millió forintot, összesen pedig 83 millió forintot adott át kenőpénzként a volt igazságügyi államtitkárnak. Arra is kitért, hogy a korrupciós pénzeket Schadl György ideiglenesen munkahelye széfjében is tárolta, az összegeket pedig más címen, egy excell-táblázatban könyvelték
24.hu: Schadl György bizalmasának naplójában többször is szerepel Rogán Antal kabinettfőnökének neve
Kenőpénzek és baráti szívességek
Mivel Völner a végrehajtók kinevezéséért felelős miniszteri biztos is volt, a vád szerint kenőpénzek fejében sokszor közbenjárt a Schadl által megjelelt végrehajtói pályázatok kedvező elbírálásáért. Az összejátszó felek sokszor aprónak tűnő, máskor politikai jellegű ügyekben is kisegítették egymást: a kiszivárgó lehallgatási felvételek alapján a végrehajtók vezetője influenza elleni vakcinát szerzett a volt igazságügyi államtitkárnak. Völner pedig arra is megkérte kapcsolatát, hogy keressen lejárató információkat a jobbikos Nunkovics Tiborról - Nunkovics ugyanis Völner ellenzéki kihívójának számított a 2022-es választási kampányban.
A vesztegetés ugyanakkor nem csak Völner irányába működött a vádirat, és a napvilágot látó hangfelvételek szerint: a hátszéllel kinevezett végrehajtók hatalmas összegeket, esetenként osztalékuk felét kellett kifizessék az érdekükben közbenjáró Schadl Györgynek - azaz, ők is érintettek a vesztegetésben. Ez is magyarázza, hogy az előkészítő tárgyaláson résztvevő vádlottak legalább fele doktori címmel is rendelkezik.
Az MBVK elnöke emellett afféle intézőemberként is ügyködött, és Völner támogatásával próbálta elintézni, hogy a Mátrix Oktatási Központ 90 milliós bírságát valahogy elsimítsák. Schadl ezt a harmadrendű vádlott R. Róbert kérésére intézte volna el – R. 150 milliós intézési díjat remélt az oktatási központtól a segítség fejében, amit elosztottak volna Schadl Györggyel.
Megszólalt az ügyészség
Az ügyész több mint egy órán ismertette a 22 személyt érintő vádiratot, mielőtt felsorolta volna a vádpontokat; a tárgyalás vontatottságát jellemzi, hogy csak az utóbbi a felsorolás is 10 percig tartott.
Az utolsó vádlott beismerte tettét, többen követték példáját
A vádirat ismertetése és a vádlottak hosszúra nyúlt azonosítása után a bíróság fordított sorrendet alkalmazott, és a huszodketted rendű vádlottat nyilatkoztatta először. Aki el is ismerte bűnösségét: P. M-et többek között bűnsegédként, üzletszerűen elkövetett hivatalos visszaélés elfogadásával vádolják –elmondása szerint azért ismerte be bűnösségét, mert a vádiratban leírtak tényleg megtörténtek. P. M bocsánatot is kért, mint mondta, megbánta tettét. Így őt az ügyészségi indítványnak megfelelően két év, végrehajtásában négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, és nyolcmillió forintos pénzbüntetést is kell fizetnie.
A Telex beszámolója szerint ezután sorra következtek a beismerő vallomások: a huszonegyedrendű vádlott, P. Béla is beismerte a bűnösségét, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A vádlott a végrehajtói kar hivatalvezetője volt, a vád szerint Schadl kívánságainak megfelelően pontozta a végrehajtói pályázatokat. A vádlott ezzel elfogadta, hogy maximum hárommillió forintos pénzbüntetésre ítéljék.
A tizenkilenced rendű vádlott, B. László szintén beismerte a bűnösségét, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A vád szerint ő segített Schadl Györgynek, hogy a túlépített nyaralójának megadják a használatba vételi engedélyt. Az ügyészség azt indítványozta, hogy felfüggesztett börtönt és tizenötmillió forintos büntetést kapjon. A vádlott a bíróságtól azt kérte, ha lehet, mérsékeljék a pénzbüntetését, mert albérletben lakik. A tizenhatod rendű vádlott, P. Béla is beismerte a bűnösségét, így ő is elfogadta az ügyészség indítványát a felfüggesztett börtönre.
Schadl György felesége és apja viszont nem vallották bűnösnek magukat, és nem akartak lemondani a tárgyaláshoz való jogukról sem. A huszadrendű vádlott, Sz. Gábor szintén nem vallotta magát bűnösnek a különösen nagy értékű csalás vádjában.
