Az Európai Unió a következő időszakban bizonyos szempontból belpolitikai szereplőként jelenik majd meg Magyarországon, ezzel pedig a kormány rákényszerül arra, hogy kompromisszumokat kössön – így értékelte a Európai Bizottság szerdai döntését megkeresésünkre Rajnai Gergely politológus. Bod Péter Ákos közgazdász azt is kiemelte, hogy a tőkepiaci elemzők pozitívan értékelhetik, hogy az európai uniós támogatások várhatóan meg fognak érkezni, és azt is, hogy ezeket szorosabb ellenőrzés mellett fogják felhasználni.
Ahogy lapunk is beszámolt róla, az Európai Bizottság szerdán úgy foglalt állást, hogy a Magyarország által eddig megtett korrupcióellenes intézkedések kevesek, ezért a 3000 milliárd forintnyi uniós forrás további befagyasztását javasolják. A covid utáni gazdasági helyreállítást segítő magyar tervet ugyanakkor pozitívként értékelték, de egyelőre az abban érintett 2300 milliárd sem érhető el. Összesen 27 feltételt határoztak meg, javaslatuk szerint csak ezek teljesülése után juthatnánk hozzá a forrásokhoz, de a végső döntést december 12-én mondják ki az uniós pénzügyminiszterek. Navracsics Tibor miniszter szerint nem érte őket meglepetésként a döntés, de reményeik szerint jövőre már elfogadják a kormány vállalásait és lehívhatók lesznek az összegek.
Csökken a bizonytalanság, de a kiadásokat is csökkenteni kell
– Ez egy ígéretes megoldás, mert elkerüli Magyarország az uniós pénzek elvesztésének a kockázatát, és esélyt kap arra, hogy az a pénz, ami végül beérkezik, tisztességes ellenőrzési mechanizmusok révén hasznosuljon. Ezt jó hírnek tartom – kommentálta a Magyar Hangnak Európai Bizottság javaslatát Bod Péter Ákos közgazdász. Az igazán nagy veszély szerinte az volt, hogy Magyarország kiesik a támogatási konstrukcióból – ez lett volna a legrosszabb forgatókönyv, amit láthatóan sikerült elkerülni. A bizottsági javaslat nyilvánosságra kerülése – amennyiben a kormány tudomásul azt – elmondása szerint a tőkepiaci bizonytalanságot is csökkenti, a tőkepiaci elemzők ugyanis pozitívan értékelhetik, hogy az uniós támogatások várhatóan meg fognak érkezni, és azt is, hogy ezeket szorosabb ellenőrzés mellett fogják felhasználni.
A közgazdász kitért rá, hogy azok az ellenőrzési mechanizmusok, amelyekhez az Európai Unió a Magyarországnak járó támogatások kifizetését kötné, nem számítanak ritkaságnak a nemzetközi gyakorlatban, közel állnak például azokhoz az ellenőrzési mechanizmusokhoz, amelyeket a Nemzetközi Valutaalap is alkalmaz. – Magyarország esetében ezek a mechanizmusok sajnálatos módon a belső, állami ellenőrzést helyettesítik, amelyet például az Állami Számvevőszéknek, a Gazdasági Versenyhivatalnak, az ügyészségnek, a független sajtónak és a parlamentnek kellene ellátnia. Ha egy ország rátér arra az útra, hogy rendeleti úton kormányozzon parlamenti út helyett, az azzal jár, hogy a kontrollt is kiiktatja – tette hozzá.
Bod Péter Ákos elmondása szerint a támogatások lassabban fognak érkezni, mint az eddig megszokott volt, ezért finanszírozási rés keletkezik majd a költségvetésben, amit a támogatások megérkezéséig hátralévő hónapokban a piacról finanszírozhat az ország. Ez azonban költséges megoldás, ezért szerinte nem kerülhető el, hogy a kormány hozzányúljon a költségvetés kiadási oldalához.
A belpolitika állandó szereplőjévé válik az unió
– Az Európai Bizottság döntése azt jelenti, hogy az Európai Unió a következő időszakban bizonyos szempontból belpolitikai szereplőként fog majd fellépni Magyarországon – mondta Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaielemző Központ elemzője a Magyar Hangnak. A magyarországi belpolitika éppen ezért érdekes időszak elé néz szerinte: a kormány kommunikációjában szereplő, absztrakt ellenségképként eddig is feltűnt az Európai Unió, most viszont Brüsszel „felvette a kesztyűt”. – Az, hogy folyamatosan teljesítendő feltételekhez köti az uniós pénzek kifizetését, azt is jelenti, hogy jelen kíván lenni a költségvetést érintő döntéshozatal egy részében. Ez pedig olyan korlátot jelent a Fidesz-kormány számára, amellyel eddig nem kellett számolnia, hiszen nem volt koalíciós partnere, és a parlamenti többsége is biztosítva volt, vagyis el is szokott a tárgyalásos döntéshozataltól. Most ugyanakkor ismét lett egy olyan szereplő, akivel egyezségeket kell kötni, ezért a Fidesznek részben vissza kell térnie a kompromisszumos politikához. Az Európai Unióval való eddigi tárgyalások során már tett is lépéseket ebbe az irányba, különben meg sem tudott volna állapodni a támogatások kifizetésének feltételeiről.
Kompromisszumos politika, keményebb kommunikáció?
A kormány kommunikációjában viszont kevésbé számít kompromisszumokra Rajnai Gergely, sőt, szerinte még élesebb konfliktusokat vállal majd fel a kormány ezen a területen. Hiszen ezúttal már arról van szó, hogy az Európai Unió közvetlenül és folyamatosan jelen lesz a magyar politikában, miután bizonyos költségvetési forrásokat csak akkor lehet majd felhasználni, ha az uniós pénzügyminiszterek ebbe beleegyeznek. – Ez folyamatos felügyeletet, kontrollt és kompromisszumok kidolgozását jelenti, vagyis azt, hogy nincs feltétel nélküli pénz.
A kormánynak így arra is meglesz a lehetősége, hogy konkrét ügyekben hivatkozzon arra: bizonyos területeket azért nem tudnak támogatni, mert az Európai Unió nem hagyja. – Erősebb lesz ez a nemzetközi ellenségkép, és az ellenzék azonosítása ezzel az ellenségképpel – jósolta Rajnai Gergely, aki szerint az ellenzék kommunikációs szempontból nem lesz könnyű helyzetben, mert vagy a kormány törekvéseit támogatja, aminek politikai szempontból nem sok értelme lenne, vagy az Európai Uniónak ad igazat, ekkor azonban lehetőséget ad a kormánynak, hogy arra hivatkozzon, hogy az Európai Unió bábja.
A politológus szerint a kormányt új kihívások elé állítja az is, hogy az uniós támogatások előreláthatóan az általa vártnál később érkezhetnek meg. Ez azzal járhat, hogy bizonyos programokat kénytelen lesz átütemezni, ami a Fidesz számára szokatlan módon megnehezítheti a kormányzást. – Az elmúlt tíz évben inkább az volt a jellemző, hogy a Fidesznek a párt holdudvarában megkötött alkukat leszámítva más korlátozó tényezővel nem kellett számolnia. Szokatlan lehet majd számukra, hogy egyes területeken más utat kell bejárni, mint amit a kormány eredetileg eltervezett – tette hozzá Rajnai Gergely.
