Újabb egyházi iskolák tanárai tiltakoznak a pedagógusok kirúgása ellen

Újabb egyházi iskolák tanárai tiltakoznak a pedagógusok kirúgása ellen

Tiltakozás Nagykovácsiban a pedagógusok rossz körülményei ellen (Fotó: Albert Enikő / Magyar Hang)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Újabb két egyházi iskola tanárai adtak ki tiltakozó közleményt azután, hogy a Belügyminisztérium jóváhagyásával az illetékes tankerületek múlt héten azonnali hatállyal felmentettek összesen nyolc fővárosi tanárt, amiért polgári engedetlenségben vettek részt. A budapesti Piarista Gimnázium pedagógusai tiltakozásképpen maguk is polgári engedetlenséghez folyamodnak december 8-án.

„A múlt héten elbocsátott nyolc kolléga esete sürgetően világít rá arra, hogy az oktatásban közös, egységes, határozott kiállásra van szükség. Nem engedhetjük, hogy ebben a helyzetben az állami és egyházi fenntartású intézmények pedagógusait szembeállítsák egymással. A világnézeti és stílusbeli különbségeket félretéve együtt kell a közös célért, az oktatás felemelkedéséért kiállnunk” – írta közleményében a Piarista Gimnázium tizennyolc tanára.

Az egyházi iskola tanárai szerint a pedagógusok sztrájkjogának májusi ellehetetlenítése az oka annak, hogy valódi munkabeszüntetés az oktatásban csak polgári engedetlenség útján lehetséges, és szolidaritásukat fejezik ki mindazokkal, akiket „az igazság miatti bátor kiállásuk miatt retorzió ért”.

„A polgári engedetlenség büntetése a jog betűjére hivatkozva azt is mutatja, hogy a hatalom képviselői a mély válságnak csak a felszínét, a tüneteit látják, csak a következményekkel akarnak számot vetni, és ezek okairól nem vesznek tudomást. Az elbocsátások indoklásában a diákok érdekére és jogaira hivatkozni álságos. A diákok érdekét leginkább éppen az oktatás jelenlegi állapota sérti. Azok, akik ennek reformjáért emelnek szót, és a legvégső eszközzel, munkabeszüntetéssel tiltakoznak, hosszú távon a diákok érdekét szolgálják” – írják a közleményben, és idéznek a Katolikus Egyház Katekizmusából, amely szerint az állampolgárt lelkiismerete kötelezi arra, hogy ne engedelmeskedjék a polgári hatóságok előírásainak, amikor ezek ellenkeznek az erkölcsi rend követelményeivel, a személyek alapvető jogaival és az Evangélium tanításával. 

Nem hallgathatnak tovább

Közös tiltakozó nyilatkozatot adtak ki több más egyházi iskola tanárai is, akiknek nagy része a Gödöllői Református Líceumban tanít. Az állásfoglalást az iskola tantestületének nagy része, köztük hittantanárok és az iskolalelkész is aláírta. Ebben leírták: iskolájukból 15 tanár vett részt a Tanárballagáson, amely az egyházi iskolák tanárainak novemberi figyelemfelhívó akciója volt az oktatás helyzetének rendezése érdekében. Mint írják: azt remélték, hogy szelíden és tisztelettel kifejezett tiltakozásuk és javaslataik érdemi párbeszédet indítanak el az oktatás helyzetéről, de csalódtak, és úgy vélik: nem hallgathatnak tovább. „Az oktatásirányítás nem kíváncsi a véleményünkre, nem nyitott a szimbolikus tiltakozásokra, hanem az erő nyelvén, a megfélemlítés eszközével válaszol a tanárok kétségbeesett segélykiáltásaira, miközben homályos, és csupán a bérkérdést érintő ígéreteket tesz” – írták,  és „a valódi igazság és szabadság reményében” kérték a politikai döntéshozókat, hogy lépjenek a párbeszéd útjára.

Még december elsején a Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium és Kollégium tanárainak egy része adott ki állásfoglalást, amelyben „tiltakozásukat és felháborodásukat” fejezték ki a nyolc pedagógus felmentése miatt. „Ezen eljárás indoklásában ugyan – álságosan – a diákok tankötelezettségének teljesítésére és a művelődéshez való jogára hivatkozik, valójában maga teremt a diákok hivatkozott jogait sokkal jobban csorbító, súlyosabb helyzetet, tovább terhelve az érintett intézményekben pályájuk és a gyerekek mellett még mindig kitartó pedagógus kollégákat” – írták.

Szerintük a tiltakozó tanárok felmentése „olyan rendszer látlelete, amely az oktatás-nevelés ügyét a végletekig leegyszerűsítve, minden humánumtól megfosztott szervezési kérdésként kezeli, s nem képes átérezni annak valódi mélységét, elérendő célját és kívánatos eszközeit.” Úgy vélik: ez az eljárás kizárólag a jog betűjére hivatkozik s „nem veszi figyelembe a jog szellemét, amely lehetővé tenné az igazi szabadság megvalósulását és a valódi értékek átadását.”

Más evangélikus iskolában is tiltakoztak

 – 24 tanár polgári engedetlensége okán a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban 2022. december 5-én és 6-án, hétfőn és kedden nincs tanítás  – jelentette be közösségi oldalán az intézmény egyik pedagógusa – ezt hétfőn jelentette be az intézmény egyik tanára. Ők ezt azzal indokolták: „Akciónkkal szolidaritást vállalunk azzal az immár 13 tanártársunkkal, akiket az ősz folyamán bocsátottak el iskolájukból azért, mert tiltakozni mertek az oktatásban fennálló tarthatatlan körülmények ellen. Kötelességünknek érezzük, hogy mi, akik evangélikus egyházi iskola tanáraiként jobb feltételek mellett, szabadon végezhetjük a munkánkat, támogassuk a nálunk nehezebb helyzetben dolgozó kollégáinkat. Másként nem tehetünk!”

Polgári engedetlenséghez azóta folyamodnak országszerte a pedagógusok, miután a kormány először év eleji rendeletében, később pedig törvényben korlátozta a pedagógusok sztrájkjogát. A módosított jogszabály szerint a pedagógusoknak sztrájk idején is meg kellene tartania az óráik ötven százalékát. A rendelkezést kritizáló pedagógusok és pedagógus-szakszervezetek azzal érvelnek, hogy ez a korlátozás láthatatlanná teszi a munkabeszüntetést, így a sztrájk értelmét veszti, nem marad érdekérvényesítő ereje. A polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusok anélkül szüntetik be a munkát – általában néhány tanóra erejéig – hogy jogszerű sztrájkot kezdenének, vagyis jogszerűtlenül maradnak távol a tanítástól.

A kormányzat többször jelezte: a polgári engedetlenség nem törvényes sztrájk, a kormány nem ismeri el azt az érdekérvényesítés eszközeként. Először szeptemberben kaptak névre szóló levelet kaptak pénteken a polgári engedetlenségben részt vevő tanárok az illetékes tankerületektől, amelyben azonnali hatályú felmentéssel, vagyis kirúgással fenyegették őket, és szeptember végén valóban elbocsátottak öt tanárt a budapesti, VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, köztük Törley Katalint, a közoktatás megreformálásáért küzdő Tanítanék Mozgalom vezetőjét. Múlt héten szerdán pedig közleményt adott ki a belügyi tárca, mely szerint a tankerületek „a Belügyminisztérium elvi álláspontját követve” három fővárosi gimnázium nyolc pedagógusának szüntetik meg rendkívüli felmentéssel közalkalmazotti jogviszonyát.