Sokkolta az olvasókat a néhány napos hír, miszerint Jemenben brutális kegyetlenséggel végeztek terroristák a magyar Koltai Györggyel. A férfiért váltságdíjat szerettek volna kapni, de nem jártak sikerrel, így addig kínozták őt, míg életét nem vesztette. Az esetről egy jemeni aktivista, Adel Al-Huszeini számolt be a Twitter-oldalán április végén. Mint mondta, a Kimo becenevű férfit egy hónappal korábban ejtették foglyul a Dél-Jemeni Átmeneti Tanács miliciái, és arra akarták kényszeríteni, hogy segítsen pénzt szerezni nekik a szabadulásáért cserébe. A 43 éves Koltai viszont ezt megtagadta.
Később aztán kiderült, hogy egy egykori rockzenészről van szó, aki a Parázsló Hamvakban játszott, majd közel két évtizeddel ezelőtt áttért az iszlám hitre. Még a polgárháború felerősödése előtt költözött Jemenbe, és akkoriban Ali Abdullah Száleh kormányának is dolgozott turisztikai szakértőként. A húszik Szanaa főváros elfoglalása után felajánlották neki, hogy működjön együtt velük, de erre nem hajlott, így két évre börtönbe vetették. Szabadulása után, 2018-ban visszatért Magyarországra, de a jemeni kaotikus viszonyok ellenére csak egy évig maradt itthon, aztán újra kiutazott.
Jemenben, mint azt az Orientalista is felidézte, 2014 óta tart a polgárháború, jelenleg több kormány is működik az országban. Az európai államok az Al-Hádi vezette, Szaúd-Arábiában működő kabinetet ismerik el, a húszikkal és a Dél-Jemeni Erőkkel viszont az Európai Unió tagjai (köztük Magyarország) nem tartanak fenn diplomáciai kapcsolatot. A húszi lázadók eközben Irán támogatását élvezik, míg Szaúd-Arábia a száműzetésben élő korábbi elnök mellett áll ki, és tart tőle, hogy Irán még inkább megerősítheti jelenlétét az Arab-félszigeten.
De hogyan került kapcsolatba a korábbi vezetéssel Koltai? És egyáltalán, miként lett egy egykor szélsőjobboldali körökben mozgó zenészből megtért muszlim, jemeni szakértő? Kevesen kapták fel a fejüket, minthogy a sajtó is csak szimplán rockzenekarként emlegette a Parázsló Hamvakat. Koltai viszont inkább „nemzeti rock”-ot játszott, olyannyira, hogy a Parázsló Hamvak előtt még az Egészséges Fejbőr nevű szkinhedzenekarban is megfordult.
A színtéren Káposzta becenéven ismerték, egykori zenekara pedig most egy vonatúton készült régi fotóval búcsúzott tőle. „Sokatok ismerte Őt személyesen is, ezáltal mindenkinek volt egy kialakult véleménye róla, legyen az pozitív, vagy negatív, de tény, hogy akkoriban megkerülhetetlen egyéniség volt! Kérünk titeket, hogy elfogadva ezt a tényt, mindenféle bántó szándék nélkül emlékezzünk meg Róla!” – utalt a zenekar feltehetően arra, hogy ebben a közegben az iszlámba való betérés nem számít épp ünnepelt lépésnek.
Bántó szóval viszont a közösségi oldalakon nem találkoztunk, egykori bajtársai jó szívvel emlékeznek rá, gyászolják őt. Legfeljebb az értetlenségüknek adnak hangot, de rögtön hozzá is téve, hogy ezen felül kell emelkedni. „Sajnálom. Jó srác volt… Ő mutatta meg az első gitárakkordokat nekem… Neki kellett tudni, hogy mi az ő harca. Nem szabad ezért bántani. Nyugodjon békében!” – írta például egy kommentelő.
Mi állhatott Koltai váltása mögött? Egykori zenésztársait nem sikerült elérnünk, beszéltünk viszont olyannal, aki már a muszlim közösségben ismerte őt meg. O. Richárd a kétezres évek közepén kezdett járni arab nyelvi kurzusra, akkoriban a 11. kerületi, Sáfrány utcai központba. Itt találkozott Koltaival még 2004-2005 környékén, később pedig több közös programon is részt vettek.
Richárd elsőként is arra figyelt fel, hogy Koltai magyar és „érdekes stílusa van”, és miután akkoriban otthonosan mozgott különböző zenei vonalakon, ez is már egy közös nevezőt jelentett. – Annyira nem különösebben lepődtem meg azon, hogy szkinhedzenekara volt, ismertem azt a vonalat – folytatta. – A beszélgetéseink során kiderült, hogy csalódott az egész mozgalomban. Nekem azt mondta, hogy spirituálisan megvilágosodott, és el akarja felejteni az egészet. De ennek a valódi okait nem árulta el – magyarázta Richárd. Ő úgy látja, Koltai – aki aztán felvette az Abdul Hakim Farisz nevet – útkereső volt akkoriban, aki maga sem tudta igazán, mit akar. Csendes embernek ismerte, aki nem beszélt feleslegesen. – Egy alkalommal megkért, hogy vigyem haza a Sáfrány utcai mecsetből. Szégyen, de már elfelejtettem, merre lakott pontosan. Arra viszont emlékszem, hogy igen szerény körülmények között élt, azt hiszem, a szülei házában. Örökre bennem marad, hogy egy olyan zenei anyagot mutatott, iszlám ihletésűt, amit tán soha ki sem adott. Tehetséges zenész volt – mondta Richárd.
Miért jutott arra Koltai, hogy neki Jemenbe kell utaznia, mit keresett ott? Forrásunk szerint neki annyit mondott annak idején, hogy „Jemen maradt meg a legtisztábban befolyásmentesnek az arab világban, az ott élők pedig tiszta szívűek. Idealizmusa határtalan volt, és egy olyan társadalomban bízott, ami nem a pénzben méri a sikert. Naiv elgondolás.” Richárd szerint Koltai egy fundamentalizmus nélküli, biztonságosnak hitt országban akart alkotni, de mint utóbb kiderült, rossz helyen kereste ezt.
Laikusként nézve meglepő lehet így is, hogy egy átlagos magyar férfi, aki hangmérnökként érkezik meg, hogyan alakít ki rögtön jó viszonyt az ottani kormánnyal, miként kerül ennyire a frontvonalba. Erre vonatkozó kérdésünkre Richárd úgy válaszolt: – Az arab világban ez másként működik. Ha egy keresztény áttér, annak hírértéke lesz, elsőként a mikroközösségben, de ez tovább gyűrűzik, kialakul egy kapcsolati háló. Itt Pesten is van nem egy jemeni, akik be tudják avatni az érdeklődőket, és ha látnak bennük fejlődési és tanulási lehetőséget, akár madrasa Korán-iskola is összejöhet. Koltai valószínűleg a jemeni vallástudós doktorral volt jó viszonyban, neki lehettek akár politikai kapcsolatai – mondta.
Richárd úgy látja, egy igazi iszlámhívő, aki ráadásul európai, hihetetlenül megbecsült tag lehet egy feudálisan elmaradott társadalomban. – Dubajban nem lenne nagy respektje ennek, annyira sok már a külföldi. De például apám óhazájában, Afganisztánban egy európai fehér ember muzulmánként maga a csoda. Szeretet veszi körül. Tudom, mert én is tapasztaltam úgy, hogy félvér vagyok, és ráadásul még nem is nagyon vallásgyakorló. Aki meg még a Koránt is megtanulja, bizony teljesen beilleszkedhet – fűzte hozzá. Richárd elismeri, egy kívülállónak furcsa lehet, miért megy valaki egy háborús övezetbe. De aki ebben a közegben mozog, az szerinte érti ezt. Elmondása szerint ő maga is járt már vagy tizenöt arab országban.
Richárd azt mondja, 2006-ban találkozott utoljára Koltaival személyesen, jemeni útjáról és ott tartózkodásáról már csak felületesen értesült. – De azt még elmondom, hogy soha nem volt dzsihadista, kifejezetten elítélően beszélt ezekről a dolgokról mindig. Sajnos a média sokszor összemossa az ilyesmivel azt, ha valaki válságövezetekben mozog – mondta még.
Az Index elérte a Magyar Iszlám Közösség elnökét, Bolek Zoltánt is, aki úgy nyilatkozott: „a diplomás hangmérnök jó és idealista ember volt, aki hitt az emberek jóságában. Mivel nem politizált, sosem hitte, hogy bántani fogják.”
