Vitézy a „mini-Dubajról”: jó lenne, ha olyanok döntenének a fontos stratégiai kérdésekről, akik ezt értik

Vitézy a „mini-Dubajról”: jó lenne, ha olyanok döntenének a fontos stratégiai kérdésekről, akik ezt értik

Vitézy Dávid (Fotó: Vitézy Dávid / Facebook)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Rákosrendező fejlesztése és a felhagyott vasúti rozsdaterületek fejlesztése önmagában nem ördögtől való gondolat, rengeteg fejlesztési terv foglalkozott már ezzel. Ennek kapcsán a valós kérdés, hogy milyen funkciójú városnegyed épülne ide – így reagált legújabb posztjában Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár arra a hírre, hogy Lázár János miniszter nagyszabású beruházást jelentett be az érintett területre. 

Mint megírtuk, új millenniumi városrész épülhet a rákosrendezői vasútállomás helyén és közelében egy hatalmas beruházás keretében. Ezt Lázár János jelentette be hétfőn: a „mini-Dubajnak” csúfolt elképzelések kapcsán annyit árult el, hogy a magánbefektetővel vagy magánbefektetőkkel még zajlik az egyeztetés és előkészítés alatt van egy nemzetközi szerződés 5 milliárd eurós értékben. Lázár János szavaiból arra lehetett következtetni, hogy a befektetők a korábbi híreknek megfelelően arab üzletemberek lehetnek.

Vitézy bejegyzésében leszögezte, hogy a „mini-Dubaj” beruházás kereteit nem arab befektetők, hanem a főváros, a kerületek és a kormányzat (mint jelenlegi tulajdonos) dolga kialakítani. –  A budapestieknek is szóló, nekik is vonzó, vegyes funkciójú, zöld, élő, minőségi közterületekkel és funkciókkal teli negyedre van szükség, nem turistalátványosságra – vélekedett, ezen a téren tehát egyetért Karácsony Gergely főpolgármesterrel, aki szintén azt hangoztatta, hogy előbb kellene a kormánynak a fővárossal tárgyalni és utána megállapodni a vélhetően arab befektetőkkel. Ennek megfelelően Vitézy szerint kizárólag a turizmus növelésére fókuszáló fejlesztésre nincs szükség, új lakóterületekre és új városi parkra annál inkább. Ugyanakkor a legnagyobb magasságú épület kapcsán megengedőbb, mint Karácsony, aki nem akar toronyházat a területre.

A volt államtitkár szót ejtett a szükséges közlekedési fejlesztésekről: ennek része az új Szegedi úti felüljáró rajta villamossal, a hozzá kapcsolódó új Rákosrendező vasútállomás és a Kisföldalatti meghosszabbítása. A közlekedési koncepció hitelessége kapcsán azonban négy dolgot emel ki: először is „a környék vasúti fejlesztéseit, benne a Nyugatiba vezető vágányok és így Rákosrendező környezetének vasúti megújítását, az új vasútállomás terveztetését egyszer már elkezdtük másfél éve – akkor épp Lázár János állította le, még a már elnyert uniós forrásokat is visszaadva, és valójában azóta se történt semmi érdemi”.

Az sem tetszik Vitézynek, hogy 30 ezer új parkolóhelyet terveznek Rákosrendezőre. Szerinte ennyivel több autó is lesz Budapesten, márpedig jó közösségi közlekedésre kell építeni egy ekkora új városnegyedet, nem az autóforgalom növelésére. A miniszter arról is beszélt, hogy az új repülőtéri expresszvonat is megáll majd Rákosrendezőn. Vitézy ebben ott lát gondot, hogy a Liszt Ferenc repülőtér Budapest központja felől vasúton nem ugyanarra van, mint Rákosrendező. –Mivel a Nyugatiból induló és a repülőtér mellett elhaladó ceglédi vonal nem érinti Rákosrendezőt, itt valami nem stimmel – szögezte le. 

Végül utalt arra, hogy a kormány törölte a Déli és Nyugati pályaudvar közötti vasúti alagút tervét, mert Budapest átjárhatóságát a fővárost messzire elkerülő V0 körgyűrű segítségével akarják megteremteni. – Mivel a V0 kifejezetten a Budapestet elkerülni kívánó tehervonatoknak épülne, mégis mit akarhat ez jelenteni? Ki akarna Budapest helyett Dunaújvárosba utazni, ahol a Dunát keresztezné az új vasúti teherforgalmi gyűrű? Nyilván egy Szegedről Győrbe, Debrecenből a Balatonra, vagy Erdélyből Bécsbe tartó vonatnak csak akkor van értelme és elég utasa, ha érinti Budapestet, egy ekkora fővárost elkerülni nincs és a jövőben sem lesz értelme a vasúti személyforgalomban. Soha nem is szólt ilyesmiről a V0 koncepciója – fogalmazott, majd hosszasan érvelt a Budapestet átszelő vasúti alagút mellett.

– A nagyvárosok körül a személyforgalom számára nem elkerülőgyűrű kell, mint az autópályák esetén, hanem a város központi területeit átszelő gyors vasúti kapcsolat, a fontos átszállóhelyeken színvonalas állomásokkal. A vonaton utazók nem elkerülni akarják a városokat. A vasút nem autópálya, jó lenne, ha olyanok döntenének és beszélnének a legfontosabb stratégiai kérdésekről, akik ezt értik – zárta bejegyzését a volt államtitkár, akivel egyébként az LMP tárgyal arról, hogy ő legyen a főpolgármester-jelöltjük. Ezt Ungár Péter, az LMP társelnöke lapunk Kompország című műsorában árulta el.