A reggeli lázmérés bevezetése ellenére továbbra is aggasztják a járványügyi protokoll ellentmondásai a pedagógusokat és az iskolákat – így vélekedik a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a lapunk által megkérdezett iskolaigazgató is.
A szakszervezet javaslatai között már a szeptemberi iskolakezdés előtt is szerepelt, hogy reggelente legyen kötelező az iskolákban a lázmérés. A javaslatot végül október 1-jei kezdettel fogadta el a kormány, a lázmérőket a Népszava értesülése szerint nettó 600 millió forintért vásárolták, és folyamatban van 150 hőkapu beszerzése is.
– Sokan megkérdőjelezték a pedagógus kollégák közül a lázmérés szükségességét. Erre azt szoktuk mondani, hogy ha felesleges lenne, akkor a repülőtereken és a kórházakban sem lenne rá szükség – mondta a Magyar Hangnak Totyik Tamás, a PSZ alelnöke. A szakszervezet csak néhány intézménytől kapott olyan jelzést, hogy kisebb torlódás alakult ki, és az sem jellemző, hogy sok tanulót szűrnének ki a lázmérés során, bár tudnak olyan intézményről, ahol az első napokban nyolc-tíz gyerek is lázasnak bizonyult. – Kiderült, hogy a szülőnek mindenképpen dolgoznia kellett, ezért betegen is elküldte a gyermeket iskolába – mondta Totyik. A Magyar Hangnak nyilatkozó három intézményvezető szerint a beléptetés folyamatossága a lázmérés mellett is biztosítható, mégpedig több bejáraton át. Egy budapesti általános iskola igazgatóhelyettese elmondta viszont, hogy sokszor 34 fokos testhőmérsékletet mérnek a gyerekeknél, vagyis aligha pontosak az eszközök.
Totyik Tamás problémának tartja, hogy a lázmérést végző munkatársakat nem mindenhol látták el utasításokkal. A mi tapasztalataink szerint volt, ahol tömegesen mértek 32 fokos testhőmérsékletet – mondta az alelnök.
A lázmérés bevezetését szükséges, de nem elégséges intézkedésnek tartja a szakszervezet, úgy vélik, a kontaktkutatás megerősítésére és fertőzés esetén határozottabb intézkedésekre lenne szükség. – Előfordul, hogy hiába találnak Covid-fertőzött diákot, a velük érintkező pedagógusok ugyanúgy tovább tanítanak, és az osztályt sem küldik haza. Tudunk olyan esetről is, hogy a tanár csak 8 nappal a tesztelés után kapta meg a negatív eredményt, és ez idő alatt végig dolgozott. A háziorvosok gyakorlata sem egységes. Olyan esetet is jeleztek, hogy koronavírusost találtak egy osztályban, mire a beteg egyik osztálytársát otthon tartotta a háziorvosa, a másikat nem. A digitális oktatásra való átállásról szóló statisztikák nem a teljes valóságot tükrözik. Sok olyan jelzést kap ugyanis a PSZ, hogy van ugyan valahol egy-két fertőzött, ám ezt a járványügy nem tekinti olyan problémának, ami miatt mindenkit haza kellene küldeni.
Hasonló tapasztalatokról számolt be egy fővárosi állami középiskola igazgatója, akinek a nevét nem közölhetjük – a téma érzékenysége mellett azért sem, mert az állami iskolafenntartó engedélye nélkül nem nyilatkozhatna. Szerinte a lázmérést a pedagógusok és a diákok biztonságérzete miatt szorgalmazta a szakszervezet, ő mégsem sok értelmét látja:
– Felelősségteljes szülő úgysem indítja el lázasan a gyermeket. Ha pedig nem az, akkor beadhat neki lázcsillapítót – véli az iskolavezető. Ez egyébként megegyezik a közoktatásért felelős államtitkár, Maruzsa Zoltán korábbi, lázmérést ellenző érvelésével. Az igazgató azt gondolja, a biztonságérzetet sokkal inkább növelné az átlátható és egyértelmű eljárás, viszont egyelőre nem teljesen ezt tapasztalja.
Az intézményvezető azt is problémának tartja, hogy nem rendelkezik ugyanazokkal a jogkörökkel, mint egy egyházi vagy alapítványi iskola igazgatója, aki saját hatáskörében elrendelheti a digitális oktatást az iskola egy részének vagy egészének. – Amikor nálunk fertőzött lett az egyik tanuló, a szülők azt kérdezték, miért nem rendelek el digitális oktatást az osztályában. De nekem csak arra van jogosultságom, hogy a tankerületi központnak jelentsek, ők továbbítják a jelzést a Klebelsberg Központnak, amely az operatív törzzsel tartja a kapcsolatot. Jelentenünk kell, ha van az iskolában gyanús eset, de sokszor egyáltalán nem kapunk visszajelzést, hogy mit lépnek az ügyben – számolt be.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/41 számában jelent meg október 9-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/41. számban? Itt megnézheti!
