Tizenegy hónappal a járvány kitörése után az Egészségügyi Világszervezet (WHO) összeállította azon tudósok névsorát, akik az új koronavírus eredetét kutatják. A tíz fős nemzetközi csoport közegészségügyi és állategészségügyi járványszakértőkből valamint „vírusvadászokból” áll. A japán, német, katari, vietnámi, orosz, ausztrál, dán, holland, brit és amerikai szakértők a tervek szerint a helyszínen – ami elsősorban Vuhan városát jelenti – is együtt dolgoznak majd a kínai kollégákkal. Céljuk annak megállapítása, honnan származik és hogyan terjedt az emberrre a vírus, amely világszerte már több 1,4 millió ember életét követelte – tudósít a South China Morning Post..
A vírus eredetének kutatása igencsak kényes téma, és a megnevezett tudósoknak is fel kell készülniük arra, hogy zaklatni fogják őket, gyűlölködő üzeneteket és fenyegetéseket fognak kapni. Michael Ryan, a WHO egyik igazgatója külön megköszönte a programban résztvevőknek, hogy hozzájárultak nevük közzétételéhez.
A csapatban részt vesz például Marion Koopmans dán kutató, aki a dán nyércfarmokon terjedő koronavírus-mutáció körüli vizsgálatokban vett részt. A német Robert Koch közegészségügyi intézet Fabian Leendertz vírusvadászt delegálta a csapatba. Peter Daszak zoológus pedig korábban a délkelet-kínai denevérek által terjesztett koronavírust vizsgálta és az amerikai EcoHealth Szövetség elnöke. Daszak egy másik csoportot is vezet, amely a The Lancet tudományos folyóirat megbízásából kutatja a vírus eredetét.
A nemzetközi és a kínai kutatócsoport október 30-án tartotta az első virtuális találkozót. A tervek szerint Vuhanban azon a piacon kezdik majd a kutatást, amelyhez az első ismert esetek kötődtek, megvizsgálják, milyen állatokat árultak ott, és milyen értékesítési láncon keresztül kerültek oda. De nemcsak a piacra koncentrálnak, mert az első esetek nem mindegyike köthető hozzá, elképzelhető tehát, hogy más volt a kiindulópont.
Kérdés, mikor csatlakozhatnak a nemzetközi szakértők a helyszínen is a kutatásokhoz, enélkül ugyanis aligha lehet komolyan venni az egész missziót, amelyről még a WHO májusi közgyűlésén határoztak a résztvevő nemzetek. Korábban arról volt szó, hogy már nyáron elindulhat a helyszíni nyomozás, de valami miatt mindig késlekedett a közös munka. Peking most megígérte, hogy hamarosan tényleg kínai földre léphet a nemzetközi csapat, így nemcsak a helyi szakértők véleményére kell hagyatkoznia a nemzetközi szervezetnek.
Nem csoda, hogy Kína ennyire húzódozik a vizsgálattól, az ország megítélése jelentősen romlott a világjárvány kitörése óta, ezért ők leginkább abban érdekeltek, hogy azt bizonyítsák, a Covid–19 nem kínai eredetű, függetlenül attól, hogy a járvány először ott tört ki. Jang Csan-csiu, a vuhani egyetem virológiai szakának professzora szerint egyáltalán nem zárható ki, hogy a vírust külföldről vitték be. Ezt többek között arra alapozza, hogy mostanában többször bebizonyosodott, a gyorsfagyasztott élelmiszereken életben maradt a vírus, és megfertőzte az embereket. Ez történt Csingtaóban, Tiencsinben és legutóbb Sanghajban. Így a kórokozót akár be is hurcolhatták tavaly Vuhanba. Emellett egy olasz tanulmány is arra jutott, hogy a vírus már 2019 szeptemberében Európában lehetett: tavaly szeptember és idén március között ugyanis mintegy 950 önkéntes vett részt egy tüdőrákszűrésen, és 12 százalékuk vérében mutatták ki a vírus ellen képződött ellenanyagot.
Persze még további vizsgálódások szükségesek, és Kína még mindig az első számú „gyanúsított”. Donald Trump, immár leköszönőfélben lévő amerikai elnök korábban számtalanszor kijelentette, hogy a járvány Kínában tört ki, onnan származik, és a kezdetben gyenge kínai járványkezelés miatt még a WHO-val is összerúgta a port. A Trump-kormányzat állandóan azt hajtogatta, hogy szerintük a WHO is felelős a világjárvány kialakulásáért, ezért az Egyesült Államok a nyáron el is indította a kilépési folyamatot a szervezetből.
