A közlekedési szabályok betartatása a rendőrség feladata, de az önkormányzatok is hozzá tudnak járulni az utak biztonságához. A fekvőrendőröktől az aszfaltfestésen át a szemléletformálásig számos dologgal igyekeznek elejét venni a száguldozásnak, sőt az is előfordul, hogy a traffipaxok beszerzésének költségét is állja a kerület. És a gyorshajtás nemcsak a főútvonalakon, de az amúgy csendes mellékutcákban is egyre nagyobb probléma.
Egy tragikus baleset miatt ismét a budapesti polgárok érdeklődésének középpontjába került a közlekedésbiztonság, elsősorban a gyorshajtás és az ittas vezetés okozta veszélyek: február 19-én hajnalban a 23 éves egyetemi hallgatót, Kovács Boglárkát a budapesti 4-es, 6-os villamos megállójában gázolta halálra egy megengedettnél nagyobb sebességgel közlekedő sofőr, aki a rendőrség közleménye szerint alkoholt fogyasztott. A Fővárosi Önkormányzat válaszul új közlekedésbiztonsági stratégiára tett javaslatot, amely néhány hónapon belül a közgyűlés elé kerülhet. A tervezet vitákat is kiváltott, mert a jelenlegihez képest jelentősen megszigorítaná a sebességkorlátozást: a kisebb belvárosi utcákban 30, a Nagykörúton 40 kilométer per órás sebességkorlátozást vezetne be, 50-nel pedig csak meghatározott főútvonalakon lehetne közlekedni az Alkotás út és a Hungária körút által határolt területen belül.
Az önkormányzatok – a rendőrséggel és a fővárossal együttműködve – már eddig is számos eszközzel léptek fel a gyorshajtás ellen. A problémát az általunk megkérdezett három budai kerületben is érzékelik. A főútvonalakon jellemzően a kampányszerű rendőri intézkedések vagy a traffipaxok kihelyezése hozhat eredményeket, a kertvárosi száguldozás azonban nehezebben megoldható problémát jelent. Az autósok csúcsforgalom idején gyakran keresnek kerülőutakat, és az önkormányzatoknak az a tapasztalata, hogy sokan a mellékutcákban is a gázpedálra lépnek.
Zebrák és akadályok
– A közlekedők hajlamosak akár 80–90-nel is hajtani iskolák, óvodák környékén, vagy olyan lakóövezetben, ahol a sebességkorlátozás 40 kilométer per óra – mondta a Budai Hangnak Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere.
Óbuda önkormányzatának is fejtörést okoz a „kertvárosi száguldozás”: Csillaghegyen és Aranyhegyen is forgalomlassító küszöböket és mechanikai akadályokat helyeztek ki, például olyan szigeteket, amelyeket az autósoknak ki kell kerülniük, így nincs lehetőségük felgyorsítani az adott útszakaszon. Sokszor pedig egy gyalogátkelő a legjobb megoldás. – Számos zebrát létesített a fővárosi önkormányzat a kerület javaslatára. Ezek tagoltabbá teszik a közlekedést, és arra késztetik az autósokat, hogy lassítsanak – tájékoztatta lapunkat Kiss László, Óbuda polgármestere. Őrsi Gergely hozzátette: nemcsak új gyalogátkelők létesítése, hanem a meglévők láthatóvá tétele is fontos lehet, ezt a közvilágítás fejlesztésével vagy „okoszebrák” létrehozásával érik el a II. kerületben.
– Számos helyen kezdeményeztük gyalogátkelőhelyek létesítését és a meglévők biztonságossá tételét, középen járdaszigettel vagy lámpás átkelővé alakítással – vázolta V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere. Az utóbbi időben a Krisztina tér és a Naphegy forgalomcsillapításáról is született képviselő-testületi döntés. Miután tavaly januárban, az Attila úton történt egy gyorshajtásból fakadó baleset, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a Budapest Közút Zrt. is a forgalmi rend megváltoztatását javasolta az adott szakaszon. Két forgalmi sáv helyett egy maradt, és kikerült egy 40 kilométer per órás sebességkorlátozó tábla is, így a szűkebb útszakasz már nem motiválja gyorshajtásra az autósokat. A budavári polgármester elmondása szerint ezt igazolta a forgalomszámlálás is, amelyre közlekedési szakértőket kért fel a kerület. Az önkormányzat ezen kívül arra kérte a Budapest Közutat, hogy egy további gyalogátkelőt is létesítsen az Attila úton. V. Naszályi Márta úgy véli, a közlekedésbiztonság fontos része az is, hogy megakadályozzák a veszélyhelyzeteket, amelyek azért keletkeznek, mert a gyalogosnak a járdán lévő akadályt az úttestre lelépve kell kikerülnie. – Ez az önkormányzat felelőssége, akár építési területről, akár vendéglátóhelyek teraszairól van szó. Úgy kell engedélyt adnunk ilyen tevékenységekre, hogy biztonságos maradjon a gyalogosforgalom, és ezt folyamatosan ellenőriznünk is kell. Az önkormányzatnál szigorúan vesszük ezt a kérdést – mondta a Budai Hangnak a polgármester.
Mérni, mérni, mérni
A rendőrséggel való együttműködést mindegyik önkormányzat kulcskérdésnek látja a közlekedésbiztonság fejlesztésében – legalább havi szinten vagy még gyakrabban egyeztetnek a rendőrséggel, és a polgármesterek szerint a rendvédelem figyelembe is veszi a tapasztalataikat és a kéréseiket, hiszen hozzájuk futnak be a lakossági észrevételek is. Ilyen egyeztetések előzik meg általában a kampányszerű sebességmérő akciókat is, amelyek Kiss László szerint hatékonyan szorították vissza az illegális gyorsulási versenyeket Óbuda főútvonalain.
Az önkormányzatok nemcsak egyeztetnek és javaslatokat tesznek, hanem anyagilag is hozzájárulhatnak a rendőrség munkájához. Óbuda például korszerű mozgó traffipax vásárlásáról egyezett meg a rendőrséggel, a II. kerület pedig állandó sebességmérő pontok létrehozását finanszírozta. Néhány héten belül hét darab traffipaxot telepítenek a II. kerület olyan pontjaira, ahol rendszeres a gyorshajtás, többek között a Máriaremetei és a Törökvész útra. A fejlesztést két évig tartó egyeztetés és beszerzési folyamat előzte meg, az önkormányzat 6,5 millió forintot fizetett egy készülékért. Az I. kerület polgármestere úgy véli, ezen a területen a jogszabályoknak is változnia kellene: két éve törvényben korlátozta az országgyűlés annak a lehetőségét, hogy kamerakép alapján lehessen szankcionálni a szabálytalanul közlekedőket, miközben a Budavári Önkormányzatnál már előkészítés alatt állt a kamerarendszer beszerzése.
Nem csak veszélyes, hangos is
– A gyorshajtás nemcsak veszélyes, de a hanghatások is zavarják a lakosokat – mondta Kiss László. Óbuda polgármestere szerint ezt a problémát nehéz megoldani, mert időnként a relatív gyorshajtás, vagyis a sebességkorlátot el nem érő, de mégsem megfelelő sebességválasztás is lakossági panaszokat okoz. – Általános jelenség, hogy egy rövid szakaszon felgyorsítanak az autósok, ami a motor kipörgése miatt jelentős hanghatással jár, majd a száz méterre lévő kereszteződésnél satuféket nyomnak – ecsetelte Kiss László. Az önkormányzat emiatt egy kézi zajmérővel szerelte fel a kerületi rendőrkapitányságot.
Ugyanezzel a problémával az I. kerületnek is szembe kell néznie, különösen problematikus terület a Várhegy-alagút, amely felerősíti a hanghatásokat. – Sokszor előfordul, hogy az itt közlekedő autósok nem érik el a sebességhatárt és a zajhatárt sem, ezért nehéz fellépni ellenünk. Keressük az eszközöket a probléma megoldására, és egyelőre úgy látjuk: a rendszeres rendőri jelenlét hozhat áttörést – monda V. Naszályi Márta.
Az II. kerületben nemcsak akadályokkal, hanem az átlagostól eltérő figyelemfelhívó megoldásokkal is kísérleteznek. Ezeket jellemzően nagyobb kiterjedésű 30 kilométer per órás övezetekben helyezik el, ahol többnyire csak a zóna határánál helyezik ki a sebességkorlátozást jelző táblákat, és a tapasztalatok azt mutatják, az autósok gyakran elfeledkeznek arról, hogy még mindig az adott zónában vannak, és arról is, hogy nem védett úton közlekednek, elsőbbséget kell adniuk a jobbról érkezőnek. Egy 30 kilométer per órás sebességkorlátozásra figyelmeztető felfestés az aszfalton vagy a szokásos KRESZ-tábláktól különböző, jobbkéz-szabályt jelző tábla Őrsi Gergely szerint éppen a szokatlansága miatt feltűnő lehet az autósok számára. A II. kerület még idén további intézkedéseket vezetne be a közlekedésbiztonság javítása érdekében: a tervek szerint anyagilag támogatják majd a KRESZ-vizsga megszerzését abban az esetben, ha a jelentkezők megnéznek két dokumentumfilmet és egy előadást a közlekedési balesetekről és a környezetszennyezésről. Szeretnének lehetőséget biztosítani a kerékpárosoknak is, hogy alapfokú KRESZ-oktatáson vegyenek részt: őket úgy motiválnák, hogy az önkormányzat anyagilag is hozzájárulna a bicikli vásárláshoz, illetve a jármű ellopását megnehezítő gravírozáshoz. Szeretnék elérni továbbá, hogy a rollerszolgáltatók is adjanak kedvezményt azoknak, akik KRESZ-oktatáson vesznek részt. A kerületben emlékpadot állítanak a februári tragikus balesetben elhunyt Kovács Boglárkának – a szerencsétlenség a VIII. kerületben történt, de az áldozat II. kerületi volt.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/11. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg március 17-én.
