Megnyílt a korrupció emlékműve

Megnyílt a korrupció emlékműve

A játszótér, vagyis ami maradt belőle (Fotó: Magyar Hang/Végh László)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Én kérdem gróf Lónyay Menyhért kormányelnök urat: nem épített házat, nem vett-e uradalmakat, akkor, mikor az ország deficitben van – vonta kérdőre a miniszterelnököt Csernátony Lajos képviselő 1872-ben. Lónyay Menyhért kormányfőként az év decemberéig volt hivatalban, bukásához sok egyéb mellett a budai Vár oldalában álló fényűző villája is hozzájárult. Az építési szabályok rugalmas módosítása után – Ybl Miklós tervei alapján – felhúzott palota még a pártársai szemét is szúrta, így hamar a korrupció szimbólumává vált. Az épület – amely az eredetinek másolata csupán – ma is hű a hagyományokhoz. Előbb a Matolcsy György-féle Pallas Alapítványok tulajdonában volt, majd egy nehezen átlátható adásvételi keringőt követően a kormány egy másik kedvenc kifizető szervéhez, a milliárdokkal kitömött Batthyány Lajos Alapítványhoz (BLA) került. Az ország legdrágább villaépülete közel nyolc évtized után, idén szeptemberben nyitotta meg újra kapuit.

Az épület a nevét Lónyay Menyhért mellett Hatvany Ferenc után kapta, aki 1923-ban vásárolta meg az impozáns ingatlant. A hatalmas vagyonnal bíró cukorgyáros család leszármazottja, Hatvany Lajos író öccse az ország egyik legjelentősebb műgyűjtője volt, a villa falain El Greco, Degas, Cézanne, Renoir, Manet és Picasso alkotásai lógtak. Hatvany tulajdonában volt Courbet a korban nagy botrányt kiváltó, fedetlen női nemi szervet ábrázoló A világ eredete című festménye is, amely a visszaemlékezések szerint az egyik fürdőben kapott helyet.

Budapest 1944-es bombázásakor a villa is találatot kapott, kiégett, két évvel később lebontották. Tulajdonosa elhagyta az országot, a hatóságok azonban elmulasztották állami tulajdonba venni a telket, így az a rendszerváltás után Hatvany Ferenc örököseire szállt, akik gyorsan továbbadták a Budapanoráma Kft.-nek. A cég 2002-ben kezdett építkezésbe, ám szigorú feltételeknek kellett megfelelnie: a villa pontos másolatát húzhatta csak fel. A projekt újra és újra megtorpant, a gazdasági világválság pedig megpecsételte a beruházás sorsát, az épület 2012-ben felbukkant a lakáspiacon, de csak két évvel később talált újra gazdára: a Magyar Nemzeti Bank Pallas Alapítványa vásárolta meg, körülbelül 4,6 milliárd forintért.

A rekonstrukcióra, illetve a munkálatok befejezésére további 5,5 milliárdot költöttek Matolcsy Györgyék, a Lónyay–Hatvany-villa átadása azonban folyamatosan tolódott, előbb 2018-ra ígérték, majd 2020-at jelölték ki céldátumnak, ám végül még az épület befejezése előtt túladtak az ingatlanon, amelyet a szintén Matolcsy Györgyhöz köthető a Kasselik-ház Ingatlanfejlesztő Zrt. vásárolt meg 2019-ben. Egy évre rá azonban már állami tulajdonban volt, hogy 2020 decemberében a BLA-hoz kerüljön. Mint az az éves beszámolóból kiderült, az alapítvány ingyen jutott a villához, amelynek nyilvántartási értéke 9,87 milliárd forint. A szerződés szerint a munkálatokat legkésőbb 2022 februárjáig kellett volna elvégezni, a karmelita kolostor szomszédságában álló épületet azonban már idén szeptemberben átadták.

– Fontos, hogy legyen egy olyan szellemi háttér, olyan konzervatív keresztény bázis, amely távlatokban tud gondolkodni és képes meghatározni azokat a nemzetstratégiai célokat, amelyek nélkül a kormányzás értelmét veszti – fogalmazott a villa megnyitóján Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Hozzátette: a BLA kulcsfontosságú szerepet töltött be a polgári oldal megerősödésében. A „konzervatív keresztény bázist” Antall József köréből építették fel – egy időben az ifjú Rogán Antal volt az alapítvány titkára –, két évtizeden át azonban meglehetősen visszafogottan működött, 2010 után jutott jelentősebb állami támogatásokhoz. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda költségvetéséből 2018-ban már több mint egymilliárd, 2019-ben és tavaly pedig egyaránt 3,5 milliárd forinttal gazdagodtak, amit tavaly év végén egy soron kívüli 3,4 milliárdos juttatással toldott meg az állam.

A BLA kuratóriumának elnöke Dezső Tamás asszirológus, a Migrációkutató Intézet vezetője, a testület tagja pedig a Habony Árpád bizalmi embereként emlegetett – korábban Orbán Viktor fotósaként és az MTVA sajtófőnökeként dolgozó – Kobza Miklós, valamint Szarka Gábor egykori gépesített lövész ezredes, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tavaly ősszel kinevezett kancellárja. Az Átlátszó a Magyar Hang októberi mellékletében is megjelent hosszú cikkében foglalta össze, hogy a kormány milyen szerepet szán a BLA-nak: tucatnyi civil szervezet jutott jelentős – összesen több mint 6 milliárdos – támogatáshoz az alapítványon keresztül. A BLA „egyfajta házipénztárként működött, amelyen keresztül a kormány az elmúlt években rejtve feltőkésített egy Fidesz-barát, álcivil szervezethálózatot” – vonta le a végkövetkeztetést az oknyomozó portál. Az alapítvány szűk három év alatt – a Lónyay–Hatvany-villát is beleértve – több mint 21 milliárd forint közpénzzel gazdagodott.

– Arról, hogy ez az alapítvány kapta meg a villaépületet, mi is a sajtóból értesültünk – mondta a Budai Hangnak V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere. Hozzátette: hivatalos tájékoztatást a beruházással és az ingatlan majdani funkcióival kapcsolatban nem kaptak, bár erre nem is volt szükség, hiszen ez hivatalosan egy magántulajdonú épület. A kerület előző, fideszes vezetése ugyanakkor jóval több információhoz jutott a villáról, ettől talán nem függetlenül az akkor Nagy Gábor Tamás irányította testület – a nagy elődökhöz méltón – úgy módosította a kerületi építési szabályzatot, hogy a telek nagyobb hányadát lehessen beépíteni, és így több parkolóhelyet alakíthasson ki a beruházó.

– Éltek is a lehetőséggel, sőt: feltehetően a megengedettnél is nagyobb területet foglaltak el, hiszen az ingatlan immár rálóg az önkormányzati tulajdonú játszótérre – árulta el a polgármester. – A beruházó nem fizetett közterület-használati díjat, több millió forintos elmaradásuk van, az építkezés során tönkretették a játszóteret, a kész épület pedig részben ellehetetleníti annak használatát. És nem csupán a rongálás felháborító, hanem az a pökhendiség, amellyel a beruházás során szembesültünk. Igaz, ebben már jelentős tapasztalata van az önkormányzatnak, hiszen a várbeli építkezések legtöbbje esetében ugyanezzel a hozzáállással találkoztunk. A munkálatokkal kárt okoztak az önkormányzatnak, és kárt okoztak az itt élő embereknek is, ezért pert indítottunk a generálkivitelező ellen.

Ez azonban rövid távon aligha változtat játszótér helyzetén, ami V. Naszályi Márta szerint azért különösen szomorú, mert a Dísz téri óvodába járó gyermekek számára az elmúlt időszakban ez maradt az utolsó, a közelben elérhető szabadtéri létesítmény. – Az egykori Külügyminisztérium épületének újjáépítése miatt elvették a szomszédos óvoda udvarát, a kiemelt kormányzati beruházás részeként befalazzák az intézmény ablakainak egy részét, és most már a játszóteret sem használhatják úgy, mint korábban – fogalmazott a polgármester.

A Lónyay–Hatvany-villa ügyében kíváncsiak voltunk a BLA álláspontjára, ám az alapítvány többszöri megkeresésünkre sem reagált.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/42. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg október 15-én.

 

 

UltraHang

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – „A nőnek a konyhában a helye”