Egészséges, őshonos fákat tüntetnek el a budai Vár oldalából, hogy helyet csináljanak a legújabb mélygarázsnak. Az önkormányzat és a civilek tiltakoznak, a Várkapitányság szerint azonban minden rendben.
Megállíthatatlanul zajlanak az építkezések a budai Várban, a palota rekonstrukciója mellett a reflektálatlan múltidézés részeként egymás után húzzák fel az újabb és újabb minisztériumokat. Az egyelőre üres termeket idővel állami dolgozók lepik majd el, akik vélhetően főként autóval érkeznek munkába, a kormányzati negyed így jelentős forgalomnövekedést eredményezhet a budai Várban és környékén. Mivel a kerület már így is jórészt megtelt, a járműveknek a Várhegy oldalába vájt mélygarázsok adnak helyet: a meglévő kettő mellé a Palota útnál építenek újabb, több száz férőhelyes létesítményt. Egy ilyen drasztikus beavatkozás nem hangzik túl környezetbarát megoldásnak, de hamar jött a mentő ötlet: szőlős- és gyümölcsöskertnek álcázzák a beruházást. A meglévő fákat természetesen így is kivágják, az önkormányzat és a helyi lakosok tiltakozása ellenére.
V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere augusztus 24-én, egy Facebook-posztban hozta nyilvánosságra, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala tavaly 54 fa kivágását engedélyezte a Várkapitányság számára. Az eltávolításra ítélt példányok közül 18 esetében állapították meg, hogy „élet- vagy vagyonbiztonsági szempontból veszélyesek”, a többi 36 pusztán akadályozza az építkezést. A hivatal nem értesítette a döntésről az önkormányzatot, és mire kézhez kapták a határozatot, számos fának már nyoma sem volt a Palota út menti területen. A vágást vélhetően teljes titokban, éjjel végezték, a környéken élők ugyanis a munkára nem, csak a példányok hiányára figyeltek fel.
– A nyugati kertek megújításáról már többször tájékoztattuk a polgármester asszonyt és a Várban élőket, a témáról szóló lakossági fórumon részletesen is ismertettük az elképzeléseinket. Végleges terveinket a lakókkal és az önkormányzattal együtt, közösségi tervezésben alakítottuk ki – reagált a polgármester posztjára a beruházást felügyelő Várkapitányság augusztus végén.
– Évekkel ezelőtt egy találkozón valóban szóba kerültek a tervek, ám azokkal már akkor sem értettem egyet, mert ez az elképzelés sérti a kerület és a kerületben élők érdekeit, az egészséges környezethez való jogunkat, és megbénítja a Vár közlekedését, ezt közöltem is a Várkapitányság illetékeseivel. A válaszuk rövid volt és egyértelmű: az építkezésről kormánydöntés született, vagyis nincs helye ellenállásnak. Egyeztetésről tehát nem beszélhetünk – mondta a Budai Hangnak V. Naszályi Márta. A polgármester felidézte, hogy 2021 nyarán tartottak ugyan egy lakossági fórumot a mélygarázs és a szőlőskert ügyében, ahol az állam képviselői bemutatták a terveket, ám azok nem nyerték el a résztvevők tetszését. – A civilek és mi is egyértelműen jeleztük, hogy legkevésbé sem értünk egyet a beruházással, de a tiltakozásunknak semmi eredménye nem lett, azóta is minden az eredeti elképzelések szerint megy tovább.
Nem győzte meg a Várkapitányság augusztusi közleménye a civileket sem. A társadalmi egyeztetésről szóló kitételre hosszú Facebook-posztban reagált a tervezett építkezések ellen küzdő, helyi lakosokat tömörítő Közösen a Vároldalért csoport. Írásukban 2020 decemberétől indulva veszik sorra, hogy a beruházó hányszor és milyen módokon hagyta figyelmen kívül a véleményüket. Konklúziójuk, hogy a csoport „semmilyen módon nem adja a nevét, beleegyezését, hozzájárulását a Várkapitányság terveihez és természetpusztításához”.
Az önkormányzathoz került hatósági határozat szerint egyébiránt három ütemben vágják ki a fákat, az első ütem már lezajlott – a kerületi szakértők a jegyzőkönyv alapján próbálták beazonosítani, hogy pontosan mely fákat és honnan távolították el –, a megmaradt példányok pedig kék kalodába zárva várják a sorsukat.
– A kivágott fákat minden esetben pótolni kell, elsősorban az érintett területen, ha erre nincs lehetőség, akkor a kerület más részén, és ha ez sem lehetséges, akkor az eltávolított példányok pénzbeli megváltására van szükség – mondta a Budai Hangnak Kovács Orsolya, az I. kerület főkertésze. – Az egészséges fák más megítélés alá esnek, mint a balesetveszélyes vagy beteg társaik, előbbiek esetében többet kell visszapótolni, vagy magasabb összeget kell utánuk fizetni. A Palota út menti fák zömében jó állapotúak, és ezt támasztja alá a kormányhivatal határozata is, vagyis főként egészséges egyedeket távolítottak el. Ezeket már nem tudjuk sem megmenteni, sem pótolni, így legfeljebb kármentésről beszélhetünk, hogy a még megmaradt példányokat valahogy megőrizzük.
A főkertész hangsúlyozta, hogy a beruházó állítása, mely szerint a kivágásra ítéltek között kártékony, invazív gyomfák lennének, nem állja meg a helyét. A szakember szerint az 54-ből összesen két esetben beszélhetünk invazív fajról, a maradék 52 kisebb részben a hazai parkokban hagyományosan fellelhető fákból, nagyrészt pedig őshonos, a budai erdőket is alkotó fajokból áll.
A hivatali dokumentumból kiderült az is, hogy a Várkapitányságnak két telken összesen 90 darab, legalább 11 centiméter törzsátmérőjű fa pótlásáról kell gondoskodnia, illetve 8,1 millió forintot kell fizetnie a kivágott egyedek után. A Várkapitányság feltehetően a mélygarázs fölött létesítendő szőlő- és gyümölcsöskert fáival igyekszik majd pótolni az eltávolított fajokat. – Ez a koncepció azonban sok szempontból problémás – fogalmazott Kovács Orsolya. – Egy szőlőskert és egy gyümölcsös egészen más értékkel bír, mint a sok évtizede ott álló fák közössége, ráadásul a szőlő és a gyümölcsfa intenzív kertészeti fenntartást igényel. Nem tudom, hogyan tervezi a folyamatos gondozást a Várkapitányság, de ebben nagy kockázatok rejlenek. A szőlőnek hosszúra nyúló karógyökerei vannak, amelyek a Vár oldalában nehezen futhatnak majd elég mélyre – főleg, ha a mélygarázs húzódik alattuk. Félő, hogy hiába vágták ki a fákat, nem tudják azokat érdemi zöldfelülettel pótolni – mondta a főkertész.
A tervezett építkezésről egyelőre keveset tudni. V. Naszályi Márta elmondta, nem hivatalos értesüléseik szerint 300 férőhely alatti létesítményt terveznek, azért nem lépik át ezt a számot, mert akkor már környezeti hatástanulmányt kellene készíttetniük. – A környezeti terhelésre vonatkozó vizsgálatot persze így is le lehetne folytatni, hiszen a Várhegy gyomrában védett barlang- és pincerendszerek húzódnak, ezek megbolygatása miatt a hatástanulmány elkészítése szakmai és erkölcsi szempontból is kötelessége lenne a hatóságnak. Nem mellékesen éppen a tervezett mélygarázs közelében található az a középkori mikve, vagyis zsidó rituális fürdő, amelyet 2005-ben tártak fel, és 2015 óta látogatható.
– Idejétmúlt elképzelés, hogy a mélygarázs tehermentesíti egy város közterületeit, vagyis minél több föld alá épített parkolóhelyet alakítanak ki, annál kevesebb autó marad a felszínen. Ezt már a 70-es évek gyakorlata megcáfolta, vagyis fél évszázada tudjuk, hogy az új parkolóhelyek kialakítása, legyenek azok akár a föld alatt, nem segít a zsúfoltságon, épp ellenkezőleg, még nagyobb forgalmat generál. Nem nagyon találunk arra példát a világ nagyvárosaiban, hogy egy történelmi helyszínre mélygarázszsal vonzanák az autósokat – hangsúlyozta a polgármester.
Kerestük az ügyben a Várkapitányságot is, lapzártánkig azonban nem kaptunk választ.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/38. számában, annak is a Budai Hang mellékletében jelent meg szeptember 16-án.
