Egy hétnapos képzés és körülbelül 120 ezer forint szükséges ahhoz, hogy Magyarországon úszómesteri munkakörben helyezkedhessünk el – első hallásra nem tűnik túlságosan nehéznek, a jelentkezők közül mégsem tudja mindenki teljesíteni. A strandszezonban több munkaerőre van szükség a fürdőkben, ezért a szezon előtt elkerülhetetlen a toborzás – így van ez Buda legrégebbi strandjait, a Csillaghegyi Strandfürdőt, a Pünkösdfürdői Strandfürdőt és a Római Strandfürdőt is üzemeltető Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. esetében is. Van azonban egy fontos munkakör, amelyet sokkal nehezebb betölteni, mint az úszómesterit: a takarítói. A fővárosi cég vezérigazgatója szerint a helyzet a jövőben számos strandot és fürdőt lépéskényszerbe hozhat.
Több mint tíz éve nem volt halálos baleset a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. (BGYH) által üzemeltetett strandokon és termálfürdőkben, de a más vizes létesítményekben történt fulladásos balesetek évről évre figyelmeztetnek arra, hogy bármikor történhet tragédia. 2024-ben, már a strandszezon elején, júniusban vízbe fulladt egy kőbányai strandon egy ötéves kisfiú. A gyerekeket kívül könnyebben érheti baleset, de az idősebb vagy valamilyen betegséggel küzdő fürdőzőket is, ha a medencében lesznek rosszul.
Utóbbi eset nemrég Budapest gyógyfürdőiben is előfordult, de szerencsére nem végződött tragédiával, amiben nagy szerepe volt az úszómesternek: – Májusban a Gellért fürdőben egy 70 év körüli francia vendégünk lett rosszul a mély vízben. Egyik fiatal, egyetemista úszómesterünk mentette ki, és kezdte meg az újraélesztést. Nagy trauma volt ez az úszómesternek is, de hihetetlen felelősségtudattal viszonyult a feladatához. Azt tapasztaljuk, hogy a fiatalok érzik ennek a munkakörnek a súlyát – meséli Szűcs Ildikó, a BGYH vezérigazgatója. És a fürdő vezetése is érzi ugyanezt, ezért nemrég a mobiltelefon-használat szabályait szigorították, mert úgy gondolják: túl nagy kockázatot jelent, ha az úszómester figyelme megoszlik a medence és a telefonja között. – Ez a kérdés sok cégnél előkerül. Nemrég mi is megkértük az úszómestereinket: munkakezdéskor adják le a mobiltelefonjukat. Mindenkivel külön megbeszéltük ezt, és mindannyian együttműködők voltak. Ők is értik, hogy mekkora felelősség van a vállukon – ecseteli Szűcs Ildikó. Sok úszómester egész évben, teljes állásban dolgozik a BGYH-nál. A strandszezonon kívül is szükség van rájuk, hiszen a cég számos olyan, egész évben nyitva tartó fürdőt is üzemeltet, amelynek van mélyebb vizű medencéje. Úszómestert pedig a jogszabály alapján mindenhol kötelező alkalmazni, ahol a vízmélység eléri vagy meghaladja a 135 centimétert.
A nyári strandszezonban a budapesti fürdőknek is több úszómesterre van szükségük, hiszen a strandok is kinyitnak. Ilyenkor számítanak a képzést elvégzett egyetemistákra is. Közülük jó néhányan visszajárnak hozzájuk nyaranta dolgozni. A képzés hét nap (60 óra) alatt teljesíthető, és jelenleg 120 ezer forint körüli áron kínálják az oktatást. Bár rövid idő alatt teljesíthető, ám Szűcs Ildikó szerint ez nem jelenti azt, hogy egyszerű lenne. – A képzést vizsgával kell zárni, és ez erősen szelektál. A mély vízből való kimentésen sokan elbuknak. Ehhez ugyanis nem elég csak úszni tudni, fizikai erő és megfelelő technika is szükséges hozzá. Jó néhány olyan kollégánk van, aki szívesen dolgozott volna az eredeti munkaköre mellett úszómesterként is, ezért elkezdte a képzést. És bár az elméleti rész sikerült, és úszni is tudtak, a vízből történő mentés többeknek nem sikerült – mondja a vezérigazgató. Bár szezonális munkavállalókat nehezebb találni, ráadásul nem csak úszómesterekre van szükség nyaranta, Szűcs Ildikó elmondása szerint a legtöbb munkakört különösebb nehézség nélkül be tudják tölteni. Nagyjából 200 főt alkalmaznak szezonálisan különböző pozíciókban, köztük sok nyugdíjast – volt kollégáikat – és diákokat is: velük viszonylag könnyű olyan pozíciókat betölteni, mint például a hosztesz.
A pénztáros munkakör már nagyobb nehézséget okozhat, de ezt a problémát enyhítheti, hogy sok fürdőben elkezdtek önkiszolgáló pénztárakat telepíteni. Ami viszont fejtörést okoz a cégnek, a nyári szezonban és azon kívül is, az a takarítói állások, főleg az éjszakai takarítói állások betöltése. – A szálloda- és a vendéglátóipar, de a fürdők is sok esetben külföldi munkaerőt alkalmaznak – számol be a tapasztalatairól Szűcs Ildikó. Úgy tudja: azok a fürdők, amelyek a külföldiek bevonása mellett döntöttek, Fülöp-szigeteki munkaerőt vettek fel. A BGYH-nak egyelőre mindössze egy nem magyar állampolgárságú munkatársa van, de ő is már régóta Magyarországon él. Ám a vezérigazgató szerint hosszú távon nekik is mérlegelniük kell azt a lehetőséget, hogy külföldi munkaerőt vegyenek fel azokra a takarítói pozíciókra, amelyeket másképp nem tudnak betölteni. A fürdők higiéniája megköveteli a megfelelő takarítói létszámot, jelentkezőket találni viszont nehéz. Szűcs Ildikó azt is hozzátetette: ebben az esetben is elkerülnék a munkaerő-kölcsönző cégeket. – Nem szeretnénk visszaélni e munkavállalók helyzetével. Ugyanazt a teljesítményt várjuk el tőlük, mint a magyar munkavállalóktól, ezért az a tisztességes munkáltatói magatartás, ha ugyanazokkal a feltételekkel és ugyanazért a bérérét foglalkoztatjuk őket – mondja Szűcs Ildikó.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/29. számában, a Budai Hang-mellékletben jelent meg július 19-én.
