Ősszel kezdődhet a Gellért-hegyre menő sikló építése – írtuk a tavaly augusztusi Budai Hangban. Akkor még úgy tűnt, hogy a beruházás a kormány egyértelmű támogatása mellett a főváros és az I. kerület beleegyezését is elnyerte – igaz, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított projekt esetében utóbbiakra a kivitelezőnek nem lett volna feltétlenül szüksége. Fél év alatt azonban nagyot fordult a világ: Budapest immár szabadulna a Gellért-hegy Tabán felőli lábától a Citadella alatti területig közlekedő siklótól, amely a kerület polgármestere szerint sokkal inkább tűnik turista attrakciónak, mint környezetbarát közlekedési eszköznek.
Bár január közepén a befektetők még arról tájékoztatták a nagyközönséget, hogy a 2022. február 1-jéig érvényes építési engedély mellé új engedélyt szereztek, így folytatódhat a munkálatok előkészítése, a sajtóban azonban egymás után láttak napvilágot a projekt kudarcáról szóló cikkek. A Telex azt írta, a főváros vezetése sosem támogatta a jelenlegi tervek megvalósítását, a Gellért-hegy ugyanis nem arra való, hogy ott „ekkora magánberuházás valósuljon meg”. A kivitelezésre ráadásul a lapnak nyilatkozó tisztviselők szerint amúgy sincs mód, mert „önkormányzati törzsvagyonon nem lehet idegen tulajdonú projektet építeni”. Siklót ugyanakkor szeretne a főváros, ám annak közberuházásként a környezet védelmét kellene szolgálnia.
Ezt hangsúlyozta a Budai Hangnak V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere is. – A Gellért-hegyi sikló kizárólag akkor hasznos, ha nem turista attrakcióként, hanem közlekedési eszközként valósul meg, amely teljes egészében kiváltja a Citadellára menő forgalmat. Az építkezés már önmagában nagy környezeti terhelést jelent, amit csak akkor érdemes vállalni, ha cserébe minimálisra csökkenthetjük a kerületen végigpöfögő buszok számát.
A polgármester elmondta, korábban, az eredeti tervek ismeretében, az önkormányzatnak nem volt kifogása a beruházás ellen, azóta viszont több alkalommal is módosult a projekt, ám ezekről a hatóságok nem tájékoztatták a kerületet. – A környezetvédelmi engedélyezési eljárás során a Pest Megyei Kormányhivatal megkeresett bennünket, eljuttatta hozzánk az ehhez kapcsolódó dokumentációs részeket, és kérte a véleményünket, ezt leszámítva azonban az önkormányzatot teljesen kizárták az eljárásból. A kormányhivatal jelenleg minden esetben a beruházót tekinti ügyfélnek, mindenki mást kirekeszt a folyamatból, ami elfogadhatatlan gyakorlat. Hiszen ez azt is jelenti, hogy nem tudjuk érvényesíteni a kerületi lakosok jogait, és nem tudjuk megvédeni a kerület természeti értékeit és épített örökségét, mivel képtelenek vagyunk érdemben beavatkozni a munkálatokba.
A kormányhivatal eljárása nagyon rossz üzenet hordoz. Információtöredékek így is eljutottak az önkormányzathoz, és ezek alapján a polgármester úgy véli, hogy a beruházó immár nem közlekedési eszközt, hanem turistaattrakciót kíván építeni. – A Gellért-hegy már önmagában attrakció, semmi szükség további látványosságra. Korábban a beruházó rátalált a megfelelő irányra, hiszen eleinte úgy tűnt, hogy közberuházás formájában valósulhat meg a sikló, ám egy számomra ismeretlen okból a kormány kihátrált ebből – fogalmazott V. Naszályi Márta, majd hozzátette, ha a főváros és az I. kerület is egyértelműen a beruházás ellen foglal állást, akkor a tervek a jelenlegi formájukban nem megvalósíthatók.
Megkerestük az ügyben a projekt gazdáját, a Gellérthegyi Sikló Kft.-t is. Válaszukban hangsúlyozták, hogy nem kívánják kommentálni „a tervezett Gellért-hegyi sikló megvalósításával kapcsolatban a médiában megjelent híreszteléseket és véleményeket”. – Változatlanul egy olyan, üzletileg megtérülő beruházásként tekintünk a projektre, amelynek megvalósulása mind a magyar államnak, mind a fővárosnak, mind az érintett kerületek lakosainak együttesen érdekében áll, mind környezetvédelmi, mind forgalomszabályozási szempontból – írták.
– Éppen ezért a társaság vezetése továbbra is nyitott bármely további, a projekt megvalósításával kapcsolatos kérdés megvitatására és egyeztetésére minden érintett féllel. A társaság menedzsmentje és a magánbefektetői oldal együttműködési szándékát számos alkalommal bizonyította, például amikor a Budavári Önkormányzat kérésére módosította a sikló terveit, kihagyva belőle a felvonó alsó indítóállomása mellett a korábbi engedélyek alapján megépíteni tervezett buszparkolót. – Bízunk benne, hogy a felek közötti párbeszéd erősítésével hamarosan az utolsó akadályok is elhárulhatnak a Gellért-hegyi sikló építésének megkezdése elől – zárták levelüket.
Kérdéssel fordultunk a fővároshoz is, ám ezekre lapzártánkig nem kaptunk választ. Február 23-án viszont a Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy a fővárosi önkormányzat eláll a Gellért-hegyi sikló és az alsó állomásnál tervezett autóbusz-parkoló megépítésére vonatkozó 2009-es szerződéstől.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/8. számában, annak is a Budai Hang mellékletében jelent meg február 18-án.
