A Credit Suisse vagyonosodási indexe szerint a kormányzati és jegybanki beavatkozásoknak volt köszönhető, hogy nem omlott össze a globális gazdaság. Ám nagy árat fizettek a jólétért: szinte mindenhol elszállt az államadósság.
A koronavírus-járvány ellenére 2020-ban 5,2 millió fővel bővült a dollármilliomosok klubja a világon, számuk így eléri az 56,1 milliót – derült ki a Credit Suisse legfrissebb globális vagyonosodási indexéből. A svájci központú befektetési bank összeállítása szerint a világ felnőtt lakosságának vagyona 2020 év végén elérte a 418 342 milliárd dollárt. Egyetlen év alatt 28 716 milliárddal gyarapodott az emberiség, ami 7,4 százalékos bővülés mellett azt jelenti, hogy az átlagos vagyon 79 952 dollárra nőtt tavaly.
A leginkább egyébként a 30 millió felett exponáló ultragazdagok gyarapodtak: számuk 24 százalékkal, azaz 41 420 fővel bővült. Ilyen mértékű növekedésre ebben a szegmensben 2003 óta nem volt példa. A legtöbben az Egyesült Államokban léptek be ebbe a klubba, a 21 313 új szupergazdaggal összesen 110 ezerre emelkedett azok száma, akik 30 millió dollár feletti vagyonnal rendelkeznek Amerikában. A második helyre Kína jött fel, a 9830 új csúcsgazdag 54 százalékos bővülést jelez 2019-hez képest. E legtehetősebb csoport Európában 17, míg Délkelet-Ázsiában 20 százalékkal hízott egyetlen esztendő alatt. A világon egyébként 215 030 személy él, akinek vagyona meghaladja az 50 millió dollárt.
Az összesítés alapján Föld lakosságának 1,1 százalékát adó dollármilliomosok a globális javak 45,8 százalékát birtokolják. Ezzel szemben a 10 ezer dollárnál kevesebbel rendelkező 2,87 milliárd felnőtt mindössze a világ vagyonának 1,3 százalékával bír.
Ha a régiós elosztást nézzük, a legtehetősebbek Észak-Amerikában és Európában élnek. Az átlagos vagyon az előbbi térségben 486 930, míg utóbbiban 174 836 dollár. Kínában ugyanez a mutató 67 771, Délkelet-Ázsiában 60 790, Dél-Amerikában 24 301, Indiában 14 252, míg Afrikában 7371 dollár fejenként. A 2019-es értékekhez képest Indiában 4,4, míg Dél-Amerikában 10,1 százalékkal csökkent a felhalmozott javak összértéke.
A leginkább a svájci felnőttek gyarapodtak, akiknek átlagosan mintegy 70 ezer dollárral hízott a vagyonuk. Mögöttük az ausztráloknak nagyjából 65 ezerrel, a svédeknek 58 ezerrel, a belgáknak 57 ezerrel, míg az amerikaiaknak 41 ezerrel, a németeknek 40 ezerrel, az osztrákoknak 25 ezerrel nőtt az összvagyona. Akadnak persze olyan országok is, ahol csökkent a lakosság vagyonállománya. A legnagyobb esést Hongkong produkálta 25 ezer dollárral, de 18 ezerrel csökkent az átlag az Egyesült Arab Emírségekben és nagyjából 7 ezerrel Szaúd-Arábiában is.
A Credit Suisse szerint a trendek globálisan ugyanakkor továbbra is növekedést jósolnak, 2025-re előreláthatólag mintegy 84 millió lesz majd a dollármilliomosok száma. Az emelkedés pedig Kínában lesz a leglátványosabb, ott számuk akár meg is duplázódhat. A svájci székhelyű befektetési csoport szerint a felhalmozott vagyon 39 százalékkal gyarapodva 2025-re elérheti az 583 ezer milliárd dollárt.
A leglátványosabb növekedést egyébként nem is a vagyonosodási piramis csúcsán állók produkálták az elmúlt 20 évet figyelembe véve, hanem a 10 és 100 ezer dollár közötti javakkal bíró középosztály. Számuk 2000 és 2020 között több mint háromszorosára, 507 millióról 1,7 milliárd főre emelkedett. A felmérést készítő elemzők szerint a feltörekvő gazdaságok, különösen Kína felzárkózása, valamint a fejlődő országok egyre inkább erősödő középosztálya eredményezte ezt a látványos felfutást.
A Credit Suisse szakemberei szerint azt, hogy a koronavírus-járvány ellenére ilyen mértékű gyarapodás történt egy év alatt, két tényezőnek köszönhető. „Tagadhatatlan, a kormányok és a központi bankok olyan hatalmas jövedelemátcsoportosítási programokat indítottak, amelyek a járvány által leginkább sújtott személyek és vállalkozások támogatását szolgálták, és a kamatlábak csökkentésével sikeresen elhárították a globális válságot” – véli Nannette Hechler-Fayd'herbe. A svájci bankcsoport vezető befektetési szakembere szerint ezek a fő okai annak, hogy a részvényárak és a lakásárak szárnyaltak, és ezek közvetlenül hatottak, és növelték a háztartások vagyonállományát.
– Ennek azonban komoly ára van, ugyanis az államadósság a legtöbb országban jelentősen, akár 20 százalékkal is megugrott – figyelmeztetett Hechler-Fayd'herbe. Kanadában például a GDP 86,8 százalékáról 117,8 százalékára, míg az Egyesült Államokban 108,2 százalékról 127,1-re, Franciaországban 98,1-ről 113,5-re nőtt ez a mutató mindössze egyetlen év alatt.
Ezzel tehát kezdeni kellene valamit, mert a Credit Suisse előrejelzése szerint a világ adósságállománya 2025-re akár 41 százalékkal is nőhet.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/27. számában jelent meg július 2-án.
