A brit EU-tagság megszűnéséről szóló megállapodás észak-írországi protokolljának felszámolását követelte szombaton Arlene Foster, Észak-Írország miniszterelnöke Boris Johnson brit kormányfőtől – írja tudósításában az MTI. Foster felhívásának előzményeként az Európai Bizottság előző este kiterjesztette Észak-Írországra is a koronavírus elleni oltóanyagok exportjára bejelentett uniós ellenőrzés hatályát, életbe léptetve a protokoll 16. cikkét, amely kivételes helyzetekben felülírhatja a protokoll előírásait.
Az exportellenőrzés bejelentésének előzményeként a két legnagyobb gyártó, az AstraZeneca és a Pfizer is azt közölte, hogy gyártási problémák miatt késhet az EU-val kötött vakcinaszállítási megállapodások teljesítése az első negyedévben. A 16. cikkely életbe léptetését – amely az exportellenőrzés hatályát Észak-Írországra is kiterjesztette – az Európai Bizottság rövid időn belül visszavonta, miután Boris Johnson telefonon sürgősségi egyeztetést tartott Ursula von der Leyennel, a bizottság elnökével és kifejezésre juttatta London súlyos aggályait az uniós lépéssel kapcsolatban.
A bizottság jelezte, hogy „hiba csúszott” az oltóanyag exportellenőrzési rendszeréről szóló rendelet szövegébe, és a testület ezt hamarosan korrigálja. De a cikkely rövid életű alkalmazása is komoly felháborodást keltett Londonban, Belfastban és Dublinban is, mivel a protokoll e kitételének életbe léptetése elvileg lehetővé teszi a fizikai ellenőrzés újbóli bevezetését Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán. Ezen a 499 kilométeres határszakaszon az észak-írországi rendezési folyamat egyik legfontosabb vívmányaként hosszú évek óta semmiféle ellenőrzés nincs. A brexit-megállapodáshoz csatolt észak-írországi protokoll célja éppen az, hogy ne is legyen szükség az újbóli ellenőrzésre, annak ellenére sem, hogy a brexit óta ez az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára.
E kiegészítő szabályozáshoz elsősorban az Európai Unió ragaszkodott a brexit-tárgyalások során, az ír kormány álláspontját képviselve. Arlene Foster észak-írországi miniszterelnök, a többségi britpárti unionista mozgalom legnagyobb erejének, a Demokratikus Unionista Pártnak (DUP) a vezetője a BBC rádiónak nyilatkozva szombaton „ellenséges cselekedetnek” nevezte a 16. cikkely életbe léptetését.
Foster kijelentette: a történtek is bizonyítják, hogy a brexit-megállapodás észak-írországi protokolljának egésze „használhatatlan”, és más megoldással kell felváltani. A belfasti kormány vezetője arra is felszólította Boris Johnsont, hogy London a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalomban tapasztalt fennakadások orvoslására, vagyis az Ír-tengeren létrejött vámhatár felszámolására léptesse életbe a 16. cikkelyt.
Arlene Foster ezzel arra utalt, hogy az észak-írországi protokoll alapelvei szerint Észak-Írország a brit EU-tagság megszűnése után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az Európai Unió egységes belső piacának és vámuniójának egyes – főleg áruforgalmi – szabályozási elemeivel, és bár továbbra is az Egyesült Királyság vámuniós rendszerének tagja, de ezzel együtt az Európai Unió egységes belső piacának egyik áruforgalmi beléptető pontjaként is funkcionál.
Ennek velejárója az – és ezt a DUP mindig is hevesen bírálta –, hogy a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat kell eseti ellenőrzésnek alávetni, és kezdetben ez átmeneti ellátási fennakadásokhoz vezetett Észak-Írországban. Ez a megoldás az ára ugyanakkor annak, hogy ezeket az ellenőrzéseket nem Észak-Írország és Írország határán kell elvégezni, és az áruforgalom továbbra is akadálytalanul áramolhat át az ír szigetet elválasztó határon.
Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt. Szombaton Simon Coveney ír külügyminiszter is bírálta az Európai Bizottság eljárását. Twitter-bejegyzésében úgy fogalmazott: az észak-írországi protokollba „nem szabad könnyű kézzel belepiszkálni”, mivel ez nehezen kivívott, a béke és a kereskedelem védelmét szolgáló kompromisszum.
