Miután a belga külügyminiszter a hét végén arról beszélt, hogy folytatni akarja a 7-es cikkelyes eljárást Magyarországgal szemben, most az osztrák külügy úgy nyilatkozott, hogy nyitott egy ilyen lépésre.
„Mind a 27 tagtól elvárjuk, hogy betű szerint tartsa be azokat az elveket, amelyekre közös uniónk épül” – idézte az osztrák Die Presse Alexander Schallenberg (Osztrák Néppárt) külügyminiszter szóvivőjének az APA hírügynökségnek adott nyilatkozatát. „Ez természetesen különösen vonatkozik arra az országra, amelyik a következő uniós elnökséget fogja betölteni. Ennek tudatában támogatjuk a Magyarországgal szembeni 7-es cikkelyes eljárás lelkiismeretes folytatását” – tette hozzá.
A Politicónak nyilatkozva Hadja Lahbib belga külügyminiszter arról beszélt, hogy sok esetben lassú az európai döntéshozatal, mert néhány állam, különösen egy – utalt Magyarországra –, folyamatosan blokkol bizonyos határozatokat, visszaélve a vétójoggal. Példaként említette, hogy az európai országok egyre frusztráltabbak, hogy Budapest akadályozza az ukrajnai katonai segélyt és az orosz szankciókat. Ezért azt javasolta, hogy legyenek bátrak a tagállamok, és vigyék végig a 2018-ban Magyarországgal szemben indított hetes cikkely szerinti eljárást, amelynek a végeredménye a szavazati jog felfüggesztése lehetne, és ezzel kivehetnék a magyar kormány kezéből a döntéseket lassító, illetve lehetetlenné tevő vétójogot. Lahbib arról is beszélt, hogy amennyiben ez a mechanizmus mégsem működik, meg kell reformálni a döntéshozatali folyamatot, ugyanis az Európai Unió jövője a tét.
– Ha odáig jutna a dolog, ez lenne az első eset, hogy komolyan felvetődne egy tagország esetében a szavazati jog megvonása. Egyelőre erről azonban nincs szó, hiszen Magyarország esetében még az első szakaszban, vagyis a vizsgálati fázisban tart az ügy, ahol arról folyik a diskurzus, hogy megsértette-e Magyarország az unió alapértékeit, és ha igen, akkor mi legyen a következmény. Amennyiben a második fázisba léptetik az eljárást, akkor az első fázisban megállapított esetleges jogsértéseket értékelve a büntetésről vitatkoznak az Európai Tanács tagjai. Erre akkor kerület sor, ha a tagállamok minősített többséggel úgy döntenek, megalapozottak az első fázisban tett megállapítások. Amennyiben megegyezésre jutnak, akkor ismét csak minősített többséggel javasolhatják az uniós források utalásának felfüggesztését, esetleg a szavazati jog megvonását. Minderről aztán a harmadik fázisban döntenek – magyarázta a folyamat állomásait Szent-Iványi István a Magyar Hangnak még hétfőn.
