Románia és Bulgária a légi és tengeri forgalomban 2024 márciusában csatlakozik a schengeni övezethez, miután az elmúlt napokban politikai megállapodás született erről Ausztria és Bulgária illetékes minisztereivel – jelentette be a román belügyminisztérium. Román ellenzéki politikusok félmegoldásnak tartják az eredményt.
A román belügyminisztérium szerda este kiadott közleményében azt írta, hogy a belügyi tárca december 23-án kötött politikai alkut erről az osztrák és bolgár belügyi tárcák képviselőivel. A háromoldalú megállapodás értelmében márciustól megszűnne a határ- és vámellenőrzés a repülőtereken és a tengeri kikötőknél. 2024-ben a közúti és vasúti határ- és vámellenőrzés megszüntetéséről is folytatják a tárgyalásokat. Az MTI által ismertetett közlemény szerint a felek december 26-án és 27-én a belügyminisztériumok, a külügyminisztériumok és a külképviseletek szintjén egyeztettek, és a tárgyalások csütörtökön is folytatódnak.
Marcel Ciolacu kormányfő szerdán este közösségi oldalán közölte a hírt. „13 év után Románia belép a schengeni övezetbe! Politikai megállapodás van erről!” – írta. Hozzátette, hogy a megállapodás révén nőni fog a konstancai fekete-tengeri kikötő jelentősége. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke meggyőződésének adott hangot, hogy jövőre a szárazföldi határátkelőkre vonatkozóan is megszületik a megállapodás. A megállapodást Nicolae Ciuca szenátusi elnök, a kisebbik kormánypárt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke is üdvözölte, hangsúlyozta, hogy pártja mindig „abszolút prioritásként” kezelte a schengeni csatlakozás ügyét.
Az ellenzéki román politikusok félmegoldásként értékelik az eredményt. Ionut Mosteanu, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia „teljes jogú schengeni tagságot érdemel”. Dacian Ciolos európai parlamenti képviselő azon reményének adott hangot, hogy a PSD „nem adta el” a schengeni tagság fontosabb részét pártja rövid távú választási érdekeiért, és nem áll fenn a veszély, hogy a szárazföldi csatlakozás ügyét eltolják vagy levegyék az uniós napirendről.
Ami Bulgária csatlakozását illeti, korábban Magyarország is vétóval fenyegetett, mert a bolgárok extra tranzitdíjat vetettek ki az országon áthaladó orosz földgáz után. Becslések szerint a tranzitdíj akár 148 milliárdos pluszköltséget is jelenthetett volna a magyar MVM-nek, ha az orosz Gazprom áthárítja a költségeket. A tiltakozások hatására a bolgár parlament végül december közepén visszavonta az érintett törvényt.
