Magyarország meg fogja vétózni az Európai Unió javaslatát, amely az orosz olajimport tilalmáról szól, mondta a BBC Hard Talk című műsorának Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár.
Kovács Zoltán azt mondta, hogy a javaslat „elfogadhatatlan” és „tönkre tenné a magyar gazdaságot”.
A szankciókat szerdán vitatják meg az uniós országok, elfogadásukhoz a 27 uniós ország egyhangú támogatására lesz szükség.
„A javaslat Brüsszelből érkezik (…) vagyis az Európai Unió bürokratikus központjából, nem a tagországokból. Pontosan tudják, hogy a javaslat ellenkezik a magyar érdekekkel és a helyben megvalósítható lehetőségekkel” – mondta Kovács Zoltán.
Jelenlegi formájában a Brüsszelben tervezett újabb orosz szankciós csomag felelősen nem támogatható – ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mondta még délután. Lapunk is beszámolt róla, hogy a frissen bejelentett elképzelések szerint leállítanák az Oroszországból érkező kőolajat, Magyarország ebben jövő év végéig haladékot kapna.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán reggel jelentette be az Oroszországot érintő hatodik szankciós csomagra vonatkozó javaslatot. Eszerint az EU fél éven belül megszüntetné az orosz nyersolaj vásárlását, finomított formában pedig év végéig állítanák le a megrendeléseket. Az Európai Bizottság szóvivője később a Magyar Hangnak azt mondta, hogy tagállamok körében kell megvitatni, hogy egyes országok kaphatnak-e halasztást, hiszen „Magyarország és Szlovákia strukturálisan eltérő helyzetben van, mert nincsenek tengerparton, és erősen függenek az orosz vezetékes gáztól, ami különös figyelmet igényel”. Mint azóta kiderült, esetünkben a határidő 2023. vége lenne.
Holoda Attila energetikai szakértő a Klubrádiónak azt mondta, hogy nem igaz az, amit Szijjártó állít. Az adriai kőolajvezetéken jelentős mennyiségű kőolajat szállíthatnánk máshonnan. Más kérdés, hogy például a Kazahsztánban vásárolt kőolaj csak Oroszországon keresztül tudna eljutni Magyarországra, és a minősége sem olyan jó, hiszen nagyon magas a kéntartalma. Holoda úgy látja, hogy ugyanazt a stratégiát folytatja a magyar kormány, amelyet korábban a gáz a kapcsán is.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a Mol egy bizonyos technológiával tudja feldolgozni, finomítani a kőolajat. Az Oroszországból érkező, Urál típusú olajat más forrású, arab, perzsa olajakból is ki lehet keverni. Ez többlet költséggel jár, akár helyben végzik el, akár más, például a Százhalombattán működő finomítót bízzák meg a feladattal. A Molnak azért sem éri meg, máshonnan importálni az olajat, mert az Ural olaj olcsóbb mint ezek, és emellett komoly diszkontot kap, mintegy 20-30 dollárt hordónként. A feldolgozást követően az árazást azonban már a Brent típusú olaj árához igazítja. Az így keletkező értékkülönbözetet, vagyis marzsot profitként teszi el. „Az egész a pénzről szól, amit a kormány igyekszik technikai akadályként feltüntetni” – mondta.
