Lengyelország és Magyarország kompromisszumot kötött Németországgal a vétójuk visszavonásáról a Bloomberg szerint – vette észre az Euronews. Bár az alku részletei hivatalosan egyelőre nem ismertek, a Deutsche Welle szerint az alábbiakról van szó, amit a Hvg.hu vett észre:
- egy záradékban kikötik, hogy a jogállamiság sérelme csak az unió pénzügyi érdekeivel összefüggésben valósulhat meg, tehát nem használható politikai célokra (például családjogi vagy migrációs viták kezelésére)
- megerősítik az úgynevezett vészfékmechanizmust, amely szerint az Európai Bizottság szankciós javaslatát az állam- és kormányfők elé lehet terjeszteni
- a jogállamisági feltételrendszer alkalmazását felfüggesztik addig, amíg az Európai Bíróság meg nem állapítja, hogy összefér-e a jogszabály az uniós joggal, ám ez elhúzódhat, és kétéves bírósági eljárást is magával vonhat
A Bloomberg szerint egyébként Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes arról beszélt, egyelőre a magyarok, lengyelek és németek között van meg az alku, ezt még a többi tagállamnak is véglegesíteni kell, de szerinte ez meg fog történni. A megegyezést péntekre véglegesíthetik.
Magyarország és Lengyelország már korábban bejelentette, hogy megvétózzák az Európai Unió következő hét évre szóló költségvetését, ezzel együtt a 750 milliárd eurós úgynevezett helyreállítási alapot. Az indokuk az úgynevezett jogállamisági mechanizmus elutasítása volt, mert a két ország nem fogadta el, hogy kritériumokhoz kössék az uniós kifizetéseket. A két ország miniszterelnöke, Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki kétszer is személyesen egyeztetett a kérdésről. Végül múlt héten már látszott némi változás. Múlt csütörtökön este ugyanis Lengyelország visszakozni látszott. Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes az Európai Bizottság illetékeseivel folytatott brüsszeli megbeszélése után azt mondta: belátják, hogy a költségvetési vétó a szándékaikkal ellentétesen mind Lengyelországnak, mind az EU többi országának anyagilag is kárt okozna és ezt nem szeretnék. Orbán Viktor ekkor még kitartott és azt hangoztatta, hogy nem fogadható el a költségvetési és jogállamisági kérdések összemosása.
Kemény feltételekkel ajánlanak egyezséget a németek a vétózó magyar–lengyel duónak
Nem nyitják újra jogállamisággal kapcsolatos vitát, és annak alkalmazását sem halasztják el, ahogy azt Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki szeretné.
Brüsszel azonban ezúttal nem hagyta magát és bekeményített. Lényegében ultimátumot adtak a magyar és a lengyel kormánynak, hogy amennyiben nem állnak el a vétótól, akkor a két országot kihagyva indul be a folyamat. A határidő kedd éjfél volt. Néhány órával a lejárta előtt jött a hír, hogy Orbán Viktor miniszterelnök váratlanul Varsóba utazott. Az esti órákban pedig a látogatásról azt közölte a közösségi oldalán: „Jó esélyünk van a győzelemre az EU-s költségvetési vitában”.
Egyes feltételezések szerint Szájer József múlt hét elején kirobbant botránya is összefügghet az EU-val folytatott vitánkkal. Az akkor még fideszes európai parlamenti képviselőről, a kormánypárt egyik prominenséről hétfőn derült ki, hogy néhány nappal korábban részt vett egy illegálisan tartott szexpartin, ahonnan a rendőrök érkezésekor az ereszcsatornán keresztül próbált menekülni. Hátizsákjában a hatóságok közlése szerint kábítószer volt. Szájer József lemondott EP-mandátumáról és azóta már a Fideszből is kilépett. Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt mondta, hogy semmilyen bizonyítékot nem lát arra, hogy a botrány és a vita között összefüggés lenne, de hozzátette, hogy neki is van fantáziája.
Az ellenzék szerint gyorsított eljárásban dönthet az Európai Bíróság
A sajtóhírekre már reagált is közösségi oldalán Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője. – Hiába próbálta megakadályozni a jogállamisági mechanizmus életbe lépését, ez nem sikerült: Európa „erős embere” alulmaradt. Ez a mechanizmus az EU-s források rendszerszintű ellopását akadályozza meg, és Orbán Viktor minden próbálkozása ellenére az ősszel elfogadott megállapodás alapján fog hatályba lépni – írta. Hozzátette: Orbán Viktor most nemcsak az Európai Unióval, hanem azon magyar választókkal szemben is alulmaradt, akik az EU-s pénzeket kórházra, iskolára és munkahelyekre, nem pedig a miniszterelnök családjára akarják költeni.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője úgy reagált a Facebook-oldalán, hogy „ha igazak a kiszivárgó hírek, Orbán és a vétója megbukott. Ez egy teljes és feltétel nélküli fegyverletétel.” Hozzátette: Orbán „megkapta”, hogy az Európai Bírósághoz fordulhat. „Csakhogy Orbán az Európai Bírósághoz enélkül is fordulhatott volna. És a helyükben nem bíznék abban, hogy a bíróság majd csak a távoli jövőben fog dönteni. Az ilyen ügyekben átlagosan 10 hónap alatt megszületik a jogerős ítélet.” Dobrev szerint Orbán hiába akarta megakadályozni a jogállamisági mechanizmus létrejöttét, az létrejön. Az Európai Parlament feltételeit is sikertelenül próbálta ellehetetleníteni. „A »megállapodás« legfontosabb eredménye: a jogállam kötelező és csak annak jár uniós támogatás, aki betartja a jogállamiság normáit. Orbán ezt is elbukta és az maradt, ami volt: az EU örök vesztese” – írta.
Orbán győztesnek mondja magát, de kapufát rúgott – így reagált az MSZP részéről Ujhelyi István EP-képviselő. Mint írta, „a bűnös zsarolással ugyanis az alapvető szándékát, miszerint útját állja a jogállamisági mechanizmus bevezetésének, nem sikerült elérnie. A jogállamisági kritériumok jövőre életbe lépnek és kötődni fognak az uniós források tisztességes és megfelelő felhasználásához.” Ő is úgy vélte, hogy az Európai Bíróság gyorsított eljárásban fogja tárgyalni a kérdést, „így az esetleges felelősségre vonás nem kerülhető el és érdemben nem halasztható”.
Hozzátette: „Ha a nyilvánosságra került részletek igazak, akkor fekete-fehéren kiderült, hogy a Fidesz gerinctelenül hazudott a vétó valódi okáról: nem a migrációról, nem a tagállami szuverenitásról, végképp nem holmi Soros-terv megakadályozásáról szólt Orbánék zsarolása, hanem pusztán saját hatalmuk megőrzéséről.”
Mindenki megkapja, amire vágyik. Azok a nyugati politikusok, akik mindenképpen szerették volna leírva látni, hogy jogállamisági kritérium, azok most látni fogják. Benne lesz. Kérdés, hogy mennyit ér a gyakorlatban – így értékelt Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője. Hozzátette: „Orbán pedig, aki mindenképpen szerette volna elkerülni, hogy a 2022-es választások előtt bukja a pénzügyi támogatást, a hírek szerint megnyugodhat, mert csak '22 után nézhetnek majd a körmére, addig viheti a szajrét és bátran osztogathatja a haveri körnek.”
Szerinte „akárhogy is lesz, akármennyire is sikerül a ma vezetőinek megmenteni arcukat, hosszú távon ugyanehhez a kiindulóponthoz fog minden visszatérni: az Orbán rendszer lopni fog és trollkodni, a nyugatiak berzenkedni, a német multik gazdagodni, a magyar emberek pedig éhbérért fognak dolgozni. Ha hagyjuk.”
