Ujhelyi István: Engedett a kormány Brüsszelnek, jöhetnek az uniós pénzek

Ujhelyi István: Engedett a kormány Brüsszelnek, jöhetnek az uniós pénzek

Orbán Viktor miniszterelnök érkezik az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójára a második napon, 2023. október 27-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Fordulat az uniós források ügyében – írta péntek délután megjelent cikkében saját értesüléseire hivatkozva Ujhelyi István (ex-MSZP) európai parlamenti képviselő az Indexen. A politikus, aki üdvözölte a fejleményeket, arról számolt be, hogy forrásai szerint „a Fidesz-kormány eddig megismert akadékoskodó hozzáállása az elmúlt hetekben élesen megváltozott és korábban érzékeny ügyekben is (mint például a vagyonkezelő alapítványok kérdése) kompromisszumkésznek mutatta magát. Ez pedig végre érdemi teljesítésekhez és az uniós források tényleges feloldásához vezetnek”. Sőt, brüsszeli kapcsolatai szerint erre a magyar kormányfő és az Európai Bizottság elnöke épp ezekben az órákban foghat(ott) kezet egymással Brüsszelben, ahol uniós csúcs zajlott. Ujhelyi ugyanakkor arra is felhívta  figyelmet, hogy Orbánék így sem számolatlanul és kontroll nélkül kaphatják majd meg az uniós pénzeket, mert „minden benyújtott számlát külön ellenőriznek majd és bármilyen jövőbeni probléma esetén – ha a meghozott reformok nem működnek például – azonnal újra szankcionálhatják a kifizetéseket”.

„Egyesek szerint a lengyel választások eredménye késztette újratervezésre a fideszes vezetést, de sokkal valószínűbb, hogy a gazdaság egyre romló teljesítménye, a kassza teljes kiüresedése vette rá Orbánékat arra, hogy feladják eleve értelmetlen »szabadságharcukat«. Örömhír tehát, hogy végre hozzájuthatunk a közös hazánknak járó uniós támogatásokhoz és jó hír, hogy a jogállamisági vita eredményeként a rezsim kénytelen volt visszavágni a NER egyes nyúlványait” – írta.

„Politikai szemtanúként úgy tudom: a magyar fél hozzáállásában bekövetkezett változás eredményeként az igazságügyi reformot a következő hetekben az Európai Bizottság hivatalosan is teljesítettnek fogja kimondani, ezzel pedig nagyjából 13 milliárd eurónyi összeg válik elérhetővé. Fontos, hogy ez nem jelenti a teljes összeg azonnali kiutalását, ez ugyanis a támogatási időszak keretösszege, ugyanakkor az éves részleteket – ezek pontos mértéke még bizonytalan – a bizottsági döntés után már valóban lehívhatjuk” – tette hozzá. Ujhelyi hangsúlyozta, hogy „az igazságügyi reform elfogadásához kötött források része többek között a pedagógusok béremelése kapcsán vállalt uniós támogatás is, vagyis a bizottsági döntés után a kormánynak semmilyen további üres és hazug kifogása nem lehet azzal kapcsolatban, hogy miért nem teljesíti a tanárok bérrendezését.”

„Bennfentes brüsszeli forrásaim szerint a Fidesz-kormány olyan, korábban akadékoskodva húzott és halasztott témákban is kompromisszumra törekszik már, mint például a kondicionalitási eljárás részeként tárgyalt vagyonnyilatkozatok ügye, az Integritási Hatóság jogköreinek további bővítése vagy épp a vagyonkezelő alapítványok kapcsán felvetett problémák. Ez utóbbiak kapcsán például a Fidesz eddig folyamatosan kekeckedett, és teljesen értelmetlen részletkérdésekben hátráltatta a megoldást. De ezeket a hírek szerint most elengedte, és maradéktalanul végrehajtja a Bizottság által támasztott kéréseket, így például a kuratóriumba kinevezett személyekhez köthető határidők módosítását. A jogállamisági mechanizmus során három operatív programban mintegy 6,3 milliárd eurót blokkol jelenleg az Európai Bizottság, de tudomásom szerint már a fenti kérdésekben is – köszönhetően a Fidesz visszavonulásának – megállapodás közelébe jutottak a felek. Vagyis, bár végső fórumként a pénzügyminiszterek Tanácsa szavaz majd az elindított eljárás megszüntetéséről, és ehhez még idő kell, de hamarosan itt is pecsét kerül a vita végére, és feloldják a zár alatt lévő összegeket. Ehhez tartozik az is, hogy a harmadik pénzügyi csomag, amelyet részben vagy egészben zároltak a jogállamisági problémák miatt, az igazságügyi reform és a kondicionalitási eljárás lezárásával tulajdonképpen szinte automatikusan szintén feloldódik majd. Az úgynevezett helyreállítási alap pénzeinek kifizetését 27 szupermérföldkőhöz kötötték az unióban: ebből 2 technikai kérdés, 4 az igazságügyi reformot jelenti, további 21 pedig alapvetően a kondicionalitási eljárásban támasztott feltételek teljesítésével (lásd: alapítványi kuratóriumok összetétele) szintén kipipálható. Ez tehát azt jelenti, hogy ha a kormány valóban kész kompromisszumokat kötni, ahogy halljuk a brüsszeli folyosókon, akkor szinte minden zár alá vett forrás – továbbra is fennmaradó érdemi kontroll mellett – a közeljövőben végre tényleg elérhetővé válik” – fogalmazott Ujhelyi István.

Magyarország számos területen áll vitában az EU-val, amely miatt jelenleg sem a hétéves költségvetéshez, sem pedig a helyreállítási alaphoz nem fér hozzá az ország, amelyek együttesen körülbelül 33 milliárd eurót jelentenek. Két hete azt írtuk, hogy ha várhatóan pár héten az igazságügyi reformmal kapcsolatos csomagot elfogadja az Európai Bizottság akkor ezzel 13 milliárd euró nyílik meg Magyarország előtt. Ez azonban a hétéves költségvetésre időarányos részét teszi csak elérhetővé. Az arányokat jelzi, hogy a magyar kormány ennek terhére egyelőre egy 238 millió eurós számlát küldött, amelyből 202 millió euró visszatérítését lehet remélni. A kifizetés azonban erre az évre már nem várható.