A kormánynak hosszas munkával sikerült olyan helyzetbe lavírozni a magyar gazdaságot, hogy bármit is tesz, kevés a remény a gyors fellendülésre.
Ezt igazolják az ipar teljesítményét mutató számok, amelyek szerint például idén júniusban 3,7 százalékkal maradt el az ágazat teljesítménye az egyébként is gyenge egy évvel ezelőtti adattól. Hogy nem egyszeri véletlen visszaesésről van szó, azt jól mutatja, hogy 2024 első felében 3,3 százalékkal múlta alul az ipar teljesítménye az egy évvel korábbit. Ezen az sem tudott segíteni, hogy az ágazat kibocsátása májushoz képest fél százalékkal emelkedett. A gyenge teljesítményt jelzi, hogy az ipar teljesítménye alatta maradt a koronavírus-járvány második évében, 2021-ben mért értéknek, azaz három év alatt sem tudott érdemi bővülést mutatni.
Az ágazaton belüli részleteket egyelőre még nem látni, a megelőző hónapok és a német gazdaság folyamatai azonban egyáltalán nem adnak okot a bizakodásra. Májusban a járműgyártás 14,5 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbi szinthez képest, az akkumulátorgyártás pedig csaknem harmadával, egészen pontosan 32 százalékkal maradt el 2023 májusának teljesítményétől. A kapcsolódó alágazat, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártása is 12 százalékos esésben volt. Az év első öt hónapjában sem sokkal jobb a kép, a magyar ipar súlyponti ágazata, a járműgyártás 5,1 százalékos csökkenésben van.
Mindez rámutat arra, hogy mennyire elhibázott döntés volt kizárólag csak az autóiparra, azon belül is a német autógyártásra alapozni a magyar növekedést. Még nagyobb hibaként értékelhető, hogy kellő megalapozottság nélkül a világ második-harmadik legnagyobb akkumulátor gyártója akarunk lenni, ahogy azt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban bejelentette. És akkor ennek a környezeti hatásairól még nem is beszéltünk.
A nagy német autógyártók – BMW, Mercedes, Volkswagen – termelése tavaly alig kétharmada volt kapacitásuknak. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy ez csupán az átlag, vannak azonban olyan üzemek, amelyek csak töredékét használták ki lehetőségeiknek. Az Opel eisenachi üzeme például alig 30 százalékon pöfögött, s a VW és a Mercedes legnagyobb németországi gyárai Wolfsburgban, illetve Sindelfingenben szintén csak 50 százalékos kapacitással működtek. Ugyanakkor az idei év fejleményei sem kifejezetten szívderítők: a Német Autóipari Szövetség (VDA) adatai azt mutatják, a január–júniusi időszakban kilenc százalékkal marad el az ágazat teljesítménye az előző év hasonló adatától. Ebbe a sorba illeszkedik a Mercedes kecskeméti gyára is, ahol a korábbi három műszak helyett már csak kettőben gyártják a személyautókat.
Az autók iránti kereslet csökkenése azonban nem általános. Constantin Gall, az EY könyvvizsgáló és tanácsadó cég munkatársa szerint a belső égésű motorok iránti igény továbbra is élénk, a prémium minőségű autók esetében például jelenleg is hosszú a várakozási idő, az elektromos autók népszerűsége azonban jelentősen elmarad a várakozásoktól.
A magyar gazdaság számára kifejezetten sötét előjel, hogy a szakértő szerint az ágazat mostanában nem fog kilábalni ebből a helyzetből. Becslése szerint legalább 2-3 évet kell várni a kereslet érezhető élénkülésére, középtávon is túlkapacitás marad a rendszerben. Stefan Bratzel iparági szakértő is hasonlóképpen látja a jövőt. Ő hosszabb távon is csak csekély növekedésre számít Európában, mert ez a piac lényegében telített. A szakértő úgy véli, legfeljebb a 2019-es szintre való visszatérésre lehet számítani, és a termelés valószínűleg ezen a szinten marad az elkövetkező tíz évben is.
Hasonló képet vázol fel a Bloomberg is. Jiayan Shi elemző szerint legkevesebb egy évet vesz igénybe az akkumulátorok termelésének és kínálatának összehangolása. Egyben arra is lehet számítani, hogy Kínában, Európában és az Egyesült Államokban késedelmet szenvednek egyes beruházások, esetleg végleg törölhetik azokat. Becslése szerint az akkumulátorgyártásban meglévő túlkapacitás 2025-ben lesz a csúcson, és fokozatosan csökkenő arányban megmarad egészen az évtized végéig.
Ezek tehát a nemzetközi trendek, s hatásuk alól nem nagyon tudja kivonni magát a magyar gazdaság. A német autóipar gyengélkedése, de még inkább az akkumulátorgyártásban tartósan megmaradó túlkapacitás jelenti a legnagyobb problémát. Így az elemzők szerint késedelmet szenvedhet a tervezett kínai CATL, Sunwoda, EVE Battery beruházása, illetve a dél-koreai SK On és Samsung SDI bővítése is.
Vagyis összességében azt látni, hogy a gazdasági növekedés továbbra is kérdéses, hiszen éppen a leghangsúlyosabb ipari alágazat, az autó- és akkumulátorgyártás teljesít nagyon gyengén, és a kilábalás is lassú lehet. Amennyiben kiegyensúlyozottabb lenne a magyar gazdaság, úgy a fogyasztás és a beruházások ellensúlyozhatnák ezt, ennek jelei azonban nem mutatkoznak. A bizonytalan kilátások és az elmúlt két év Európa-bajnok inflációja miatt a háztartások fogyasztás helyett inkább felhalmoznak, már akinek van mit. A költségvetési problémák miatt a beruházásokat pedig visszavágta a kormány.
