A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatpolitikájával megteszi a tőle elvárhatót a pénzromlás ütemének mérséklése érdekében, de mint látjuk, ez is kevés, hiszen az inflációt már nem a fogyasztás generálja, hanem a korábbi gazdaságpolitikai döntések hatásának tudható be – fejtette ki lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, akit a csütörtökön nyilvánosságra hozott inflációs adatokkal kapcsolatban kérdeztünk.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss jelentése szerint júliusban a fogyasztói árak átlagosan 4,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Az élelmiszerek ára egy év alatt 2,7 százalékkal nőtt, a szolgáltatások ugyanakkor az átlagos infláció bő duplájával, 9,1 százalékkal drágultak. A háztartási energia ára 4,5, ezen belül a vezetékes gáz 9,3, az elektromos energia 2,1 százalékkal csökkent, a tartós fogyasztási cikkekért 0,5 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A gyógyszerek 6,5, az üzemanyagok 6 százalékkal drágultak.
Mint a szakértő rámutatott, a szolgáltatások árának emelkedése beleillik a világtrendbe: mindenhol érzékelhető a munkaerőhiány, ez felhajtja a munkabéreket és végső soron a fogyasztói árakat.
Ennél érdekesebb – és aggasztóbb – a 2,7 százalékos élelmiszer-infláció, hiszen ez, bár elmarad a pénzromlás átlagos szintjétől, de jelentősen magasabb, mint az elmúlt időszakban ebben a termékkörben tapasztalható nulla százalék körüli drágulás. – Az áremelkedés annak tudható be, hogy megszűnt a kötelező akciózás és az ársapkákat kivezették. A kérdés csak az, hogy a kiskereskedők részéről egy egyszeri árkorrekció történt-e, vagy egy áremelési trend elején vagyunk – fejtette ki Virovácz Péter, hangsúlyozva: a fogyasztás egyáltalán nem nő dinamikusan, ezért ennek a tényezőnek inkább ármérséklő hatása kellene hogy legyen. – Most nem az a helyzet, mint 2022-ben, amikor a kormány ezermilliárdos összeget öntött a lakosságra SZJA-visszatérítés és más rendkívüli juttatás formájában – jegyezte meg, hozzátéve: véleménye szerint a korábbi hangulatjavító intézkedések most hosszabb távon éreztetik negatív hatásukat. Virovácz Péter felhívta rá a figyelmet, hogy a maginfláció, vagyis az inflációnak a gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól és termékektől – például dohány- és alkoholtermékek, üzemanyag, feldolgozatlan élelmiszerek, háztartási energia – megtisztított része havi szinten ismét 0,7 százalék körül alakul, ami azt jelenti, hogy évesített szinten közel 9 százalékos feletti inflációval lehetne számolni. Ez pedig a duplája annak, mint amit a kormány és az MNB prognosztizált.
Szemlátomást a kormányt mindezek a szempontok nem zavarják. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a 4,1 százalékos infláció „a piaci várakozásoknak megfelelően kedvező, az előző hónapokhoz hasonlóan alacsony szinten mozog”. A kommüniké idézi Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, aki a kormány gazdaságpolitikai intézkedései hatékonynak és eredményesnek nevezte. Szerinte az infláció igenis alacsony és „a reálbérek emelkedésének és az óvatossági motívum fokozatos oldódásának köszönhetően zajlik a belső fogyasztás helyreállása.” Az NGM szerint a következő hónapokban növekedni fog a fogyasztás.
A KSH néhány nappal ezelőtt tette közzé a kiskereskedelmi adatokat, amelyek szerint a forgalom naptárhatástól megtisztítva 2,6 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Ugyanakkor az előző hónaphoz viszonyítva minimálisan – 0,1 százalékkal – visszaesett. Az elmúlt hónapok számai alulmúlták a várakozásokat, összességében stagnálást jeleznek, és még mindig csaknem egy százalékkal a 2021-es szint alatt vannak.
