A várakozások alatt maradt a júniusi kiskereskedelmi forgalom. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az aggodalmak, a kamatszint és a korábbi inflációs sokk egyaránt visszafogja a fogyasztást – a reálbérek növekedése ellenére.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most megjelent adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztítva 2,6 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Ugyanakkor az előző hónaphoz viszonyítva minimálisan – 0,1 százalékkal – visszaesett. Az elmúlt hónapok számai alulmúlták a várakozásokat, összességében stagnálást jeleznek, és még mindig csaknem egy százalékkal a 2021-es szint alatt vannak.
– A korábbi várakozás az volt, hogy egyre jobban elkezd pörögni a lakossági fogyasztás, de ez nem jött be. Volt ugyan élénkülés az év elején, amely húsvétkor érte el a csúcsát, azóta viszont stagnálás van. Tartja a szintjét a fogyasztás, de nem tud tovább növekedni – kommentálta a friss adatokat Németh Dávid, a K&H Bank elemzője a Magyar Hnag megkeresésére. Hozzátette: ez még mindig jobb, mint a visszaesés, de az 1-3 százalékos növekedés nagyon alacsony, főleg úgy, hogy az előző évben 10 százalékos visszaesés is előfordult. A kiskereskedelmi forgalom 2021 körüli szinten van, gyorsulnia kellene. 10 százalék körüli reálbérnövekedésnél 5 százalék körüli bővülés lehet a reális várakozás a következő fél-egy évben – mondta a Magyar Hangnak Németh Dávid.
A reálbérnövekedés nem eredményezte a kiskereskedelmi fogyasztás növekedését. A szakértő elmondása szerint ennek nem csak a korábbi inflációs sokk az oka, hanem az is, hogy a kamatszint még mindig magas, ami befolyásolja a hitelt felvevők költéseit, és a bizonytalanságot keltő – háborús, illetve gazdasági – hírek miatt is óvatosabb lehet a fogyasztással a lakosság. Az alapkamat jelenleg is 6,75 százalék. Németh Dávid hozzátette: a jegybank jelenleg még szigorú monetáris politikát folytat, amelynek a lényege, hogy hűtse a fogyasztást. Hozzátette: az alacsony fogyasztás viszont negatívan hat a költségvetésre, hiszen nem érkeznek meg azok az adóbevételek, amelyekkel a kormány számolt.
Németh Dávid kiemelte: az alsó három jövedelmi decilist, vagyis a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező 30 százalékát érintte legérzékenyebben az infláció, mivel a fogyasztói kosarukban jelentős az élelmiszerek aránya. Leginkább ők fogták vissza a fogyasztásukat, vagyis az ő fogyasztásuk újraindítása tudná ismét megpörgetni a fogyasztást, ez azonban eddig nem történt meg.
Szintén kedden közölte a KSH a romániai adatot, amely lényegesen jobb a magyarországinál: az előző év azonos időszakához képest ott 7 százalékkal növekedett a kiskereskedelmi forgalom, szemben a magyarországi 2,6 százalékkal. Az elemző ezt úgy kommentálta: Romániában hosszú évek óta nagyobb a fogyasztási hajlandóság, de a hitelkitettség is Magyarországnál, míg a megtakarítási hajlandóság kisebb, vagyis szerinte nem biztos, hogy a romániai adatok hosszú távon is fenntartható, egyensúlyi fogyasztást jeleznek.
Júniusban volt egy jelentős, forgalmat elvileg növelő esemény, a labdarúgó-Európa-bajnokság, amelyen a magyar válogatott is részt vett, így elvileg mind a vendéglátás, mind a műszaki cikkek forgalmán lendíthetett volna. Virovácz Péter elemző júniusban, a májusi adatokat látva megjegyezte, hogy még nincs nyoma annak, hogy a háztartások a labdarúgó Eb vagy épp a közelgő nyári olimpiai játékok jegyében megrohamozták volna a műszaki cikkeket árusító boltokat.
