Évek óta tartó vita zajlik az egyik legfontosabb amerikai kőolaj vezeték esetleg lezárása miatt az amerikai Michigan szövetségi állam, valamint az azt működtető kanadai és Kanada között – írja a témáról szóló riportjában a BBC. Az 5-ös vezeték elnevezésű napi mintegy 540 ezer hordó kőolajat, valamint földgázt is továbbító csőrendszer Kanada nyugati részén kitermelt nyersanyagot szállít a Nagy-tavak régiójába, és háztartások tízezreinek biztosít fűtést az amerikai Michigan, Ohio és Pennsylvania államokban, valamint a kanadai Ontario és Quebec tartományokban. Adatok szerint a többek között Detroit városát is magában foglaló Michigan otthonainak 55 százalékát ennek a vezetéknek az üzemeltetésével tudják fűteni.
A probléma első számú oka a vezeték elöregedése, illetve az ebből fakadó sérülékenysége. A most 69 éves, és mintegy 50 centiméter átmérőjű csőrendszer egy része a világ két legnagyobb édesvízi tava, a Michigan- és a Huron-tó alatt, a Mackinac-szoroson is áthalad. E szakaszon 2018-ban egy áthaladó teherhajó megsértette a vezetéket. A vita innen indult ki, mondván, amennyiben komolyabb sérülés éri rendszert, úgy annak beláthatatlan következményei lehetnek a világ édesvízi tartalékainak 20 százalékával bíró Nagy-tavak ökológiai rendszerére nézve.
Az ügynek persze politikai felhangjai is vannak. Az öt évvel ezelőtti hírek arról szóltak, Michigan akkori kormányzója, a republikánus Rick Snyder a hajós balesetet követően megállapodott a vezetéket üzemeltető kanadai Enbridge, amelyben a világ egyik legnagyobb ilyen profilú cége vállalta, hogy megóvja a csőrendszert a további károsodásoktól, illetve 500 millió dollárért épít egy új vezetéket a régi cső mellett a Mackinac-szoroson.
A megállapodást azonban elsodorta a 2020-as elnökválasztással egybekötött helyi kormányzóváltás. A republikánus riválisát váltó demokrata Gretchen Whitmer ugyanis nagy ellenzője a vezetékes kőolaj- és gázszállításoknak, így egy esetleg új vezeték építésének. Michigan új kormányzója ezért leállított minden munkálatot a két Nagy-tavat összekötő szorosban, egyúttal beleállt az 5-ös vezeték leállítását követelők, így a környezetkárosítás miatt a rendszer bezárása mellett kardoskodó helyi indián törzsek mögé.
Egyes környezetvédelmi hatástanulmányok szerint egy szivárgás esetén a legoptimálisabb forgatókönyv szerint is mintegy 700 kilométeres partszakasz szennyeződhetne súlyosan, ám a pesszimistább becslések 25 ezer hordónyi olaj kiömlése esetén mintegy 1000 kilométeres partszakaszi károkkal kalkulálnak.
A kanadai Enbridge azonban magasról tett az új kormányzó felszólítására, nem mondott le az új rendszer kiépítésére tett erőfeszítéseiről, és végeláthatatlan bírósági huzavonába kezdett az amerikai szövetségi állam kormányzatával. Az új vezeték építésére vonatkozó engedélyek, valamint a biztonsági és környezeti hatásvizsgálat elvégzése – amelynek befejezése évekig tart – még továbbra is folyamatban van.
A vezeték leállítása egy az Egyesült Államok és Kanada között érvényben lévő 1977-es egyezmény miatt sem egyszerű. A tranzitvezetékekre vonatkozó szerződés biztosítja, hogy a kőolaj mindaddig áramolhat a két ország között, amíg az érintett csővezetékek megfelelnek a különféle szabályoknak és előírásoknak. A kérdés, hogy vajon az 5-ös vezeték jelen formájában megfelel-e ennek? Az egyezmény ugyanis leszögezi, ennek híján a bíróság kikényszerítheti a problémás csővezetékek leállítását. Ugyan élete során a csőrendszerből a szárazföldi szakaszain több mint 2,5 millió liter olaj ömlött ki, az Enbridge állítja, hogy a Mackinac-szorost átszelő szakasz „kitűnő állapotban van, és soha nem tapasztaltak ott szivárgást”.
A kanadai kormány és a vezetéket működtető cég azt is állítja, amennyiben leállna a vezeték, a súlyos gazdasági következménnyel járna a határ mindkét oldalán, és emberek ezreinek a munkája kerülhetne veszélybe.
Kérdés persze az is, hogy a washingtoni kormányzat tervez-e bármit lépni? Noha a Biden-adminisztráció meglebegtette, hogy akár lehetővé teszik az alagútprojekt jelenlegi környezetvédelmi előírásainak felülvizsgálatát, ám több elemző intézet is úgy véli: annak ellenére, hogy az új vezeték létesítése nem passzol Joe Biden és kormányzatának zöldenergia terén tett vállalásaival, az Ukrajna orosz inváziójával kibontakozó energiaválság közepette nem fognak betenni a projektnek. Ahogy a kanadai Macdonald-Laurier Intézet vezető elemzője, Heather Exner-Pirot szerint jelen helyzetben az is valószínűtlen, hogy Biden elnök engedélyezné az 5-ös vezeték leállítását.
