Ki tudja-e váltani Európa az orosz földgázt? – tették fel a kérdést Holoda Attila korábbi energetikáért felelős helyettes államtitkárnak a Spirit FM Aktuál című műsorában. Az energiaszakértő szerint nyilvánvalóan van rá esély, hiszen gondoljunk csak bele, nem volt mindig ilyen magas a kiszolgáltatottsági mérték. Korábban „sokkal egészségesebb” egyensúlyi helyzet volt, 30-30-30 százalék volt az arány a különböző gázforrások között: ezek az orosz, az Északi-tengeri területekről származó, illetve az egyéb területekről, köztük Észak-Afrikából, Algériából, Líbiából érkező földgáz, valamint az egyéb cseppfolyós gáz-beszállítás.
Ezzel szemben jelenleg az európai gázimport 40-42 százalékát Oroszország adja. „Egy kicsit elaludtak az európai döntéshozók és kereskedők is, és elhitték, hogy Oroszország megbízható kereskedőnek számít a földgázpiacon. És szépen lassan azzal, hogy vezetékes földgáz-kapcsolatokat építettek ki, és új vezetékeket hoztak létre – köztük a vitatott Északi Áramlat II-t is –, elérték ezt a 40-42 százalékot” – foglalta össze.
A szakértő kiemelte, az oroszok hajlandók voltak ebbe a beruházásba komoly pénzeket befektetni, egy-egy ilyen vezeték ára ugyanis vetekszik egy paksi beruházás árával is: 10-11 milliárdba került például az Északi Áramlat II.
Holoda Attila hozzátette: az európai döntéshozók nem is olyan régen még azt gondolták, hogy ezt elegendő egy normális kereskedelmi ügylettel szabályozni – ez mostanra nyilvánvalóan hamisnak bizonyult.
Az európai országok most megpróbálják csökkenteni ezt a függőséget. – Ehhez pedig megkeresnek minden lehetőséget, többek között az LNG-beszállítókat is. Ennek azonban megvannak a fizikai korlátai, hiszen jelenleg Európában összesen 29 darab LNG-lefejtő van, és ugyebár ezektől meg kell legyen a csővezetéki kapcsolat is, hogy eljusson a fogyasztókhoz a földgáz” – jegyezte meg.
Úgy tudja, Oroszországból Európába évente nagyjából 200 milliárd köbméter földgáz érkezik, ezt pedig egyelőre nem igazán lehet teljes egészében cseppfolyós gázzal kiváltani. Ugyanakkor nem ért egyet azzal a kormányzati állásponttal, hogy évtizedekig is eltarthat az orosz energiától való függetlenedés, Holoda Attila szerint nem ennyire fekete-fehér a helyzet: akarat kérdése is, fel lehet gyorsítani ezeket a folyamatokat ennél sokkal jobban is.
Arra is rámutatott, hogy a 2011-es magyar energiastratégiának még az volt a jelmondata, hogy „függetlenedés az energiafüggőségtől”, ám az Orbán-kormány „gyakorlatilag eljátszotta ezt a 12 évet”.
A háborúról szóló percről percre közvetítésünket itt olvashatja!
