Jó esetben januárban tetőzhet az infláció, 25-26 százalékon – mondta a Magyar Hangnak az ING vezető elemzője. Virovácz Péter szerint a benzinárstop eltörlése két százalékkal dobhatja meg az inflációs mutatót ahhoz képest, mint ha fennmaradt volna a rögzített ár. A szakértők egyetértenek abban, hogy csupán jegybanki eszközökkel nem kezelhető az infláció, a költségvetési kiadások csökkentésére lenne szükség – Róna Péter közgazdász viszont úgy látja: a kormány a jegybankra hárítaná az inflációs sokk teljes felelősségét. Erre utal szerinte, hogy a kormány csütörtök esti rendeletével „kiiktatta” a költségvetés elfogadásának folyamatából a Költségvetési Tanácsot.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) novemberre 22,5 százalékos inflációt jelzett, ami huszonhat éves hazai rekord, és a legmagasabb is lehet az Európai Unióban. Ráadásul ebben az adatban a benzinársapka megszüntetése még nem is éreztette hatását. A hírre a forint is gyengülésbe kezdett: csütörtök reggeli nyolc óra előtti 410-es árfolyamhoz képest tíz után már 415 felett volt az euróárfolyam. A forint október vége óta nem volt ennyire gyenge.
A helyzetet nehezítik a Magyar Nemzeti Bank és a kormány közötti konfliktusok is. A szakértők egyetértenek abban, hogy a Magyarországot érő inflációs sokkot pusztán a monetáris politika eszközeivel nem lehet kezelni: – Azzal, hogy ilyen az élelmiszeráremelkedés és mennek fel a nyersanyagárak, a jegybank nem tud mit kezdeni. Az inflációs sokk jelentős része sajnos a monetáris politika hatókörén kívül van – mondta Virovácz Péter arról, hogy mennyiben tudna hozzájárulnia jegybank a kérdés kezeléséhez.
Az inflációnak egy természetes ellensége van
– A jelenlegi helyzetet egy dologgal lehet érdemben kezelni, a gazdaság hűtésével. Ehhez arra lenne szükség, hogy minden szereplő, a jegybank és a kormány is ebbe az irányba haladojon – véli a szakértő. Virovácz szerint ehhez akár azt is el kellene fogadni, hogy a magyar gazdaság recesszióba süllyed: – Vissza kell fogni a fogyasztást és a beruházást. Addig, amíg a gazdaságpolitika ösztönzi a beruházásokat, amíg pörgetjük a gazdaságot, hitelprogramokat hozunk létre, sapkázzuk a kamatokat, célzottan támogatjuk a gazdasági szereplőket, ellene dolgozunk azoknak a piaci törvényszerűségeknek, amelyek az inflációt fékeznék. Az inflációnak egy természetes ellensége van, a gazdasági visszaesés, de ennek politikai ára van – mondta Virovácz Péter.
Róna Péter úgy értelmezi a kormány lépéseit, hogy a kormány az infláció kezelésének teljes felelősségét a jegybankra hárítaná. Egy csütörtök este kiadott veszélyhelyzeti kormányendelet szerint a kormánynak nem kell az Országgyűlés elé vinni a 2023-as költségvetést, szinte bármikor változtathat a költségvetésen. A rendelet szerint „nem kell alkalmazni az államháztartási törvénynek a központi költségvetés előkészítésére, szerkezetére, tartalmára vonatkozó rendelkezéseit”.
Róna Péter szerint ezzel a lépéssel a kormánynak az lehet a célja, hogy kiiktassa a folyamatból a Költségvetési Tanácsot, amelynek a jóváhagyása szükséges a költségvetés elfogadásához, azt megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek. A Költségvetési Tanácsnak pedig tagja Matolcsy György jegybankelnök is, aki ilyen módon befolyást tudna gyakorolni a költségvetési politikára, így a költségvetési hiány csökkentésére, a kiadások visszafogására ösztökélhette volna a kormányt. Róna Péter szerint ez annak a jele, hogy a kormány az infláció kezelésének teljes felelősségét a jegybankra hárítaná – szerinte ez lehet az oka a Magyar Nemzeti Bank és a kormány közötti konfliktusnak, amely a napokban odáig eszkalálódott, hogy Matolcsy György súlyos kritikákat fogalmazott meg a kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatban. A jegybank ugyanakkor önmagában Róna Péter szerint sem lehet képes arra, hogy visszafogja az inflációt.
– Az az elképzelés, hogy kizárólag a monetáris politika lenne felelős a pénz értékőrzéséért, valójában tévedés, mert az inflációs folyamatokat a költségvetés és az államháztartás is jelentősen befolyásolja. Ahhoz hogy ebből a veszélyes helyzetből kikerüljünk, sürgősen együttműködésre lenne szükség a fiskális és a monetáris politika között – mondta a Magyar Hangnak a közgazdász, aki szerint arra lenne szükség, hogy a szereplők együttműködve kidolgozzanak egy tervet arról, hogy mit vállal a monetáris politika, és mit vállal a költségvetés az infláció visszaszorítása érdekében. Úgy véli: a költségvetésnek az egyensúly irányába mutató lépéseket kellene tennie, lemondva olyan költséges beruházásokról, amelyektől nem várható kézzelfogható bevétel, mint például a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése. Szerinte hosszú távú beruházásokra sincs szükség ebben a helyzetben. Véleménye szerint az ársapkákat is el kellene törölni, és helyette célzottan kellene támogatni a rászorulókat.
Nincs összhang a jegybank és a kormány között
Arra már a kormány is utalt, hogy a benzinárstop eltörlése növelni fogja az inflációt. – Ha másfél hónapon át a jelenlegi szinten marad az üzemanyagár, az két százalékkal dobja meg az inflációs mutatót ahhoz képest, mintha fennmaradt volna a benzinárstop – mondta az előrejelzésekről a a Magyar Hangnak Virovácz Péter. Az ING vezető elemzője szerint a benzinárstop eltörlésének hatása két hónapon keresztül gyűrűzik majd be, kétharmada a decemberi, teljes egésze pedig a januári inflációs adatban jelenik majd meg.
A benzin piaci ára elmondása szerint akár hetek alatt 10-50 forintot mozoghat felfelé vagy lefelé, ez befolyásolhatja a fenti előrejelzést. Ez a forintárfolyam és az olajár ingadozásának hatása, ami manapság igen sokat ugrál. Nagyságrendileg így a benzinárstop kivezetésének hatására 1,5-2,5 százalék között emelkedhet az infláció. A forint árfolyamának mostani gyengüléséről viszont azt mondta: az átmeneti lehet, és csak tartós, 5 százalék körüli árfolyamgyengülésnek lenne érdemi hatása az inflációra, és ez a hatás is 3-6 hónapos időtávban jelentkezne.
Az infláció Virovácz elmondása szerint jó esetben januárban, rosszabb esetben március-áprilisban tetőzhet Magyarországon, de nagy valószínűséggel az első negyedévben éri el tetőpontját, és 25-26 százalékra mehet fel. Róna Péter nem bocsátkozott konkrét jóslatokba, szerinte az infláció alakulását nagyon nehéz előre jelezni, részben külső tényezők, részben a belföldi helyzet – többek között a költségvetés és a monetáris politika között fokozódó ellentét és az ársapkák – miatt. A közgazdász elhúzódó, magas inflációt tart valószínűnek. – 17 -18 százalékos infláció várható jövőre a jelenlegi körülmények alapján, és nem látom, hogy 2024-ben ez miért kezdene el csökkenni – mondta a Magyar Hangnak.
A magyar infáció az Európai Unió élmezőnyében van, különösen az élelmiszerinfláció területén, amelyhez a szakértő elmondása szerint sok tényező járul hozzá, amelyek közül csak az egyik a magas élelmiszerimport és a forint gyengülése - Az okok közé tartozik az aszály is: idén az elmúlt évtizedek egyik legrosszabb mezőgazdasági teljesítményét látjuk, a második negyedévben harmadával esett vissza a mezőgazdasági termelés. Az ágazat hatékonysága sem jó, összehasonlítva nyugati, vagy akár más kelet-közép-európai országokkal több energia, emberi erőforrás és tőke kell egységnyi termeléshez, és manapság ezek mind drágák – magyarázta lapunknak Virovácz Péter. Hozzátette: a kiskereskedők a különadókat egyre inkább áthárították a fogyasztókra, ez is hozzáadódott az élelmiszerár emelkedéséhez.
