A magyar gazdaság kilátásai bizonytalanok, de a monetáris- és fiskális politikák szigorítása jó irány. Ennek és a külső tényezőknek a hatására az infláció és a fizetési mérleghiány jövőre jelentősen mérséklődhet, de azért még bőven van teendő – ezek közül a legfontosabb, hogy a kormány által bevezetett árszabályozási intézkedéseken lazítani kell – írja az IMF az évente esedékes 4-es cikk szerinti felülvizsgálata után kiadott közleményében, amelyet a Portfolió ismertet.
Miközben a gazdaság kilábalóban volt a koronavírus-válságból, sokkok sorozata és a kormány laza fiskális politikája 20 százalék fölé lökték az inflációt, és nagy hiányhoz vezettek a fizetési mérlegben – írja a Nemzetközi Valutaalap. A jegybank 2021 júniusától kezdődően jelentős szigorítással reagált (vagyis kamatemelési ciklusba kezdett), ezt a lépést az IMF megfelelőnek ítéli, a kormány pedig 2023-ra ambiciózus költségvetési kiigazítást tervez.
Szigorú és következetes intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy csökkenjen a költségvetés és a fizetési mérleg hiánya, az államadósság szintje – figyelmeztet a jelentés.
Majd hozzáteszik: az energiával kapcsolatos és egyéb árplafonokat lazítani kell az energiatakarékosság elősegítése, az import csökkentése és a kapcsolódó költségvetési költségek csökkentése érdekében.
Mindeközben jól célzott támogatásokra van szükség a sebezhető társadalmi csoportok megélhetési költségei növekedése okozta hatások enyhítésére.
Az IMF arra számít, hogy 2023 végére az infláció egy számjegyűre lassul, a fizetési mérleg hiánya pedig jelentősen csökken, de hangsúlyozzák, hogy sok a bizonytalanság mind a nemzetközi környezetet, mind a magyarországi intézkedéseket illetően.
Az IMF egy sor javaslatot is megfogalmaz a kormány számára a helyzet jobb kezeléséhez. Így az alap szerint az energia- és a bankszektorra kivetett átmeneti váratlan adókat a lejáratukkor meg kell szüntetni, mivel az utólagos adók a beruházások visszaszorításának kockázatával járnak, és meghosszabbításuk alááshatja az adópolitika hitelességét. Szerintük a nemrégiben megemelt pénzügyi tranzakciós adó torzító hatású.
Az IMF szerint kerülni kell az árplafonokat is, mivel hozzájárulnak a gazdasági egyensúlytalanságok kialakulásához, ellenben az infláció leküzdésére nem alkalmasak.
„Az egyes termékekre vonatkozó árplafonok miatt mesterségesen alacsony árak hiányhoz vezethetnek, az inflációt más árukra terelik át, csökkentik a beszállítók árrését, és aránytalanul előnyösek lehetnek a magasabb jövedelmű csoportok számára. Az üzemanyagok árplafonja az üzemanyagok iránti kereslet megugrását eredményezte, ami növelte az importot. A kiválasztott élelmiszerekre vonatkozó árplafon nem volt hatékony az élelmiszer-infláció - amely jelenleg a legmagasabb az EU-ban - megfékezésében, mivel a forgalmazók más élelmiszerek árát emelték” – szögezte le a szervezet, amit magyar közgazdászok is már régóta ismételgetnek.
Végül még azt javasolják, hogy a kamatstopokat nem szabad a jelenlegi lejáratuk után meghosszabbítani, mivel ezek visszatartják a körültekintő hitelkeresletet, és nem célzott módon támogatják a hitelfelvevőket.
A Magyar Nemzeti Bank is ismertette az IMF közleményében nyilvánosságra hozott főbb gazdaságpolitikai megállapításokat. Kiemelték azt a részt, hogy a gazdasági egyensúlyok helyreállítása érdekében összehangolt és szigorú költségvetési és monetáris politikára van szükség. Ennek megfelel a 2023-ra kitűzött GDP-arányosan 3,5 százalékos költségvetési hiánycél, amely hozzájárul ahhoz, hogy az államadósság-ráta csökkenő pályán maradjon, azonban az IMF szakértői felhívták a figyelmet a hiánycsökkentés szerkezetének fontosságára.
Az IMF előrejelzése szerint a gazdasági növekedés 2022-ben 5 százalék körülire várható, amelyet 2023-ban lassulás követ.
A jegybank közleménye szerint a delegáció egyetért azzal, hogy az infláció elleni küzdelem során célzott beavatkozásokra van szükség, emellett azonban az ársapkák felülvizsgálatát javasolják.
Az MNB végül arra is kitér, hogy az IMF Magyarországgal foglalkozó szakértői csapata csaknem kéthetes tárgyalássorozat során személyesen találkozott az MNB, a Pénzügyminisztérium, valamint több illetékes szaktárca képviselőivel. Egyeztetést folytattak a magánszektor – így a kereskedelmi bankok, az energetikai szektor, illetve iparági érdekképviseletek és szövetségek – és egyéb releváns hazai intézmények vezetőivel és szakértőivel.
