Zavaros viszonyok a nagy bajban lévő víziszárnyas-ágazatban

Zavaros viszonyok a nagy bajban lévő víziszárnyas-ágazatban

Egészséges libák egy Gödöllő közeli libafarmon 2017. január 23-án (Fotó: MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Egyre jobban szorítják a víziszárnyas-ágazatot az egekbe szökött takarmányárak és a madárinfluenza. A jelentős veszteségek is okai a Baromfi Termék Tanácson (BTT) belül működő két szervezet, a Magyar Lúd- és a Magyar Kacsaszövetségen belül kialakult feszültségnek. Ezek odáig vezettek, hogy a két szövetségben egyaránt elnöké választották a politikai botrányairól elhíresült Szabó Bálintot. A választást a BTT illegitimnek tartja.

A víziszárnyas-ágazat legnagyobb problémája, hogy ma szinte lehetetlen nyereségesen termelni a külső körülmények miatt – mondták egybehangzóan iparági forrásaink. A takarmány ára az egekbe szökött, amelyek egy termelő szerint 140 százalékkal drágultak az elmúlt évben. Mivel a takarmány jelentős része Ukrajnából érkezett, a háború miatt nem lehet számítani a mérséklődésre.

A koronavírus-járvány is nyomokat hagyott a szektoron, mivel a zár ideje alatt az éttermek, nagykereskedők vásárlási igénye visszaesett. A madárinfluenza pedig az utóbbi évek állandó fenyegetésévé vált. Ősszel és tavasszal – a költöző madarak vándorlásakor – ahol felüti fejét a kór, százezerszámra kell leölni egy-egy telep állományát. Május elején Szabolcsban, előtte Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében pusztított, utóbbiakban a legnagyobb a kár. Ez minden esetben jelentős veszteséget okoz az állattartóknak. Ezek a hatások egymás után, sőt egyszerre is sújtanak, emiatt az ellehetetlenüléstől való félelem miatt fújtak riadót a dél-magyarországi termelők februárban.

A termelők egy csoportja azt kifogásolta, hogy visszatartják a 12 milliárd forintos állami állatjóléti támogatás egy részét, emellett a hatékony érdekképviseletet és szövetségi tisztújítást követeltek. Ekkor a Magyar Nemzet néven megjelenő kormánypárti lap még politikai tőkecsiholást emlegetve zavarkeltésnek nevezte a követeléseket. Három nappal később azonban Nagy István agrárminiszter a hivatalos útját megszakítva vett részt a szervezkedő gazdák tüntetésén, amelyet a kacsaszövetséget akkor vezető Kiss István lakóhelyére, Mélykútra hirdettek meg. A miniszter végül 1,9 milliárd forint rendkívüli állami támogatás bejelentésével igyekezett hűteni a kedélyeket a választás előtt.

Ezen a demonstráción tűnt fel a gazdák képviselőjeként a szegedi Szabó Bálint jogász, aki a Szeviép-ügybeni fellépésével és politikai botrányok révén vált ismertté. Tavaly például azt állította, hogy elrabolták, miután egy szál alsónadrágban találták meg az M43-as autópályánál.

Mindenesetre a tüntetők elérték a több száz tagú kacsa- és a libaszövetség vezetőinek távozását. A tisztújító közgyűlésre május elején gyűltek össze a tagok Kiskunfélegyházán, az ülés azonban botrányba fulladt. Úgy tudjuk, a levezető elnök személyéről sem sikerült egységre jutni, így Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács igazgatója bezártnak nyilvánította az ülést, távozása után pedig a gazdák jó része is elhagyta a helyszínt. A maradtak választották meg mind a liba-, mind a kacsaszövetség élére Szabó Bálintot.

Csorba akkor a Baon.hu portálnak azt mondta: egy, az ágazatban soha nem tevékenykedő jogász felhergelte azokat a termelőket, akik amúgy is nagyon nehéz helyzetben vannak, így a közgyűlést nem tudták szabályszerűen lebonyolítani.

Az érdekképviseleti szervezetként működő terméktanács közleményben illegitimnek minősítette „az eseményt”, egyúttal elhatárolódott Szabó Bálinttól, akit a BTT valamennyi rendezvényén nemkívánatos személynek nyilvánított. Tudatták azt is, hogy a szervezet jogi lépéseket indított, a bíróság jogerős döntéséig elhatárolódott a megválasztott személyektől. Lapunknak a BTT-nél azt mondták: a Kiskunfélegyházán történteket nem tartják szakmai kérdésnek. A jelek szerint azonban a BTT nem élt (egyelőre) keresettel az ügyben. A Fővárosi Törvényszék ugyanis kérdésünkre azt közölte, hogy a bíróságnak „nincs hivatalos tudomása a BTT és a tagszervezetek közötti peres eljárásról”. (Emiatt ismét kerestük a tanácsot, de nem reagáltak).

Az 1,9 milliárd forintos rendkívüli állami támogatás felhasználása körül azonban több termelő szerint visszaélés gyanúja vetődött fel. Ezt megerősítette lapunknak a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség is, amely szerint kisebb kárt okozó csalás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indult eljárás.

Az Agrárszektor.hu szerint egyes termelők szerint a Szabó Bálint által vezetett Likvid Kontroll Kft. úgy tüntette fel a tevékenységét több állásfoglalásában, hogy a többletpénzek tényleges kifizetéséhez szükség van a cég közbenjárására, holott a plusztámogatásokat a Magyar Államkincstár a bejáratott eljárásrend és az adatbázis alapján automatikusan utalta ki. Emellett a kiosztott támogatáshoz kapcsolódóan 10 százalékos sikerdíj kéréséről is írtak. A Baromfi Termék Tanácstól telefonon azt mondták, az elindult rendőrségi nyomozást nem kívánják kommentálni. Kerestük az Agrárminisztériumot is az álláspontjukat kérve az érdekképviseletnél kialakult helyzetről és a nyomozásról, de lapzártánkig nem válaszoltak.

A liba- és kacsaszövetség elnökeként fellépő Szabó Bálint a Likvid Kontroll Kft. közösségi oldalán péntekre Kiskunmajsára szervez félpályás útlezárással járó tüntetést a víziszárnyas-ágazat helyzete miatt. Szabó szerint ezt a térséget sújtja leginkább a madárinfluenza. A tüntetésre meghívták a terméktanács és a minisztérium képviselőit is.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/22. számában jelent meg május 27-én.