Régészeti kincseket rejt a Budapest-Belgrád vasútvonal nyomvonala

Régészeti kincseket rejt a Budapest-Belgrád vasútvonal nyomvonala

Szarmata település maradványaira bukkantak Kishegyes környékén. (Fotó: Sárközi István Facebook-oldala)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Szarmata település nyomait találták meg régészek a vajdasági Kishegyes közelében, a Budapest-Belgrád-vasútvonal nyomvonalán – adja hírül az MTI.

Szűcs Balázs, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója a szabadkai Pannon Rádióban pénteken kiemelte, korábbi vizsgálatok, valamint a korszerű műszerek segítségével már kimutatták, hogy mely területeken lehetnek régészeti lelőhelyek, így amikor elkezdődött a gyorsvasút építése, számítottak arra, hogy a munkálatok során feltárnak valamit. Mára kiderült, hogy ókori település lehetett a mai Kishegyes határában.

Hozzátette: a téli időszakban általában nem végeznek feltárási munkát, most viszont egyrészt sürget az idő a vasút építése miatt, másrészt pedig az időjárási körülmények is kedvezőek, így a régészek hatékonyan tudják végezni a munkájukat.

A munkálatok jól zajlanak, a talaj felső rétegét már eltávolították, drónfelvételeken már szépen kirajzolódnak a különböző építmények, árkok, kemencék körvonalai, és ezekből már az is feltételezhető, hogy egy i.sz. 1. és 5. század közötti szarmata településről lehet szó – magyarázta Szűcs Balázs. Hozzátette, hogy a leletek pontos származási idejének a meghatározását a következő fázisban végzik, amikor ki is ássák, megvizsgálják, rendszerezik, majd kiállítják őket. 

A nomád életmódot folytató szarmaták az i.sz. első században érkezhettek Keletről a Kárpát-medence területére, ahol végül letelepedtek, néhány évszázad után pedig összeolvadtak az itt élő többi néppel.

Lapunk is sokszor írt arról, hogy a Budapest és Belgrád közötti vasúti szakasz korszerűsítése a drága és értelmetlen vasúti fejlesztések sorába tartozik, amelyet főleg kínai hitelből építenek kínai cégek, ám a számlát a végén a magyar és a szerb adófizetők állják. Összesen 334 kilométerről van szó, ebből 161 kilométer (Ferencváros és Kelebia között) jut Magyarországra. A meglévő mellé egy új sínpárt építenek, villamosítják a vonalat, és alkalmassá teszik a pályát arra, hogy 160 kilométer/órával haladhassanak a vonatok.

A teljes projekt körülbelül 750 milliárd forintot emészt fel. A beruházás megtérülése kapcsán sokféle szám látott napvilágot, az Investigate Europe újságírói által elvégzett oknyomozás szerint a vasútvonal 979 év alatt hozhatja be az árát. Van olyan kalkuláció, amely 2400 évre tette a megtérülést, de akad olyan is, amelyik „csak" 131 évre.