Mintegy 3500 éves, hettita padlómozaikra bukkantak régészek Közép-Törökországban, az Ankarától keletre fekvő Yozgat tartományban – jelentette a francia AFP hírügynökség. Az Anatóliai-fennsíkon található Usakli Höyük egy izgalmas lelőhely, amelyet a Kr. e. III. évezredtől laktak, és jelentős települése volt a késő bronzkor talán legkeményebb harcosainak számító hettitáknak. A területet 2008 óta ássák török, olasz és francia kutatók.
A most talált, Kr. e. 1500 körülre keltezett mozaik jelentősége abban rejlik, hogy mintegy 700 évvel megelőzi az ókori görögök legrégebbi mozaikjait, így a kutatók szerint a mediterrán térség mozaikjainak egyik őse került elő. „A kifinomultabb mozaikok klasszikus korszakának elődje; ez egyfajta első kísérlet lehetett” – véli a leletről az ásatás vezetője. Anacleto D'Agostino szerint egy izgalmas genezisre bukkantak: 3500 éve az emberek először érezték úgy, hogy szükség lenne geometriai mintákra, és mást kell alkotniuk, mint egy egyszerű burkolat. „Talán egy zsenivel van dolgunk? Talán nem. Talán egy pap kérte, hogy »építsetek egy padlót«, a mesterember pedig úgy döntött, hogy valami furcsát csinál” – adott háttértörténetet a lelethez az ásatás vezetője.
A közép-törökországi Usakli Höyük lelőhely D-jelű, hettita zónájában talált 3500 éves padlómozaik (Fotó: Usakli Höyük Archaeological Project)
A mozaik a Kerkenes hegységgel szemben egy templom padlóját díszítette, amelyet a hettiták a viharistenük, Teszub tiszteletére emeltek. Az eredetileg a mitannibeli hurrik ég- és viharistenéből eredő Teszub az ókori görögök Zeuszának felelt meg.
Az egyre több előbukkanó leletre alapozva a kutatók közben mind inkább úgy hiszik, Usakli Höyük a harci kocsijairól híres ókori hettiták eddig be nem azonosított, sokáig elveszettnek hitt települése, Cippalanda lehetett. Noha a viharisten tiszteletének jelentős helye, és gyakran említik a várost a hettita táblákban, Cippalanda pontos helye továbbra is rejtély. A régészek a mostani ásatási szezonban egy impozáns palota maradványaira, valamint jelentős mennyiségű luxuskerámiára és üvegárúra bukkantak. Hogy Usakli Höyük jelentős hely lehetett azt jól mutatja az is, hogy az itteni építkezésekhez Libanonból szállították a cédrusfát.
D'Agostino szerint a kutatók között mára egyetértés van annak kapcsán, hogy két területre szűkíthető Cippalanda helye, a nem rég előkerült anyag pedig tovább emeli Usakli Höyük esélyeit. „Csak egy végső bizonyítékra lenne szükségünk: egy feliratos táblára a lelőhelyről, amely a város nevét említi” – véli a szakember.
A jelenlegi ismeretek szerint a területet a vaskor elejéig lakták, aztán a többi hettita lelőhellyel együtt elnyelte a feledés jótékony homálya. Hogy miért hanyatlott le a város, arról egyelőre csak hipotézisek léteznek. De egyesek úgy vélik, hogy egy korabeli klímaváltozás társadalmi nyugtalansággal jár együtt, és ez okozhatta a telep vesztét.
A hettiták kutatása sokáig nem volt előtérben. Az 1930-as években azonban miután a modern török állam megalapítója, Kemal Atatürk a törökök közvetlen leszármazottjaiként hivatkozott a hettitákra, hamar az érdeklődés középpontjába kerültek; noha a közvetlen leszármazást a mai napig nem sikerült minden kétséget kizárólag igazolni.
Az ásatási csapat egyébként egy kísérletében újjáélesztette a hettita kulináris hagyományokat, és ősi recepteket próbált ki korabeli technikával és agyaggal készített kerámiák segítségével.
– A hettita kerámiamásolatokat a faluban talált agyagból készítettük, majd datolyát és kenyeret sütöttünk velük, ahogy annak idején hettiták csinálták – mesélte az ásatás társvezetője, Valentina Orsi, aki szerint az ételek nagyon finomra sikeredtek.
Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie! A Tudomány rovatunk cikkeiért pedig ide kattintson!
