„Építkezhet” akármennyiből Mészáros Lőrinc, „vásárolhatnak” akármennyi kastélyt, ingatlant, tévét, lapot a NER-lovagok: egyik sem lesz annyira látványosan elrettentő, mint a kardlapozó lovas rendőrök, vagy a kilőtt szemű tüntetők. Igen, a felcsúti stadion alapjaihoz Balatonőszödről jött a beton.
Koffein
A jelenlegi hatalom már nem is kér kritikus bizalmat a társadalomtól: híveitől kritikátlan támogatást vár, és tesz róla, hogy ellenfelei ne érezzék otthon magukat a Nemzeti Együttműködés Rendszerében.
Teljesen nyilvánvaló, hogy ez a mostani kormányzati döntés is csupán egyetlen lépés Orbán pávatáncában. Most éppen a brüsszeli pofonok elől sasszézik egyet balra.
A kormány megtalálta a legújabb önszórakoztatását, a hivatalos nemváltoztatás ellehetetlenítését. Ezen senki nem nyer, viszont tovább nehezítik magyar állampolgárok életét.
Pont az derül ebből a sztoriból, hogy tulajdonképpen nem is volt itt semmi változás.
Nem egyértelműek a szabályok, és az operatív törzsnek sem sikerült világossá tennie őket. A kormányrendelet most már aránytalanul korlátozza a magánéletet.
A járvány nyomában járó gazdasági válság jóval több egzisztenciát roppantott meg, mint ahány ember szervezetét a koronavírus megfertőzte.
Külföldről, külső szemlélőként csak a felszínt látva nem tűnik olyan tragikusnak a magyarországi helyzet, mint amilyen valójában. Hiszen mit látnak kívülről?
Még csak az kéne, hogy bármilyen ürüggyel, akár a régiók Európája gondolat jegyében, csorbát szenvedjen az orbáni szuverenitás! A tűzzel játszanak ezek a székelyek!
Igazán vidéken kél el a segítség, amely a városból érkezik. Történik mindez abban az országban, ahol tíz esztendeje ural mindent a „vidék pártja”.
Milyen újabb korlátozások lesznek, amikre már azt feleljük, hogy ezt nem? Mennyivel tolódott ki az elmúlt hónapokban a nyugati ember tűréshatára, közelítve ahhoz, amibe egy kínai belenyugszik, mert tudja, hogy semmit nem tehet?
Így álltunk tehát a koronavírus-járvány harmadik hónapjában. A kormány a Facebookon, az ellenzék a hátsó udvarban, a budapestiek otthon, a vidékiek pedig az újranyitott teraszokon egy hideg fröccsel a kezükben.
Azt a miniszter és a főpolgármester is megérthetné: az itt élő milliókat nem a kommunikációs küzdelmük érdekli, hanem az, mikor kezdhetnek végre normálisabb keretek közt élni.
Az elmúlt napokban két olyan téma tartotta lázban a magyar nyilvánosság egy részét, amelyeket nyugodtan meg lehetne tárgyalni a koronavírus után is.
A koronavírus-járvány elleni hősies küzdelmünk kellős közepén, amikor felfegyverzett katonák járják az utcákat, egészen fura dolgokról dönt az Országgyűlés.