Szőcs Petra versein valóban végigrohanhatunk gyorsan is, ha épp úgy tartja kedvünk. De közben mégis érezzük: vissza kell térnünk az elejére.
Könyvesház
Minden, ami könyv és irodalom
A tudomány hét oszlopa nem hosszabb és nem rövidebb annál, mint amennyi ahhoz kell, hogy az érdeklődő olvasó még a jól ismert jelenségekről szóló fejezeteket olvasva is meghökkenjen kicsit.
Száznegyven éve született Jaroslav Hasek. Miért szeretünk annyira Svejk bőrébe bújni? És hogyan alakult a magyar fordítás sorsa?
A kritikus-esszéista Albert Pál néven vált ismertté, a francia irodalom értő elemzője volt.
Olyan tévképzeteket oszlat el a könyv, mint hogy agyunk kapacitásának csak tíz százalékát használjuk
Az élő agy című könyv általánosságban foglalkozik az agyműködéssel, de a vezérfonala a neurális plaszticitás, vagyis az agy felépítésének állandó, dinamikus átalakulása.
Könyvespolc rovatunkban ismert embereket kérdezünk, mit olvasnak. Ezúttal Cserna-Szabó András írót.
A generális talizmánja című regény a Rákóczi-szabadságharc időszakába repíti a szereplőkkel, Gittával és Áronnal együtt a tizenéves olvasókat.
Nemcsak gasztronómiai tévhitek nyomába erednek a Kakastaréj című könyv szerzői, de a magyar kulinária fejlődéstörténetének feldolgozására is kísérletet tesznek.
Kemény István Térey-ösztöndíjról, öncenzúráról és arról, miért nem tud magasról tenni a világra. Interjú!
A kamasz király udvarában című regény főhőse visszakerül a mohácsi csatát megelőző időszakba.
Szöllősi Mátyás könyvévben nosztalgia nélkül kénytelen szembesülni az olvasó a maga traumaélményeivel, és a megbocsátás vagy legalábbis a megértés lehetetlenségével, az élet újrakezdhetetlenségének tragédiájával.
A Kívülálló – ahogy mondani szokás – kemény regény. És nem is a keresetlen szókimondása nyomán. Hanem annak a narrációnak köszönhetően, amely által a főszereplő annyira közel kerül az olvasóhoz, hogy az óhatatlanul is előbbi bőrében fogja érezni magát.
Nagyon nehéz a különböző tudományterületek nagyságainak intelligenciáját összehasonlítani, így szinte lehetetlen kijelölni egy nemzet legzseniálisabb emberét. Pontosabban Magyarország esetében nem olyan nehéz ez: Neumann János volt az.
Kováts Eszter kötetéből egyértelműen kiderül, mennyire nem homogén jelenség a gender, fogalmazódjon meg épp vádként, vagy legyen szó konkrét gyakorlatról.
Mi is az a pankli? És kikre mondják, hogy balik? Hasonló, izgalmas kérdésekre is választ kaphatunk Kőrössi P. József legutóbbi naplókötetéből, az Ajusziból.