Száztíz évvel születése után elmondhatjuk, hogy a huszadik század egyik legfontosabb és legszimpatikusabb költőjének teljes megismerése és életművének integrálása még csak most kezdődik.
Könyvesház
Minden, ami könyv és irodalom
A Bombázómaffia című könyv arról szól, hogy az amerikai légierő tisztjei, illetve a hozzájuk csapódott csodabogarak, zsenik és mentális zavarban szenvedők hogyan tették a légierőt, azon belül a bombázókat a háború egyik legfontosabb csapásmérő erejévé.
Lucy Worsely brit történész új, Agatha Chrtistie-ről szóló életrajzi könyvében megpróbálja lerombolni az írónő eltűnését övező mítoszokat.
Mennyire provokatív egy holokausztregény, amelyben szóba kerül, hogy a megsemmisítő táborokba ellátogató zsidó fiatalok azt tárgyalják: ugyanezt kellene tenni az arabokkal is?
A most megjelent Ferencesek főztje nem klasszikus újraközlése egy fontos gasztrotörténeti forrásnak, hanem annak bemutatása, hogy a 330 évvel ezelőtti receptek miként válhatnak a mai konyha részévé.
Könyvespolc rovatunkban ismert embereket kérdezünk, mit olvasnak. Ezúttal Csunderlik Péter történészt.
Ismert embereket kérdezünk, mit olvasnak; ezútta: Bálint András Kossuth-díjas színész-rendezőt.
Nyáry Krisztián a cenzúrázott Shakespeare-ről, a gyermekvédelminek nevezett törvényről, a Lánchíd-vitáról és a Budapest Nagyregényről. Interjú!
Régen a felejtést a memóriaműködés hibájának tartották, de ma már tudják, hogy elengedhetetlen a normalitás megőrzése érdekében.
Az atomenergiával együtt a nukleáris biztonsági problémák is itt maradnak velünk, és mindig is velünk maradnak majd állandó veszélyforrásként.
Minőségi, gyorsan végigolvasható válogatás a Felhajtóerő. Olyasmi, ami mellé elférne a jövőben egy-két folytatás.
Aki irtózik a vértől, a belsőségektől, a szikétől és a hulláktól, annak nem ajánlható Richard Shepherd A halál hét kora című könyve, mindenki másnak viszont nagyon.
A minket körülvevő város mindennapi, felismerhető részleteihez kapcsolódó történetek kaptak helyet Zalka Csenge Virág új könyvében.
Werner Herzog regénye örök érvényű, nehéz kérdéseket tesz fel, méltó helye lehet a háborús irodalom jobbjai között.
Az egyik legismertebb amerikai szerző, Az út és a Nem vénnek való vidék írója 89 éves volt.