Amikor a jövőbeli olvasó először kezébe veszi majd Walter Isaacson A kódfejtő című könyvét, nagyon valószínű, hogy azonnal meglepően nehéz olvasmánynak fogja tartani. A könyv ugyanis a méretéhez képest kifejezetten súlyos, pontosan 1368 grammot nyom. Ezzel több mint kétszer olyan nehéz, mint a hasonló méretű és hasonlóan keménytáblás könyvek általában. A súly oka nyilván a használt papír, amely szokatlanul fényes, viszont színes fotókat lehet rajta megjeleníteni, amiből sok van a könyvben – talán indokolatlanul is sok, és nem mind tesz hozzá a szöveghez.
A könyv Jennifer Doudnáról szól, aki Emmanuelle Charpentier-vel együtt elnyerte a 2020-as kémiai Nobel-díjat a génszerkesztés felfedezéséért. A Nobel-díj több mint százéves történetében ők voltak mindössze a hatodik és a hetedik nő, akik elnyerték a kémiai díjat (az első kettő az idősebb és a fiatalabb Curie, Marie és Iréne voltak). A szerző, Walter Isaacson, talán a legelismertebb életrajzíró napjainkban. Sokszor ír kutatók életéről, jelent már meg könyve Einsteinről, Leonardo da Vinciről, de Steve Jobsról, Benjamin Franklinről és Henry Kissingerről is. Korábban a CNN igazgatója is volt, alig két hónappal a beiktatása után következett be a szeptember 11-i terrortámadás, így Isaacsonnak kellett a hírcsatornát vezetnie a története talán legfontosabb időszakában.
A kódfejtő felépítésén, történetvezetésén, stílusán jól érezhető, hogy Isaacson biztos kézzel, rutinosan kezeli az életrajzokat, bár aki azt várja a könyvtől, hogy regényszerűen belemerülős olvasmányélményt nyújt majd, azt zavarni fogják a szöveget egy-két oldalanként megtörő közcímek, amelyek funkciója és létjogosultsága megint csak kérdéses, és olyan érzést kelt, mintha egy hosszú újságcikket olvasna az ember. Bár Isaacson nem biológus, a szöveg szakmailag teljesen rendben van, ami az író alaposságát és a lektort dicséri (aki valószínűleg részben maga Doudna volt, hiszen egyértelmű, hogy a könyv vele szoros együttműködésben született.)
A cím sajnos teljes félreértés. Persze szöveghű fordítása az eredeti The Codebreakernek, de az egy szójáték akart lenni, a kódfejtésnek nem sok köze van ahhoz, amit Jennifer Doudna csinált. Sokkal jobb lett volna a kódtörő, hiszen arra akartak utálni az eredeti címben, hogy a Doudna és Charpentier által felfedezett génszerkesztés módszere elvágja, megtöri a genetikai kódot, és ott nagy precizitással apró (vagy akár nagyobb) változtatásokat végez benne. Az értelmezés kérdése, hogy Doudnáék felfedezték vagy feltalálták a génszerkesztést (vagy elterjedt nevén a CRISPR-Cas9 rendszert), hiszen a mechanizmust egy baktériumtól kölcsönözték, és így fejlesztették ki belőle a laborban használható eljárást. De természetesen nem ő fejtette meg a DNS-kód jelentését.
Doudna bevallása szerint egészen korán olvasta James Watson A kettős spirál című könyvét, amelyben a DNS szerkezetének felfedezését meséli el – vagy legalábbis annak egy számára tetsző változatát. Watson a könyvben gúnyos megjegyzéseket tesz Rosalind Franklinre (akiről sokan azt gondolják, hogy Watson és Crick ellopták az eredményeit, hogy aztán nélküle kapjanak Nobel-díjat). Doudna viszont ebből azt szűrte le, hogy ő is lehet olyan tudós, mint Franklin – és szerencsére ma már a Nobel-díjból sem hagyják ki a nőket.
A könyv végigvezet bennünket Doudna karrierjén, és a génszerkesztés felfedezésén, amelyet egymással egyszerre kollaborálva és versengve vittek véghez Emmanuelle Charpentier-vel. A módszer alapvetően változtatta meg a laboratóriumi precíziós génmódosítás lehetőségeit, és olyan hatékony, ami egyesek számára már ijesztő. A könyvben Isaacson sokat mereng – helyesen – az eljárás etikai vetületein is. Például, hogy megengedhető-e, hogy a szülők génszerkesztéssel átszabassák a születendő gyerekük szemszínét, vagy más módon avatkozzanak bele jellegzetességeibe. Összességében A kódfejtő alaposan, tisztességesen megírt, bár kicsit rutinmunkának tűnő könyv egy kiemelkedő tudósról, nem több, nem kevesebb ennél.
Walter Isaacson: A kódfejtő. Ford.: Kelemen László. Helikon Kiadó, 2021. 5999 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/10. számába jelent meg, 2022. március 4-én.
