Ezrek tüntettek Belgrádban a Szerbia és Koszovó közötti megállapodás ellen

Ezrek tüntettek Belgrádban a Szerbia és Koszovó közötti megállapodás ellen

A fegyverletételre nemet mondó transzparens visznek a Szerbia és Koszovó közötti viszony rendezésére kidolgozott francia-német terv ellen tüntetők Belgrádban 2023. március 17-én, a koszovói szerb kisebbség ellen koszovói albán szélsőségesek által végrehajtott támadás 19. évfordulóján. (MTI/EPA/Andrej Cukic)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Több ezren vonultak utcára péntek este Belgrádban, hogy a Szerbia és Koszovó közötti viszony rendezésére kidolgozott francia-német javaslat ellen tüntessenek.

Aleksandar Vucic szerb államfő és Albin Kurti koszovói miniszterelnök uniós meghívásra szombaton az észak-macedóniai Ohridban ül tárgyalóasztalhoz, hogy a 11 pontból álló javaslatban foglaltak részleteiről tárgyaljon. A javaslat egyik pontja szerint Szerbia a jövőben nem akadályozhatná Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe. Az egy nappal korábbi belgrádi tiltakozáson becslések szerint körülbelül négyezer ember vett részt, hogy felhívja a politikusok figyelmét arra, ne engedjenek a követeléseknek, és Belgrád ne ismerje el Koszovó függetlenségét.

Az ultranacionalista szervezetek által szervezett belgrádi tüntetésen a tömeg a „Nincs megadás” és „Nem adjuk Koszovót” felkiáltásokat skandálta, Milica Djurdjevic Stamenkovski, a Fogadalomtevők Szerb Pártjának elnöke pedig beszédében azt hangsúlyozta, hogy az uniós javaslat lehetővé teszi, hogy Koszovó Albániához csatlakozzon, és létrejöjjön az úgynevezett Nagy-Albánia, amely az elképzelések szerint a térség összes albán nemzetiségű emberének állama lenne.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandón elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Amennyiben Koszovó felvételt nyer a nemzetközi szervezetekbe – mert Szerbia nem lobbizhat a nagyhatalmaknál ez ellen – azzal Belgrád a gyakorlatban lehetővé tenné és elismerné, hogy Koszovót önálló államként kezeljék mindenhol.

Szerbia és Koszovó között 2013-ban kezdődött tárgyalássorozat uniós közvetítéssel, és noha a kapcsolat rendezése elősegítené mindkét ország európai integrációját, valós előrelépés azóta sem történt.

(MTI)

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.