A Backdoor (3ackd0or) – azaz hátsó ajtó – elnevezésű hekkercsoport közzétette és a brit székhelyű Iran International hírbloggal megosztotta azoknak a személyazonosságát, akik szerintük szeptember 13-án „nem megfelelő öltözéke miatt” letartóztatták a Teheránba családlátogatásra érkező kurd származású iráni Mahsza Aminit, akinek a halála miatt komoly tüntetéshullám indult Iránban, és immár világszerte.
A hekkerek szerint négy személyről, két férfiről és két nőről van szó. Az erkölcsrendész csoport fejeként egy 52 éves századost, Enajatollah Rafijeit nevezetek meg. Mellette a másik férfi ügynök egy 27 éves őrmester, Ali Hosnamvand lehetett. A portál beszámolója szerint a 36 éves Parasztu Szafari volt az a női ügynök, aki kiszúrta és úgy ítélte meg a 22 éves fiatal öltözködését, hogy nem megfelelő. A cikk szerint ő volt az, aki eldöntötte, vigyék be a lányt, hogy ott egy gyorstalpalót adjanak neki az iszlám női öltözködésből. A hekkerek szerint rajtuk kívül még egy nő volt a csoport tagja, a 27 éves Fatemeh Gorban-Hoszeini.
Ahogy arról korábban írtunk: a fiatal lányt a vádak szerint olyan brutálisan megverték az őrizet alatt, hogy szeptember 16-án belehalt sérüléseibe. Az iráni iszlám rezsim mindent tagad. Előbb azt állították, szívroham végzett vele az intézkedés során, utóbb pedig szerencsétlen balesetnek nevezték a történteket, majd az állami „hírtévé”, a Press Tv még egy idegsebészt is megszólaltatott, aki arról beszélt, hogy a fiatal lánynak agytumorja volt, és ennek következtében esett össze, majd halt meg.
Egy fiatal nő halála buktatja meg az iráni rezsimet?
Mahsza Amini meggyilkolása tiltakozáshullámot indított el, ami már átlépte az ország határait.
Hogy pontosan mi és hogyan történhetett, azt nagyon nehéz eldönteni. Még csütörtökön Mohamed-Bager Baktiar, az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) volt parancsnoka – aki e tisztségét az 1980-88-as iraki-iráni háború idején töltötte be – közzétett egy hangfájlt, amelyen az iráni törvényszéki orvostani szervezetben lévő egyik forrás alapján azt állítják, hogy Amini halálát egy „koponyára mért csapás” okozta. Az Iran International még nem sokkal a tragikus haláleset után közzétette a fiatal lány állítólagos koponya CT-felvételét, amely csonttörést, vérzést és agyödémát mutatott ki. Közben az iszlamista köztársasági propaganda és az országot Ruholláh Homeini ajatollah 1989-es halála óta irányító Ali Hámenei legfőbb vezető hívei próbálják elhitetni a közvéleménnyel, hogy Mahsza Amini halála nem úgy történt, ahogy azt a tüntetők előadják. Közben folyamatosan azt sulykolják, hogy a tüntetéseket külföldről pénzelik és szítják, és „milliós menetekről” mutogatnak képeket, amelyek állítólag a külföldről támogatott erőszakos demonstrációk elleni tiltakozásul szerveződtek.
Arról sincsenek pontos információk, hogy az elmúlt tizenhat nap alatt hányan vesztették életüket a tüntetések során. Egy friss becslés szerint legalább 150-en halhattak meg a hatalom és az ellene demonstrálók összecsapásaiban. A legvéresebb események szeptember 30-án a dél-keleti Záhedánban zajlottak le, ahol egyes információk szerint pénteken összesen 42-en veszthették életüket a félmilliós városban. A Forradalmi Gárdához közeli Tasznim hírportál szerint a halottak között van a helyi tartomány, Szisztán és Beludzsisztán IRCG-s hírszerző parancsnoka, és még legalább további három gárdista.
A tüntetések egyébként már korán átlépték Irán határait, a világ számos pontján, Berntől Los Angeles-ig megmozdulások voltak, amelyek során az iráni nők jogai mellett álltak ki. Még a katari labdarúgó világbajnokságra készülő, Európában turnézó iráni foci válogatott is szolidaritást vállalt.
Egyes vélemények szerint ugyan a mostani felindulás alapját Amini értelmetlen halála adta, ám az táplálja igazán, hogy az iráni nőknek, főleg a fiataloknak kezd nagyon elegük lenni, hogy az erkölcsrendészek bárhol és bármikor beléjük köthetnek az öltözködésük miatt. Ezért egyre-másra nyilvánosan égetik el a burkáikat a tüntetések alatt. Egyre több elemzés közben már arról ír, hogy az iráni iszlamista rezsim egyre kevésbé tud mit kezdeni a jellemzően 2000 és 2010 között született Z generáció tagjaival, akik közül már egyre kevesebben akarnak úgy élni, ahogy azt 1979-ben Homeini ajatollah megálmodta.
