A Backdoor (3ackd0or) – azaz hátsó ajtó – elnevezésű hekkercsoport közzétette és a brit székhelyű Iran International hírbloggal megosztotta azoknak a személyazonosságát, akik szerintük szeptember 13-án „nem megfelelő öltözéke miatt” letartóztatták a Teheránba családlátogatásra érkező kurd származású iráni Mahsza Aminit, akinek a halála miatt komoly tüntetéshullám indult Iránban, és immár világszerte.
A hekkerek szerint négy személyről, két férfiről és két nőről van szó. Az erkölcsrendész csoport fejeként egy 52 éves századost, Enajatollah Rafijeit nevezetek meg. Mellette a másik férfi ügynök egy 27 éves őrmester, Ali Hosnamvand lehetett. A portál beszámolója szerint a 36 éves Parasztu Szafari volt az a női ügynök, aki kiszúrta és úgy ítélte meg a 22 éves fiatal öltözködését, hogy nem megfelelő. A cikk szerint ő volt az, aki eldöntötte, vigyék be a lányt, hogy ott egy gyorstalpalót adjanak neki az iszlám női öltözködésből. A hekkerek szerint rajtuk kívül még egy nő volt a csoport tagja, a 27 éves Fatemeh Gorban-Hoszeini.
Ahogy arról korábban írtunk: a fiatal lányt a vádak szerint olyan brutálisan megverték az őrizet alatt, hogy szeptember 16-án belehalt sérüléseibe. Az iráni iszlám rezsim mindent tagad. Előbb azt állították, szívroham végzett vele az intézkedés során, utóbb pedig szerencsétlen balesetnek nevezték a történteket, majd az állami „hírtévé”, a Press Tv még egy idegsebészt is megszólaltatott, aki arról beszélt, hogy a fiatal lánynak agytumorja volt, és ennek következtében esett össze, majd halt meg.
Hogy pontosan mi és hogyan történhetett, azt nagyon nehéz eldönteni. Még csütörtökön Mohamed-Bager Baktiar, az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) volt parancsnoka – aki e tisztségét az 1980-88-as iraki-iráni háború idején töltötte be – közzétett egy hangfájlt, amelyen az iráni törvényszéki orvostani szervezetben lévő egyik forrás alapján azt állítják, hogy Amini halálát egy „koponyára mért csapás” okozta. Az Iran International még nem sokkal a tragikus haláleset után közzétette a fiatal lány állítólagos koponya CT-felvételét, amely csonttörést, vérzést és agyödémát mutatott ki. Közben az iszlamista köztársasági propaganda és az országot Ruholláh Homeini ajatollah 1989-es halála óta irányító Ali Hámenei legfőbb vezető hívei próbálják elhitetni a közvéleménnyel, hogy Mahsza Amini halála nem úgy történt, ahogy azt a tüntetők előadják. Közben folyamatosan azt sulykolják, hogy a tüntetéseket külföldről pénzelik és szítják, és „milliós menetekről” mutogatnak képeket, amelyek állítólag a külföldről támogatott erőszakos demonstrációk elleni tiltakozásul szerveződtek.
Arról sincsenek pontos információk, hogy az elmúlt tizenhat nap alatt hányan vesztették életüket a tüntetések során. Egy friss becslés szerint legalább 150-en halhattak meg a hatalom és az ellene demonstrálók összecsapásaiban. A legvéresebb események szeptember 30-án a dél-keleti Záhedánban zajlottak le, ahol egyes információk szerint pénteken összesen 42-en veszthették életüket a félmilliós városban. A Forradalmi Gárdához közeli Tasznim hírportál szerint a halottak között van a helyi tartomány, Szisztán és Beludzsisztán IRCG-s hírszerző parancsnoka, és még legalább további három gárdista.
A tüntetések egyébként már korán átlépték Irán határait, a világ számos pontján, Berntől Los Angeles-ig megmozdulások voltak, amelyek során az iráni nők jogai mellett álltak ki. Még a katari labdarúgó világbajnokságra készülő, Európában turnézó iráni foci válogatott is szolidaritást vállalt.
Egyes vélemények szerint ugyan a mostani felindulás alapját Amini értelmetlen halála adta, ám az táplálja igazán, hogy az iráni nőknek, főleg a fiataloknak kezd nagyon elegük lenni, hogy az erkölcsrendészek bárhol és bármikor beléjük köthetnek az öltözködésük miatt. Ezért egyre-másra nyilvánosan égetik el a burkáikat a tüntetések alatt. Egyre több elemzés közben már arról ír, hogy az iráni iszlamista rezsim egyre kevésbé tud mit kezdeni a jellemzően 2000 és 2010 között született Z generáció tagjaival, akik közül már egyre kevesebben akarnak úgy élni, ahogy azt 1979-ben Homeini ajatollah megálmodta.
