Ígéretesen működik az Oxfordban kifejlesztett koronavírus-vakcina

Ígéretesen működik az Oxfordban kifejlesztett koronavírus-vakcina

Az üres Oxfordi Egyetem 2020. március 25-én (Fotó: Karen Waserstein)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A BBC értesülése szerint az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett koronavírus vakcina biztonságosnak tűnik és immunválaszt vált ki. 1077 emberen végezték a klinikai vizsgálatot, és az eredmények azt mutatják, az injekció után az alany szervezete antitesteket és T-sejteket gyárt, amelyek képesek legyőzni a koronavírust.

A brit közszolgálati adó honlapja szerint az eredmények nagyon biztatóak, de azt még mindig korai kijelenteni, hogy kész lenne a védőoltás – a kísérletek mindenesetre folytatódnak. Az Egyesült Királyság bízik a készítményben, hiszen megrendelt 100 millió adagot belőle.

A ChAdOx1 nCoV-19 nevű oltást példátlan sebességgel fejlesztették ki. Olyan genetikailag módosított vírusból készül, amely a csimpánzok influenzás megbetegedését okozza. Ezt a vírust annyira legyengítették, hogy biztosan ne okozzon megbetegedést az embernél, és módosították, hogy hasonlítson a koronavírusra. Így a szervezet immunrendszere megtanulhatja, hogyan kell védekezni ellene, ha a szervezetbe kerül az igazi koronavírus.

A BBC szerint a legtöbb hatékony vakcina indukál mind antitestet, mind T-sejt választ, így a most kifejlesztett szer is hatékony lehet. A T-sejtek szintje a vakcinázást követően 14 nappal tetőztek, az ellenanyagszintek 28 nap után érték el a legmagasabb értéket a kísérleti alanyok szervezetében. A klinikai tesztek alapján készült tanulmány kimutatta, hogy az emberek kilencven százalékánál alakultak ki semlegesítő antitestek egy vakcina után. Tíz ember kapott két adagot, ott mindegyikük szervezete semlegesítő antitesteket állított elő. A védőoltás veszélyes mellékhatásokat nem okozott, de a vizsgálatban részt vevő alanyok hetven százalékánál jelentkezett láz vagy fejfájás.

Az Oxfordi Egyetem professzora, Sarah Gilbert a BBC-nek azt nyilatkozta: „Még sok tennivalónk van, mielőtt megerősíthetjük, hogy az oltásunk biztosan segít a Covid-19 világjárvány leküzdésében, ám ezek a korai eredmények ígéretesek.”

A kísérletek következő szakaszában az Egyesült Királyságban több mint tízezer ember vesz részt, de a tesztelést kiterjesztették az Egyesült Államokra (ahol 30 ezer ember kap az oltásból), Brazíliára (5 ezer kísérleti alany) és Dél Afrikára (2 ezer oltás), mert ezekben az országokban erősebben tombol a járvány és jobban lehet mérni a védőoltás hatékonyságát.

Felmerült annak is a lehetősége, hogy a vakcinát megkapó embereket utána szándékosan fertőzzenek meg koronavírussal, hogy mérni tudják a védőoltás hatékonyságát, de ez a módszer komoly etikai kérdéseket vet fel.

A BBC szerint lehetséges, hogy az új vakcina hatékonynak bizonyul és már az év vége előtt forgalomba kerül, azonban első körben nem lesz széles körben elérhető. Prioritást élveznek ugyanis az egészségügyi dolgozók, valamint azok az emberek, akiket életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt a veszélyeztetett csoportba tartoznak. Ha minden a terv szerint megy, a nagy többség számára az oltás valamikor a jövő év folyamán lesz elérhető.