A felderített illegális határátlépések száma a válságot megelőző szintre csökkent, és ez az általános csökkenő tendencia folytatódik. Ez az Unió és tagállamai külső migrációs politikájának köszönhető – szó szerint ez szerepel az EU-s állam- és kormányfők kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának záródokumentumában, amelyet valamennyi tagállami vezető egyetértésével fogadtak el, így Orbán Viktor is egyetértett a tartalmával.
Sőt, a dokumentumban az is olvasható, hogy az állam- és kormányfők további erőfeszítéseket sürgetnek többet között a közös európai menekültügyi rendszer kidolgozása érdekében, ez az a terület, amely a menekültek elosztására nézve tartalmaz egyfajta szolidaritási mechanizmust (menedékkérők elosztását), de csak akkor, ha egy tagállam nem bír el a rá nehezedő külső nyomással.
Ugyanakkor a közös álláspont azt is tartalmazza, hogy az illegális bevándorlás csökkenése éppen „a külső határok ellenőrzése, az embercsempészek elleni küzdelem, valamint a származási és tranzitországokkal folytatott, az elmúlt hónapokban intenzívebbé váló együttműködés” révén volt elérhető, tehát ebben a helyzetben nincs esélye annak, hogy menekülteket kellene befognia Magyarországnak. Mindezt annak fényében érdemes szemlélni, hogy a magyar kormány és sajtója folyamatosan azzal riogatott, hogy ezen a csúcstalálkozón a bevándorláspárti erők újabb rohamra indulnak.
Az igazság azonban az, hogy a migráció egy sokadrendű téma volt a mostani csúcson. Ennél fontosabb volt, hogy első ízben került ezen a szinten is napirendre a következő hétéves költségvetés kérdése. Ez Magyarországra nézve tartogat hátrányokat, a tervek szerint csökkenni fog a mezőgazdasági és strukturális alapok kerete, amelynek az egy főre jutó kifizetéseit tekintve a magyar költségvetés a legnagyobb kedvezményezettek között van.
Brüsszelben nincs lezárva az Elios-ügy | Magyar Hang
A Bizottság döntésénél figyelembe fogják venni az OLAF nyomozását és segítséget fog nyújtani az Európai Ügyészség is.
A magyar kormány számára rossz hír, hogy a javaslat lehetővé tenné a támogatások kifizetésének felfüggesztését, vagy törlését, ha egy tagállamban sérülnek a jogállami értékek. Mindezek miatt a magyar kormány már jelezte, hogy ebben a formában nem fogja támogatni a tervezetet, ezzel el lehet érni azt, hogy az EU-nak ne legyen hétéves keretköltségvetése. A viták lefolytatására körülbelül egy év áll rendelkezésre.
A brexit ügyében az EU megerősítette, az unió által már jóváhagyott kilépési feltételek újratárgyalására nincs lehetőség. Theresa May brit miniszterelnök biztosítékokat szeretett volna kapni arra, hogy az ír-északír határ ügyében elfogadott, átmeneti időre szóló megegyezésnek legyen 12 hónapos időbeli korlátja, ilyen ígéretet azonban nem vállalt az EU.
Túlélte az elmozdítását célzó szavazást a brit kormányfő | Magyar Hang
A kormányzó brit Konzervatív Párt parlamenti képviselői bizalmat szavaztak a jelenlegi miniszterelnöknek; Theresa May ugyanis túlélte a szerda késő esti bizalmatlansági szavazást, amelyet saját politikai alakulatának tagjai kezdeményeztek ellene - jelentette a BBC. A beszámolók szerint kétszáz képviselő támogatta a kormányfőt, míg 117-en szavaztak az elmozdítására.
A vita azon van, hogyan lehet elkerülni a fizikai határzár visszaállítását, miközben meg kell szüntetni a vámuniót az EU és Nagy-Britannia között. 2020 december 31-ig kell ezt megnyugtató módon rendezni, miközben a britek már 2019. március 31-én kilépnek az EU-ból. Mindezek miatt egyre többen és már hivatalosan is beszélnek arról, hogy ha a brit törvényhozás nem ratifikálja a kilépési feltételek, akkor jön a kemény, vagy a megegyezés nélküli brexit.
Az előbbieken túl az EU-csúcs döntött az Oroszországgal szembeni szankciók újabb hat hónappal történő meghosszabbításáról, aggodalmát fejezte ki a kercsi-szorosi és azovi-tengeri helyzet eszkalálódása és Ukrajna területi integritásának újbóli megsértése miatt, és határozott lépéseket sürgettek a félretájékoztatás elleni fellépés terén.
Természetesen nem csak mi, hanem a hazai és a nemzetközi sajtó számos képviselője szeretett volna kérdezni a magyar miniszterelnöktől. Úgy, mint ahogy bármelyik tagállami vezető esetében ezt meg lehet tenni, hiszen mindenki tart sajtótájékoztatót, van, aki többet is. Kivéve Orbán Viktort. Ő utoljára tavaly júniusban adott lehetőséget kérdések feltételére az újságíróknak.
