Oroszország szerint megjavíthatók a megrongált Északi Áramlat gázvezetékek

Munkás dolgozik az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)

Műszakilag megvalósítható az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezeték megrongált csöveinek javítása, de ehhez sok időre és pénzre van szükség – jelentette ki Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes vasárnap a Rosszija 1 állami televízió Moszkva. Kreml. Putyin című heti magazinműsorában. „Ilyen baleset még soha nem történt. Természetesen megvannak a technikai lehetőségek az infrastruktúra helyreállítására, de ehhez időre és megfelelő pénzeszközökre van szükség. Biztos vagyok benne, hogy megtaláljuk a szükséges lehetőségeket” – nyilatkozott az MTI által is idézett Novak.

– Ma az az első dolgunk, hogy kiderítsük, ki tette ezt, és biztosak vagyunk benne, hogy bizonyos országok, amelyek korábban hangot adtak álláspontjuknak, érdekeltek voltak ebben. Mind az Egyesült Államok, mind Ukrajna, mind Lengyelország azt mondta korábban, hogy ez az infrastruktúra nem fog működni, és hogy mindent megtesznek ezért, így ezt természetesen komolyan tisztázni kell – tette hozzá.

Már nem szivárog a gáz az Északi Áramlat-2 vezetékből
Magyar Hang

Már nem szivárog a gáz az Északi Áramlat-2 vezetékből

Vagy teljesen kiürült már a vezeték, vagy pedig a csőben lévő gáz és a víz nyomása kiegyenlítette egymást.

Ugyanebben a műsorban Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója azt állította, közvetett bizonyítékok utalnak rá, hogy a Nyugat érintett a gázvezetékeken történt incidensekben. A Kremlben már korábban is úgy nyilatkoztak, hogy osztják a Nyugat azon véleményét, hogy „állami szintű terrortámadás történhetett a gázvezetékek ellen”. Moszkva szerint vannak nyugati érintettségre utaló nyomaik, és még pénteken jelezték, nyomozást indítanak az ügyben. Az EU elítélte az esetet, és határozott, egységes választ ígért az Északi Áramlatok megrongálására.

A német Tagesspiegel napilap forrásai szerint a támadásért felelős lehet akár az ukrán fél vagy valamely támogatója, de elképzelhető hamis zászlós művelet, „önmerénylet” is. Tehát orosz egységek szintén végrehajthatták a támadást azzal a szándékkal, hogy növeljék az Európai Unió földgázellátása körüli bizonytalanságot, illetve mélyítsék az energiaválságot, felhajtsák a földgáz piaci árát.

Célzott támadás érhette az Északi Áramlatot
Magyar Hang

Célzott támadás érhette az Északi Áramlatot

Akár hamis zászlós hadműveletről is szó lehet.

Nasikin most vasárnap arról beszélt: „Folytatjuk az adatgyűjtést, de egyelőre közvetett adatokról van szó. Mind a korábban nyilvánosan bemutatottak, mind azok, amelyek még nem nyilvánosak, nyugati nyomra utalnak.” Az orosz kémfőnök pénteken „nemzetközi terrorcselekmények” minősítette a történteket.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek annektálásáról szóló egyezményének pénteki aláírási szertartásán azt mondta, hogy „az angolszászok számára már kevesek a szankciók, és áttértek a diverziókra” az Északi Áramlat vezetékei elleni robbantások megszervezésével, és „gyakorlatilag hozzáláttak az összeurópai energetikai infrastruktúra megsemmisítéséhez”. – Mindenki számára nyilvánvaló, hogy ez kinek hasznos. És akinek ez hasznos, az tette ezt – hangoztatta a Kremlben Putyin.

Szergej Kuprijanov, a Gazprom orosz állami gázipari vállalat szóvivője az ENSZ Biztonsági Tanácsának orosz kezdeményezésre összehívott pénteki ülésén azt mondta, hogy a „rendkívüli esemény” idején – a robbanásokat hétfőn észlelték – az Északi Áramlat gázvezeték három vezetékszála mintegy 800 millió köbméter gázt tartalmazott, ami Dánia háromhavi fogyasztásának felel meg. Kuprijanov megfogalmazása szerint a csővezetékek szivárgását „fizikai rongálódás” okozta, és jelenleg nem lehet megmondani, hogy mennyi ideig tart majd a működőképesség helyreállítása, amit nagyon nehéz feladatnak nevezett. Hangsúlyozta a helyszíni vizsgálat fontosságát.

Átalakul a német Ostpolitik
Stier Gábor

Átalakul a német Ostpolitik

Moszkva helyett Közép- és Kelet-Európával fonná szorosabbra kapcsolatait Németország.

Dmitrij Poljanszkij, az orosz ENSZ-nagykövet első helyettese vasárnapi Telegram-bejegyzésében botrányosnak nevezte és kifogásolta, hogy a pénteki BT-ülésen elnöklő Nicolas de Riviere, Franciaország állandó ENSZ-képviselője nem engedte, hogy Kuprijavov válaszoljon a Gazprom ellen megfogalmazott „inkorrekt” vádakra. Poljanszkij szerint a francia diplomata megszegte a BT eljárási szabályait, a nyugati országok pedig a szabotázsakció kivizsgálásának akadályozása mellett azt igyekeznek elhitetni, hogy Oroszország áll a történtek mögött.