Szabadon engedték Amerika történetének „legpusztítóbb” kémjét

Szabadon engedték Amerika történetének „legpusztítóbb” kémjét

Ana Montes a 2001-es letartóztatásakor (Fotó: FBI)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Több mint 20 év börtön után szabadon engedték az Egyesült Államok történetének leghírhedtebb hírszerzőjét, aki már a hidegháború idején Kubának kémkedett – jelentette a BBC. A most 65 éves Ana Montest még 2001-ben tartóztatták le, a nő közel két évtizedig az amerikai védelmi minisztérium alá tartozó katonai hírszerzés elemzőjeként dolgozott, és ezalatt a beszámolók szerint mindent felfedett a Castro-féle kommunista rezsimnek.

A korábbi republikánus elnök, George W. Bush alatt a kémelhárítást vezető Michelle Van Cleave még 2012-ben azt mondta róla, hogy ő volt a „legpusztítóbb” kém, akit valaha sikerült Amerikának elfognia. Montes „mindent – gyakorlatilag mindent – kompromittált, amit Kubáról és a kubai működésünkről tudtunk. A kollégáival folytatott beszélgetései során befolyásolni tudta a Kubával kapcsolatos információkat, és lehetőséget talált arra is, hogy megszerzett adatokat más hatalmaknak is átadjon” – mondta a kongresszus előtt a témában tartott meghallgatásán Van Cleave.

Montest még a republikánus Ronald Reagannel szemben érzett ellenszenvének köszönhetően tudták beszervezni a kubaiak. A nőnek nagyon nem tetszett, hogy a Raegan-kormány fű alatt az 1970-es évek legvégétől pénzügyileg és a katonai kiképzés terén is segítette a nicaraguai baloldali sandinista junta ellen harcoló jobbos gerillákat, a szomszédos Hondurasból operáló kontrákat. Először ezért egy diáktársa kereste meg a patinás amerikai Johns Hopkins Egyetemen 1984-ben, miután felháborodását fejezte ki az Egyesült Államok nicaraguai akciói miatt. Később bemutatták egy kubai hírszerzőnek, és egy New York-i vacsorán „habozás nélkül beleegyezett, hogy a kubaiak segítségével segítsen Nicaraguán” – áll a beszervezését végző kubai felügyelő jelentésében.

Montest Kubában képezték ki, majd vezető hírszerzési elemző pozícióig tornázta fel magát a katonai hírszerzésnél. Majdnem két évtizeden keresztül néhány hetente találkozott washingtoni éttermekben a kubai összekötőivel, és személyi hívón keresztül titkosított információkat tartalmazó kódolt üzeneteket küldött nekik. Parancsait rövidhullámú rádión küldött adásokon kapta. Az őt végül egy füles nyomán letartóztató egyik FBI-ügynök azt mondta, teljesen nyugodt volt az őrizetbe vételekor.

Ana Montes végül 25 évet kapott, ám korábban szabadulhatott. Ennek többek között az is a feltétele, hogy öt évig továbbra is felügyelet alatt lesz majd. Ezzel összefüggésben pedig soha többé nem vállalhat munkát semmilyen állami szervnél, illetve tilos külföldi ügynökökkel kapcsolat tartania.

A nőt letartóztató másik ügynök, Pete Lapp szerint nem valószínű, hogy Montes valaha újra tudna kémkedni Kubának, és újra tudná építeni az egykori kapcsolati hálózatát. „Az életének ez a része véget ért. Megtette, amit értük meg akart tenni. Nem tudom elképzelni, hogy kockára tenné a szabadságát” – nyilatkozta a BBC-nek Lapp.