Finnország hivatalosan a NATO tagjává vált kedden, miután Helsinki képviselői letétbe helyezték országuk csatlakozásának ratifikációs okmányait az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének brüsszeli székházában – közölte a NATO.
A NATO tájékoztatása szerint Pekka Haavisto külügyminiszter Finnország csatlakozásának ratifikációs okmányait Antony Blinken, a katonai-politikai szövetséget létrehozó Észak-atlanti Szerződés letéteményes állama, az Egyesült Államok külügyminiszterének jelenlétében helyezte letétbe.
Helsinkiben is felvonták az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) kék-fehér lobogóit, Finnország csatlakozásával a katonai szövetség és Oroszország közös határa egyik napról a másikra kétszer hosszabb lett.
„Történelmi nap Finnország NATO-csatlakozása, ami a NATO-t erősebbé teszi, az észak-atlanti térség biztonságosabbá válik” – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben a tagállamok külügyminisztereinek keddi tanácskozása előtt.
Az MTI beszámolója szerint Stoltenberg elmondta, hogy még kora délután felvonják a finn zászlót a szövetség brüsszeli központjánál, és ezzel Finnország a NATO 31. teljes jogú tagjává válik. Az aktus pontosan 74 évvel azután történik meg, hogy Washingtonban megalapították az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét (NATO).
A főtitkár újságírók előtt arról beszélt, hogy ennél nem is lehetne méltóbb módon megünnepelni a védelmi szövetség megszületésének évfordulóját. Stoltenberg szerint a finn NATO-tagság is példázza, hogy minden önálló és független ország szabadon hozhat döntést csatlakozásáról a katonai szövetséghez.
A főtitkár arról is beszélt, hogy kedden összeül a NATO-Ukrajna Bizottság Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter részvételével, és megbeszélést folytat arról, hogyan tudja a szövetség növelni támogatását a megtámadott országnak.
Stoltenberg szerint semmi jele annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a békére készülne: megerősítette katonai jelenlétét a NATO-tagállamokkal közös határian, és fennáll a lehetősége, hogy katonai erőt kíván alkalmazni szomszédaival szemben. A NATO első embere kritizálta továbbá az orosz elnök nukleáris retorikáját, és hangsúlyozta, hogy egy atomháborút soha sem lehet megnyerni. Szerinte az így megváltozott biztonsági helyzethez szükséges hozzáigazítani a NATO nukleáris védelmi berendezkedését is.
Stoltenberg hangsúlyozta, hogy a szövetségnek nem konfliktus kiváltása a célja, hanem annak megelőzése.
Másképp vélekedett erről Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, szerinte Finnország belépése a NATO-ba tovább súlyosbítja a helyzetet. „A Kreml úgy véli, hogy ez a helyzet újabb súlyosbodását jelenti. A NATO bővítése a biztonságunk és Oroszország nemzeti érdekeinek megsértése. És ezt mi is így érzékeljük. Arra kényszerít bennünket, hogy ellenintézkedéseket tegyünk a biztonság szavatolása érdekében, mind taktikai, mind stratégiai értelemben” – mondta Peszkov.
Ezekkel a lépésekkel kapcsolatban nem bocsátkozott részletekbe. Közölte, hogy Oroszország egyelőre figyelmesen szemléli, hogy a szövetség mire használja fel Finnország területét. A szóvivő szerint a NATO-csatlakozás befolyásolja a kétoldalú kapcsolatok jellegét a szövetség új tagjaival.
„A szövetség mégiscsak egy barátságtalan struktúra, és sok tekintetben ellenséges az Oroszországi Föderációval szemben” – hangoztatta.
