Továbbra is rendkívül nehéz helyzetben vannak a rendezvényszervezésből élők, zenészek és háttéremberek, nem sikerült a nyitás óta jelentősebb kiugrást produkálni. Ez derült ki azoknak a szervezőknek a szavaiból, akiket azután kérdeztünk, hogy a kormány bejelentette: ötmilliárd forinttal támogatják egy augusztus és október közötti rendezvénysorozat megtartását. Negyven nagyvárosi eseményt és nagy koncertet, 216 kisvárosi eseményt és koncertet, továbbá 100 falunap jellegű eseményt segítenének így, tehát összesen 356 koncertre megy majd a pénz, aminek biztosítására felhívták a pénzügyminiszter, Varga Mihály figyelmét. Segítheti ez az összeg a szektorban dolgozókat? Mi a helyzet jelenleg koncertfronton, a tavasz végi nyitás hozott-e fellendülést?
Vegyes lehet ezt illetően az összkép. Végre tarthatnak nagyobb bulikat, a tavalyinál talán némileg több fesztivált is megrendeznek az idén, ráadásul már külföldi fellépők is lesznek. Külföldi zenekarok viszont továbbra sem igen turnéznak errefelé, nagyobb nevekkel főleg nem találkozhatunk. Ennek oka, hogy inkább el sem indulnak jelenleg Nyugat-Európából, illetve az Egyesült Államokból, annyira eltérőek a nemzeti szintű szabályozások, hogy kifejezetten bonyolultnak tűnik összerakni egy több európai országot érintő fellépéssorozatot. Főleg úgy, hogy hetente változnak a szabályok, így már az elindulás után derülhet ki, hogy az egyik ország mégis változtat mondjuk a belépési szabályokon. A zenekarok így sorra mondják le most is a korábban nyárra, sőt, őszre áttolt koncertjeiket is. Miközben sokan arra számítanak, hogy ősszel talán beindulhatnak a koncertek, addig a helyzet nem sok jóval kecsegtet. Sokan ugyanis még mindig a kivárásra játszanak, illetve megijednek a koronavírus-járványról érkező hírektől.
A tavalyi nyárhoz képest annyi a változás, hogy idén a nyitás óta védettségi igazolvány kell a rendezvények látogatásához. Viszont nagyobb eseményeket is lehet tartani, a fesztiváloknak sem kell aggódniuk ötszáz fős limit miatt. Tavaly az iparágat raktárkoncertnek nevezett események támogatásával igyekeztek segíteni, de a lebonyolítás módját, a pénzelosztás kedvezményezettjeit számos kritika érte. Emellett emlékezetes a Hétköznapi csalódások punkbanda ügye is: a zenekar azzal állt a nyilvánosság elé, hogy cenzúrázták őket, kivágták a kormánykritikusabb elemeket a produkcióból. Később pedig ismeretlenek bántalmazták azt a barátjukat, aki bohócnak öltözve lépett fel velük. A források elosztását az állami Antenna Hungária felügyelte. Az érintettek arra sem találtak magyarázatot, miért nem az akkori klubkoncerteket támogatták inkább ahelyett, hogy üresen álló csepeli raktárépületekbe küldték volna a zenészeket.
– Az összeg most is hasonló, mint a raktárkoncertek esetében, a megvalósító helyek viszont önkormányzatok lesznek, így talán több pénz tud maradni a zenekaroknál – fejti ki érdeklődésünkre Kovács Ákos Dadan zenei menedzser, aki már számos ismert hazai csapat bulijait szervezte. (2016-ban még színpadot is neveztek el róla a Fishing On Orfűn fesztiválon.) Kovács hozzáteszi, most semmi nem lehet rossz, ami pluszforrást juttat a nehéz helyzetben lévő szakmabélieknek. Ágoston Dániel rendezvényszervező, Dj, a Dürer Kert volt sajtófőnöke eközben úgy látja, a mostani támogatás továbbra sem fog segíteni a szektor szereplőin. – Habár jó látni, hogy a kormány egyetért azzal, hogy koncertek és rendezvények lebonyolítására kerüljön sor országosan, a most erre szánt 5 milliárd forint valójában nem a hazai koncert- és rendezvényipar szereplőinek, hanem elsősorban az önkormányzati buliknak és falunapoknak fog menni – mondja lapunknak.
Az újságíróként is dolgozó Ágoston a legnagyobb problémának azt tartja, hogy – amint várható volt – a háttéremberek jelentős része pályát módosított, így ha nem eszköz-, akkor emberhiány van. Az okok közt említi, hogy a lezárások idején nem érkezett kormányzati segítség a rendezvényiparnak, miközben azt a szakmai szervezetek és piaci szereplők is többször kérték. A raktárkoncertek ötmilliárdos költségvetésének nagy része eközben az Antenna Hungáriához került megvalósítási költségként, és az előadókhoz, stábhoz csak az összeg kisebb hányada jutott el – teszi hozzá. Továbbá a kétszázmilliós, fesztiváloknak kiírt pályázat eredetileg hétszázmilliós támogatási kerettel bírt, a Music Hungary szerint viszont a kiírásnak olyan kevesen feleltek meg, hogy csak ennyit osztottak ki.
Kovács Ákos Dadan szerint számos kiszámíthatatlansági faktor van jelenleg is. A jegyárakon a zenekarok kénytelenek voltak emelni, a látogatottságnak ez sem tett jót, a védettségi igazolvány hatására pedig kevesebben mennek el koncertekre. Bár az elmúlt hónapban eltörölték ezt a kötelezettséget olyan helyekben, mint a mozik vagy kávézók, de a rendezvényeken még mindig szükség van rá. A nyár elején ráadásul még város- és falunapokat sem tarthattak, a zenekarok jó része pedig szabadtéri vidéki klubok felkutatására kényszerült. A közönség viszont azt szokta meg, hogy október és május között jár a klubokba, míg nyáron jellemzően fesztiválokra, nagyobb szabadtéri rendezvényekre mennek, így ez sem kedvez most a kisebb buliknak.
A zenei menedzser elmondása szerint a tavalyi nézőszámokhoz képest is visszaesés volt érezhető idén nyáron, aminek ezek az okai: védettségi szükséges, az emberek nem szoktak hozzá az új helyzethez, így nem is látogatják nagyobb számban a fizetős klubbulikat, továbbá az elmúlt másfél év mindenkit nehéz helyzetbe hozott, sokaknak egyszerűen nincs is pénzük a koncertjegyekre.
– Érdemes egyébként kicsit messzebb is visszatekintenünk. Az elmúlt húsz évben abba az irányba haladt a zeneipar, hogy az előadók jelentős része szinte csak a koncertezésből tudott pénzt keresni – idézi fel a Negative Art koncertszervező cég alapítója, Varga Balázs. Kevés olyan előadó maradt, akinek az egyéb bevételi forrása (szponzoráció, tévé, lemezeladás) a koncertezés nélkül is létbiztonságot teremtene. Emiatt is vált aztán a koronavírus legnagyobb vesztesévé a közeg, a bevételi források lényegi részét elveszítve. Ők azért kitartanak, ahogy tudnak, tavaly például szinte egyetlenként szerveztek nyári fesztivált, a Mátrafüred-Sástó melletti Fekete Zajt. Igaz, tavaly – szemben a korábbi tervekkel – csak magyar fellépőket tudtak fogadni, illetve az ötszáz fős limit miatt külön beléptetés volt a főszínpadok elé. De tudták tartani a szabályokat. Idén ismét megszervezik a fesztivált, ezúttal pedig ismét lesznek már külföldi, köztük svéd, olasz, észt és román fellépők.
Azt elmondása szerint Varga is fontosnak tartja, hogy a kultúra ingyenes rendezvények formájában eljusson a közönséghez, mivel sokak számára ez jelenti a belépőszintet, hogy később aztán pénzt is áldozzanak kedvenceikre. De, teszi hozzá, azt már a válság előtt is tudták, hogy a választások előtt mindig több pénz jut ingyenes városi rendezvényekre és falunapokra, így ezt a mostani támogatást is kampányfogásnak érzi. – Azt nem veszi észre a döntéshozó, hogy a vidéki belépős rendezvények és klubok így is a csőd szélén állnak. Mivel a kisebb településeken alacsonyabb az átoltottsági arány, ott még nehezebb egy belépős rendezvényre jegyeket eladni, sorban erre panaszkodnak a partnereink, sok rendezvényt már lemondtak, illetve későbbre halasztottak – mondja. Ha pedig egy olyan előadónak próbálnak meg belépős, védettségi kártyás koncertet szervezni, aki két héttel később a szomszéd településen ingyenes falunapi koncertet ad, akkor a közönség nagyobb része majd az utóbbira megy el, és sokan még kritizálják is majd a szervezőt, hogy ha a falunap szervezői „megoldották” a mentességet, akkor a klub miért nem képes erre? – A fanatikus koncertközönség (tehát akik rendszeresen járnak belépős koncertekre) túlnyomó része már régen beoltatta magát, a többiek számára pedig már nem elegendő motiváló erő az, hogy védettségi nélkül nem mehetnek be ezekbe a klubokra, vagy fesztiválokra. Azért súlyos hiba nem segíteni ezeken a koncerthelyszíneken, mert a falunapok szezonális események, míg sok településen összesen egy olyan klub van, aki tud koncertező bandákat fogadni egész évben, és ha őket hagyják csődbe menni, akkor a falunapos szezonon kívül ezek a települések élőzene nélkül maradnak – teszi még hozzá Varga.
Azt Ágoston Dániel a nyitás kapcsán üdvözlendőnek tartja, hogy a környező országoktól, sőt, a világ nagy részétől eltérően az oltottak gyakorlatilag korlátozások nélkül mehetnek a rendezvényekre, azokon sem létszám-, sem időbeli limit sincs.
Mostanra egyébként valóban visszavontak minden hasonló korlátozást, így például maszkkötelezettség sincs, bár szabadtéri programokon ez tavaly sem volt. Viszont a zárt helyeken tavaly ősszel szigorúan vették a maszkozást, amiből kifejezetten értelmetlen helyzetek is adódtak: a klub kültéri helyszínén levehetted, de ha bementél, vissza, miközben az ember kezében ott volt a sör, és nyilvánvaló volt, hogy a bejárattól eltávolodva újra le fogja venni a maszkot. A pultoknál kötelezően fel kellett venni, de a sorban távolabb állva még nem szóltak rád – vagy esetleg megtették ott is, de ha leültél messzebb, újra levehetted. Most szerencsére hasonlókról nincs szó.
– A júniusi hónap szinte teljesen kuka, nagyon szerény bevételek voltak – fejti ki Kovács Ákos Dadan, hozzátéve, hogy július is szerényebbnek, de azért már jobbnak bizonyult. Augusztusra már kezd helyreállni az ipar, a szeptember viszont még erősen kérdéses. – Sajnos ehhez hozzátesz, hogy a média folyamatosan a delta variánssal van elfoglalva, és ijesztő jóslatokat közöl, emiatt pedig sokkal kevésbé mernek szeptemberre bármit szervezni – folytatja. Szerinte olyan ez, mint amilyenek a tőzsde esetén a negatív várakozások, ezúttal is beárazzák sokan előre az őszi időszakot, és nem terveznek komolyabb eseményekkel, ami továbbra is nehéz helyzetben tarthatja a szakmabelieket. (A nálunk már hónapokkal ezelőtt felbukkant delta variánsról többször is kimutatták, hogy bár jóval fertőzőképesebb, mint a korábbi változatok, de halálosabbnak nem nevezhető, és az oltások ugyanúgy hatásosak ellene.)
Öngerjesztő folyamatnak is mondhatjuk ezt: a negatív jóslatok mentálisan is benntartják az embereket a folyamatos válsághelyzetben, és már nem is mer senki arra gondolni, hogy egyszer vége lehet, hiába, hogy már széles körben elérhetőek a bizonyítottan hatásos oltások, amikből augusztustól harmadik adagot is lehet kérni. A magyar társadalom a leginkább átoltottak közé tartozik, bár persze vannak nagyjából három-négymillióan, akik eddig nem kérték a vakcinát. (Ők viszont emiatt nem is látogathatják a nagyobb zenei rendezvényeket.) A kormány nemrég közölte, hogy nem tervez újabb szigorításokkal, esetleg csak a védettségi igazolványokhoz kötöttekkel. Így például racionálisnak tűnne, ha a szervezők nyugodtan terveznének akár októberre-novemberre is nagyobb koncerteket, mégis mostanra az a vélekedés alakult ki, hogy bármikor bezárathatják újra a helyeket.
– Ami a személyes tapasztalatom, hogy az emberek mostanra már visszarázódtak a közösségi életbe, nincs az a feszengés a rendezvényeken, mint ami a nyitás után közvetlenül volt és a közönség létszáma is jelentősen nőtt. A külföldi vendégek viszont továbbra is meg vannak lőve, hiszen egyáltalán nem világos számukra, hogy elfogadják-e az oltási igazolásaikat itthon – mondja már Ágoston Dániel. Ő is úgy látja, hogy elsősorban a hazai események futnak, leginkább a mainstream előadóké, külföldről pedig inkább Dj-ket hoznak a szervezők az országba, miután őket sokkal egyszerűbb lekötni és behozni, mint egy komplett zenekart és annak stábját.
– A legnagyobb kérdés pedig, amivel jelenleg a szervezők és a zenészek egymást riogatják, hogy szeptembertől lesznek-e ismét korlátozások. Személy szerint engem még a gondolat is felbosszant, hiszen egyáltalán nem látom az okát, hogy oltottként miért ne mehetnék oltottak közé bulizni. De ez egyelőre még csak spekuláció és pletyka – zárja.
