Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértővel az 1975 és 1985 közötti szovjet „történelemszünetről”, a pangás időszakáról beszélgetünk.
Kultúra
Olyanok Harag Anita novellái, mintha az aktuális narrátor fejéből sosem keverednénk ki.
A Szomszédok Janka nénije a Színház- és Filmművészeti Egyetem tönkretételéről, férje alkoholizmusáról és arról, káros volt-e a Szomszédok. Interjú!
Már a látszatra sem ügyelnek a kultúra finanszírozása terén: ha a hűség biztosított, dől a pénz. A többiek oldják meg lelkesedésből.
A színésznő egyéni felelősségről, Vidnyászky Attiláról, kiábrándultságról és a Mi kis falunkról. Interjú!
Száz éve született John Lukacs történész, akinek írásai ma időszerűbbek, mint valaha.
Nyolcvan évvel vagyunk a vészkorszak után, 1944. borzalmai azonban ma is élénken foglalkoztatják a hazai közvéleményt. Mi történt 1944 végén Zuglóban? Cikkünkben erre keressük a feleletet.
Albert Levente, a Magyar vírus című, a Magyar Hang-könyvek kiadásában megjelent kötet szerzője az Aranycsapatról, szatíráról és Moldova Györgyről.
Vendégünk a színész, aki beszélt arról is, hogy miért érzik kötelezőnek a politikusok, hogy lopniuk kell, illetve meddig tűri a magyar társadalom ezt a rendszert. Nézze meg Ön is a műsorunkat!
Feminista tanmeseként is tekinthetnénk Jorgos Lantimosz (Yorgos Lanthimos) legújabb filmjére. A Szegény párák 11 jelölésével az idei Oscar nagy nyertese is lehet.
A Viminaciumban talált építményt feltehetően Caracalla császár tiszteletére emelték a III. század elején.
Keil Miklósné Gelcz Éva saját elhatározásból menekült Aradról a II. világháború idején. A hivatalos irat szerint 1942. november 13-án érkezett Losoncra.
Harminc éve halt meg a zongoraművész, akinek a Zeneakadémia professzora, Ferenczy György egyengette útját, gyerekként pedig Dohnányi Ernő fedezte fel.
Az elkülönülő hazai hatalmi elit rongyrázásával gyakran foglalkozik az ellenzéki sajtó. Az egykori keletnémet pártvezetés ugyan más körülmények között élt, ám napjaikat ugyanúgy a hétköznapok valóságától való elzárkózás, az államköltségen biztosított luxuskedvezmények jellemezték.
Neumann János valószínűleg a legzseniálisabb magyar tudós volt, élete és munkássága teljes világunkat átalakította, hiszen nemcsak az atombombához járult hozzá, de a számítógépek és a mesterséges intelligencia megszületéséhez is. Most regény született róla.