„Milyen a jó kritikus? Olyan, mint a szalontüdő!”

„Milyen a jó kritikus? Olyan, mint a szalontüdő!”

Cserhalmi György és tanítványai (Fotó: Éder Vera)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Hogy milyen a jó kritikus? Olyan, mint a szalontüdő: a neve ellenére szív is van benne. Székely Csaba bon mot-ja aratta az egyik legnagyobb tetszést kedd este, a Színikritikusok díjainak átadóján. A gálának az Örkény Színház biztosított helyet, a rendező Mácsai Pál volt. Tavaly ugyan visszafogottabb eseményt tartottak, és azt a Facebookon közvetítették, de jellemzően mindig valamilyen emlékezetes műsorral készülnek. Idén is így történt ez, a rendezvényen fordult a kocka: korábban díjazott színészek üzentek a róluk író kritikusoknak. Pikírt, humoros odamondogatások voltak a jellemzőek, de akadt olyan is, aki elsősorban csak köszönetet mondott a szerzőknek. A szövegeket ki is nyomtatták füzetbe, azokat szétosztották a Színházi Kritikusok Céhe tagjainak. De azt ígérték, később felteszik az összeset a honlapjukra. A felolvasásokban mások mellett olyanok vettek részt, mint Pogány Judit, Csuja Imre, Udvaros Dorottya, Nagy Zsolt és Polgár Csaba. Az üzeneteket megfogalmazók között ott volt Parti Nagy Lajos, Závada Pál vagy épp Friedenthal Zoltán. Utóbbi annak a Tompa Andreának üzent, aki szerint egy előadásában gyakran túlontúl hangosan beszélt. – Kedves Andrea, A hóhér házában igen sok a vegyes hangrendű szó – viccelődött Friedenthal. Fullajtár Andrea üzenetén szintén sokan nevettek: „Udvaros Dorottya-hasonmás verseny, 3. helyezett. Innen indultam 25 éve.”

Mi a magyar ég alatt nem tudunk röviden ünnepelni és röviden beszélni – ironizált a házigazda, Mácsai Pál, fogadkozva azért, hogy igyekeznek nem bő lére ereszteni a dolgot. A 90-100 perces hossz persze teljesen befogadható, messze van ez az Oscar-díjátadók emlékezetes öt-hat órájától. A díjazottak felszólalásaival persze mindig el lehet nyújtani a dolgot, de a színikritikusi átadón jellemzőbbek voltak a rövid, néhány mondatos köszönőbeszédek. Mácsai elmondása szerint igyekeztek mellőzni azt a bevett szokást, hogy a legfontosabb díjakat a végén adják át, ezáltal valamiféle sorrendet állítva fel az elismerések között. Ezért hát múlt héten Pogány Judit egy erre a célra talált műanyag pohárból húzta ki a neveket az Örkény társalgójában. Valahogy azért így is az életműdíj a legvégére jutott, az ifjú tehetségnek járó elismerés szintén.

Az előbbivel elismert Cserhalmi György hatalmas tapsot kapott, némileg talán megilletődve is mondta el beszédét, melyben a Nemzeti Színház egykori művésze Kálmán György alakját idézte fel. Kálmán mondta, hogy a Nemzeti ott van, ahol ő is – hangzott el a Dögkeselyű színészétől, szóba hozva a Faust hetvenes évekbeli bemutatóját is. – Drága, fiatal kollégám, örülök, hogy helyettem is megbukott – Cserhalmi szerint ezzel köszöntötte őt akkor Kálmán, és végül ez lett a legfontosabb mondat a színészi pályáján. Ezt az üzenetet cipelem magammal – fogalmazott. Nagyszerű volt olyan nemzedék tagjának lenni, amelyik a háború óta először tudta, mit akar, de nemcsak ezt tudta, hanem megvalósítani is képes volt – zárta beszédét az egykor Debrecenben és Veszprémben, illetve a Katonában és a Nemzetiben is játszó Cserhalmi. Laudációját egyébként Csáki Judit mondta el, szóba hozva utolsó szerepét a Katonában. A színikritikus szerint A mizantróp végén úgy ment le a színpadról, mintha a szakmából menne ki, de szerencsére nem így történt. Ha még egyszer hallanám tőle a 12 pontot a Parlament lépcsőjén, elhinném, hogy helyretolta a kizökkent időt – fogalmazott Csáki Judit.

A legtöbb elismerést a Katona József Színház darabjai, a Térey János regényéből készült Káli holtak, illetve a Melancholy Rooms kapták. Rögtön a legjobb előadásét holtversenyben ők ketten, így Tarnóczi Jakabot és Bíró Bencét is többször a színpadra várták. A regénybeli színészre hivatkozva Bíróék azt mondták, úgy érzik, Csáky Alex szobájából ez a díj hiányzott még. A legjobb női epizódszereplő díját átvevő Fullajtár Andrea szintén a darabból idézett: „Alexkám, dörzsölni, dörzsölni a sebeket, nehogy begyógyuljanak!” Térey János özvegye, Harmath Artemisz a legjobb új drámának járó díj átvételekor azt mondta: boldog, hogy ami az eredeti nyelven újat hozott, az egy másik médiumon keresztül is működni tudott. Harmath Artemisz szerint Térey is büszke lett volna a darabra.

A Melancholy Rooms rendezője, Tarnóczi Jakab a legjobb előadásnak járó díj átvételekor arról beszélt: sok szkepszis fogadta ugyan a Katonában a kísérletet, de engedték az ötleteit szabadon megvalósítani. Köszönetet mondott a színészeknek is, hogy „nem adták fel ezt a képtelen elgondolást”. Az előadást a Katona honlapján úgy jellemzik, „folyton mozgásban lévő hús-vér zene-klip”.

A legjobb férfi főszereplő is a Káli holtakból került ki, Tasnádi Bence kapta a díjat. Köszönetet mondott Téreynek, hogy „ilyen masszív alapanyagot adott” a kezébe, illetve Dömötör Andrásnak, aki „ilyen piszok jó helyzetbe” hozta. Valamint mindenkinek, aki a felkészülés során, így a főpróba hetén is hajlandó volt meginni vele egy-egy Unicumot.

A legjobb férfi epizódszereplő már a Katona másik darabjából, az Isten, haza, családból érkezett. Mészáros Béla nagy dolognak nevezte, hogy egy kategóriában indulhatott Hajduk Károllyal és Fodor Tamással. Elmondása szerint kicsit megijedt, amikor az előadásokról megjelentek képek a kivetítőn, mert ő annak egy részében meztelenül játszik.

A legjobb szórakoztató előadásnak járó elismerést a Miskolci Nemzeti Színházban futó Producerek kapta. Béres Attila rendező úgy fogalmazott, van egy olyan elképzelés, miszerint az elmélyült művészi munka Budapesten zajlik, „a szórakoztatás pedig a határon túliaktól jön.” Hozzáfűzte, ez igaz a mostani jelöltekre, így mellette a Tatabányán rendező Szikszai Rémuszra és az Operettszínház-beli Kiss Csabára.

Ők kapták a 43. alkalommal kiosztott kritikusi díjakat:

A legjobb új magyar dráma / színházi szöveg

Spiró György: FŐTITKÁROK

Térey János–Bíró Bence–Dömötör András: KÁLI HOLTAK

A legjobb előadás

KÁLI HOLTAK – Katona József Színház; rendező: Dömötör András

MELANCHOLY ROOMS – Katona József Színház; rendező: Tarnóczi Jakab

A legjobb rendezés

KÁLI HOLTAK – Katona József Színház; rendező: Dömötör András

A legjobb szórakoztató előadás

PRODUCEREK – Miskolci Nemzeti Színház; rendező: Béres Attila

A legjobb független előadás

DEMERUNG (CSEHOV MEGGYESKERTJE) – Narratíva Kollektíva; rendező: Hegymegi Máté, Kovács D. Dániel

A legjobb gyerek-/ifjúsági színházi előadás

LILI ÉS A BÁTORSÁG – Kőszegi Várszínház–Mesebolt Bábszínház, Szombathely–Vojtina Bábszínház, Debrecen; rendező: Somogyi Tamás

A legjobb női főszereplő

PALLAGI MELITTA – Heilbronni Katica; Stúdió K Színház

A legjobb férfi főszereplő

TASNÁDI BENCE – Káli holtak; Katona József Színház

A legjobb női epizódszereplő

FULLAJTÁR ANDREA – Káli holtak; Katona József Színház

A legjobb férfi epizódszereplő

MÉSZÁROS BÉLA – Isten, haza, család; Katona József Színház

A legjobb díszlet

MELANCHOLY ROOMS – Katona József Színház; tervező: Giliga Ilka

A legjobb jelmez

33 VÁLTOZAT HAYDN-KOPONYÁRA – Örkény István Színház; tervező: Nagy Fruzsina

A legjobb színházi zene

MELANCHOLY ROOMS – Katona József Színház; zeneszerző: Bencsik Levente, Hunyadi Máté

A legígéretesebb pályakezdő

BORSI-BALOGH MÁTÉ – Örkény István Színház

Különdíj

AlkalMáté Trupp

Életműdíj

Cserhalmi György

Jövő díj

Káva Kulturális Műhely / Kerekasztal Színház