Zsolnay Vilmos korát megelőző iparos volt, akinek vezetése alatt a pécsi manufaktúra míves dísztárgyai és különleges, színezett épületcsempéi miatt nagy nemzetközi hírnévre tett szert. A XIX. század végén, mikor Vilmos átvette a gyárat testvérétől, a drága porcelánokkal szemben szeretett volna megfizethető, esztétikailag mégis előremutató alternatívát kínálni. Az ekkor készült fajanszkerámia tárgyai az európai formatervezés történetének egyik első állomását jelentik: a manufakturális tárgykészítés mellett megjelennek a piacon a művészien megformált, sorozatgyártott termékek, ráadásul ezek színezése sem volt éppenséggel szokványos.
Zsolnay Vilmos az 1870-es években végzett kísérletei során ismerte fel, hogy az ónmázban lévő króm hatására a fajanszedények máza rózsaszín árnyalatot kaphat. „Megépült a Felsővámház utca mentén húzódó emeletes raktárépület. Az emeletet végestelen-végig a rózsaszínedény-raktár foglalta el (...) Amikor a déli hosszú ablaksoron besütött a nap, még a levegő is rózsaszínűnek látszott. Ez a tökéletesen kidolgozott, egyenletes rózsaszín máz volt az 1880-asévek elején megkezdett pinkkísérletek eredménye, és hosszú éveken át ezzel mázoltak mindenféle használati edényt. A szép szín annyira megnyerte a közönség tetszését, gyártása pedig olyan méreteket öltött, hogy szükségessé vált egy ilyen óriási raktár építése” – olvasható Zsolnay Vilmos lánya, Teréz visszaemlékezésében.
A népi fazekasságból ismert formai egyszerűséget és funkcionalitást magukon hordozó tárgyak közt nem találni két egyforma színezetűt: babarózsaszín, korall, málna, mályva és púder árnyalatok mellett a legkülönlegesebbek a világos rózsaszínből szürkésbe hajló festések. Készült ilyen mázzal sörös- és boroskancsó, köcsög, kaspó, csupor, teáskanna, zsírosbödön, tányér, tál, csésze, bögre, váza, lámpa, tortatál, kuglóf- és pástétomforma, desszertkészlet, kelesztőtál, ételhordó, sótartó, szalvéta-, virág- és fogkefetartó, porszóró, hamutartó, kávéfindzsa, szappan- és szivacstartó, kozmetikai tégely, borotválkozáshoz szükséges „vértál”, lavór, bili, játékedény, bútordísz, de még cserépkályha is.
Túl sok modorosság – a Barátom, Harvey a Vígszínházban
Múltidézésnek is kevés a Rudolf Péterrel és Balázsovits Edittel a főszerepekben színpadra állított előadás.
Költői szépségű, őszinte, elegáns tárgyak alkotják a manufaktúra rózsaszín korszakát, mely távol áll mindenféle giccstől és negédességtől, ezért is válhattak a polgári, kispolgári háztartások nélkülözhetetlen részévé. Pár évtizeddel később azonban már senki nem emlékezett rájuk, egyre hátrébb kerültek a polcon, a háborúk és az új történelmi korszakok pedig végleg száműzték őket a vitrinből.
Egy elhivatott gyűjtő, Winkler Barnabás érdeme, hogy az utókor is megismerheti ezeket a különleges tárgyakat. Minden egy kancsóval kezdődött: nagynénjétől örökölte meg azt a csorba, töredezett rózsaszín Zsolnayt, amelyhez szoros érzelmi szálak fűzték, de dizájntörténeti jelentőségéről csak pár évvel később, egy ócskapiaci beszélgetés során bizonyosodott meg. Az Ybl-díjas építész gyűjtőszenvedélye öt évtizede tart, bárhol is járt azóta a világon, mindenhol az elfeledett rózsaszín Zsolnay tárgyakat kutatta. Van, amire egy rég nem lakott pécsi ház pincéjében vagy a bécsi Flohmarkton bukkant, de állhatatossága révén Brüsszelben, egy afrikai régiségeket áruló boltban is talált szokatlan formájú rózsaszín Zsolnay-bögrét.
Közel 1600 darabból álló gyűjteménye tíz éve látható a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben. Az évforduló alkalmából új, bővített formában jelent meg a Rózsaszín Zsolnay című magyar–angol nyelvű albuma, mely nemcsak katalógus, de egyfajta esettanulmány is, mely bemutatja, hogyan született meg itthon a modern dizájn.
Zsolnay Vilmos valódi trendformáló volt, a rózsaszín tárgyak között számos kortalan darabot találni, de akad, hogy később divatba jövő stílusok köszönnek vissza rajtuk: az art déco stílushoz illeszkedő tálalótál és bögre mellett kivételes az ötvenes–hatvanas évek szocreál formavilágát idéző cukorsüvegformájú hamutartóval egybeépített gyufagyújtó is.
Halálba taszítva
A Mayerling minden szempontból komoly kihívás egy balett táncos számára. Kritikánk a Magyar Nemzeti Balett bemutatójáról.
Sokat elárul viszont arról, mennyire nem kezeli helyén a szakma ezt a páratlan gyűjteményt, a gyönyörű fotókkal illusztrált albumot – Hübner Teodóra tervezőgrafikus-fotográfus munkája – ugyanis csak magánkiadásban tudták megjelentetni.
A rózsaszín Zsolnay – Történetek és képek a rózsaszín Zsolnay használati tárgyakról. Winkler Barnabás gyűjteménye és írásai. HAP Galéria, 2022. 9700 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/15. számában jelent meg április 8-án.
