Szabályok nincsenek. Miért is ne lehetne végigsétálni a karácsonyra várva egy kálvárián?
Publicisztika
A XX. századot csak kiengesztelődéssel együtt zárhatjuk le. A kiengesztelődés az egyik legizgalmasabb és talán legnehezebb szellemi kihívás.
Az élet állandóan változik, sosem tudhatjuk, mi jön a következő pillanatban, és onnantól kezdve már nem az van, ami addig volt.
Boldog, szeretettel teli Adventet kívánunk. Természetesen csak azoknak, akik rendelkeznek az erre jogosító hivatalos igazolással.
Nem, erről már nem fog írni a Hétfői Hírek utódja, a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírek. Liszkay strómannak hála már Semmilyen Hírek lesz.
Szinte teljes a némaság, holott Soma Mamagésa a semmiért ütött, egy nőt pofozott, méghozzá a létező legnagyobb nyilvánosság előtt.
A természetpusztítás hátterében lévő mozgatórugó a túlfogyasztás, a túltermelés, a piac uralása, a mindenáron való profitszerzés, a luxus életmód.
Már semmi sem érdekelte, már egyáltalán nem foglalkoztatta semmilyen tény. A mese csúcspontján bedobta az aduászt.
„Láthatóvá tették” magukat a sárga mellénnyel a globalizáció francia vesztesei.
A forradalmi hevületben égő budapesti keménymagon és a fideszes droidokon kívül van egy igen széles és csendes társadalmi réteg, melyet mindenki cserbenhagyott.
Egyre biztosabb vagyok benne, hogy mindaz a rossz, amit leegyszerűsítve, s ezért sok szempontból hibásan NER-nek nevezünk, legerőteljesebben a lelkekben épül.
Immár hivatalos: a magyar miniszterelnök a legbefolyásosabb hazai médiavezető.
Ha nagyüzemben ömlik a hazugság a magyar lakosságra, legelőbb a propaganda-gyárakat kell leállítani, és utána foglalkozni a lelki kútmérgezés hatásaival.
A harmadik kétharmados győzelem után olyan liberális cafrangok, mint igazság, tisztesség, józan ész stb. nem korlátozhatják a kormánypárti sajtót a diadaljelentések előállításában.
Orbán János Dénes köztévén futó műsora egyszerűen tévedés.