Kedves növendékek! Hazánk oktatási főispánja, Vitéz Nagybányai Gáspár Győző nevében a Nógrád vármegyei Klebelsberg Kunó Nemzeti Közmunkásképző következő tanévét megnyitom. Örömhírrel kezdem: megérkezett a tavalyi PISA-tesztek eredménye. Büszkén jelentem, hogy iskolánk matematika tantárgyban felülmúlta a Kongói Demokratikus Köztársaság iskolai kompetenciaátlagát. A szövegértésteszt eredménye pedig legnagyobb megkönnyebbülésünkre negatív lett. Jó hír továbbá, hogy a Fudan Egyetem ösztöndíjat ajánlott a tíz legjobb tanulmányi eredményt elérő érettségizőnek. A tíz legrosszabbul teljesítő tanulónak a debreceni akkumulátorgyár vegyianyag-takarító részlege ajánlott fel ösztöndíjat, és az orvosi költségeket is fedezi.
Megragadom az alkalmat, hogy eloszlassak egy félreértést: nem kell nektek mindenhez értenetek – nem az az oktatásotok és a nevelésetek célja, hogy poliészterek legyetek. Az oktatásotok és a nevelésetek célja az, hogy az uraitok és a hazátok javára legyetek, mert aki hasznot hajt a feljebbvalóinak, az a maga hasznosságának tudatában belső békét talál. Az a magyar, aki belátja, hogy az őt rendszerbe szervező hierarchia az Istentől ered, így szent és sérthetetlen, nemzetének tevékeny tagjává válhat, ezáltal nagyobb erkölcsi javakra tehet szert, mint egy engedetlen miniszter vagy egy lusta nagyvállalkozó. Lesznek köztetek olyanok, akiknek nem kell majd többet tudniuk, mint elugrani az uraik autói elől – és ez a tudás sem alávalóbb, mint akármelyik másik. Nehogy azt higgyétek, hogy a gazdáitoknak könnyebb dolguk van, mint nektek, ne engedjétek a kastélyaiktól meg a jachtjaiktól megtéveszteni magatokat: a ti sorsotok felelőssége is az ő vállukat nyomja, fáradságos munkájuk termeli meg a haza drága javait – legyetek hálásak nekik, mert ők raknak kenyeret az asztalotokra, és ha egy nap termékenyek lesztek, ők adják majd a falatot a kölykeitek szájába is. Ha ők nem lennének, már halottak lennétek – vagy azok sem.
Nem vagytok már gyerekek: nem a magatok kedvére, hanem a családotok, az iskolátok, a vármegyétek és a nemzetetek javára vagytok a világon. Legyen világos, hogy ez itt nem Svédország és nem Hollandia: népünk bölcs vezetője és nemzedékeink tanítómestere nem együttműködésre meg kritikus gondolkodásra nevel benneteket. Úgy cselekszünk helyesen, ha ezt rábízzuk – majd ő együttműködésre szoktat minket magával, majd ő kritikus gondolkodásra szoktat minket a felforgató liberális ideológiával szemben. A gyártósorok munkás kezeket követelnek, pártunk és kormányunk pedig mélyen hisz abban, hogy ezek a kezek a nemzet javára szavaznak majd, amikor a következő választáson a ránk váró jövőről kell döntést hozniuk. Kövessétek miniszterelnök uratok iránymutatásait, és ha úgy érzitek, hogy azokra már nincs szükségetek, vár rátok Nyugat-Európában a mosogatórongy meg a szennyes edény. Lehettek büszke hazafiak vagy koszos migránsok – csak rajtatok múlik.
A matematikatanárok testnevelő tanárokkal való helyettesítése a múlt évben nagy sikernek bizonyult, ezért idén folytatjuk. A tavalyi év végén az utolsó magyartanár is nyugállományba vonult, úgyhogy ez évben a nyelvtant és az irodalmat az iskolarendőr tanítja majd, aki megfelelő képzettséggel rendelkezik, hiszen civilben ő a városi Herczeg Ferenc Kör titkára. Leszámolunk az LMBTQ-lobbival, ennek keretében a továbbiakban kizárólag heteroszexuális írók műveit tanítjuk, így kikerül a tananyagból Shakespeare és az antik görög irodalom – kivételt képez Tormay Cécile, mert az ő megkérdőjelezhetetlen hazafiassága bőségesen elbírja azt a kis leszbikus nyalás-falást, amiben a kedvét lelte.
Idén a tanrendben is jelentős változások lesznek. Nincs több angol- és némettanár az iskolában, de ha lenne, akkor mi küldenénk el őket, mert eszünkben sincs megtanítani a gyermekeinket a pedofilok nyelvére. Tudjuk, milyenek ezek: először a nyelvüket dugják be, aztán jön a többi – nem hagyjuk. Szakítunk a múlt sorosista meghamisításával, és a történelmet új szemlélettel oktatjuk. 1956-ban például az amerikaiak azt mondták, hogy jönnek, de nem jöttek. Az oroszok ezzel szemben azt mondták, hogy nem jönnek, és mégis meg tudták oldani, hogy jöjjenek. Ebből is látni fogja a magyarok következő nemzedéke, hogy kikre lehet a Kárpát-medencében számítani, és kikre nem.
Új tantárgyként bevezetjük az államjobbágyi ismereteket. Diákjaink ennek keretében megtanulják, miként tegyék hasznossá magukat a XXI. századi Magyarországon, hogyan válasszanak hazafiasan a médiatartalmak közül, és milyen szempontok szerint mérlegeljék, kire szavazzanak a választáson. Egyúttal érzékenyítjük őket a kritikus gondolkodásnak hazudott manipuláció ellen, hogy ne lehessen őket a nyugati propagandával megfertőzni.
Jó hír, hogy a számítógépparkunk elavult, így a jövőben informatika helyett teljes erőből a rovásírás oktatására koncentrálhatunk. Mivel a tornatanárok minden idejét leköti a matematikaoktatás, a magyar pedig katonanemzet, a testnevelésórákat idén a Magyar Honvédség Békéltető Alakulatának altisztjei tartják. Az idei szintfelmérés során a Cooper-tesztet a laposkúszás, a kislabdadobást pedig a kézigránát-hajítás váltja fel. További változás az idei évtől, hogy homoszexuális diákjaink kigyógyítása céljából a tornateremben Törökországban már hatékonyan alkalmazott, korszerű kalodákat helyeztünk el. A felsős évfolyamba járó lányoknak portásunk, Gyuszi bácsi délutáni foglalkozások keretében tanítja meg a helyes heteroszexuális viselkedés alapjait.
Dolgozó népünk bölcs vezetője jogosan fordította el fénylő orcáját a folyton fanyalgó értelmiségiektől, akiknek soha semmi nem elég jó. Ma már a magyarok apraja-nagyja belátja, hogy akik magukat a legokosabbaknak képzelik, valójában éppen ők a legostobábbak. Csak beszélnek és beszélnek és beszélnek, és szavakkal töltenek tele könyveket, és könyvekkel töltenek tele könyvtárakat, és nem veszik észre, amint a futószalag elszalad mellettük. Rég nem kíváncsi a véleményükre senki. Sértődötten mantrázzák kiválasztottságuk dogmáit: „diplomás ember előbb kap munkát, diplomás ember többet keres, diplomás ember tovább él” – na de milyen élet az? Van-e esélye a magyar embernek a saját hazájában magyarként élni nyugati zsargonokkal a fejében? Ebben rejlik a mi oktatáspolitikánk veleje: a nyugatról behurcolt, tudománynak hazudott, felforgató ideológia rohamosan távolítja el az agyakat és a szíveket rendszerünk eszmei magvától, az elemi érdek mindenhatóságától és mindenekfelettiségétől, vagyis a pártunk és kormányunk által biztosított betevő falattól, amit a bolsevik Brüsszel meg a ránk szabadított amerikai ügynökök el akarnak venni tőlünk, hogy ők falják fel. De mi nem adjuk. A magyar falat a magyar emberé – már le is nyeltük. Egyre több nép vesz példát rólunk.
Köszönöm a figyelmeteket. Most pedig tekintsétek meg Wass Albert Kard és kasza című művének színpadi változatát iskolánk büszkesége, a Nyírő József Színjátszókör előadásában. A magyarok Istene áldjon meg benneteket munkával, becsülettel és hazafisággal miniszterelnök uratok és védelmezőtök kegyelmében. Fiúk, lányok: jó tanulást!
Olvasna még Puzsér Róberttől? Kattintson!
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/35. számában jelent meg szeptember 1-jén.
